Gabonadömping, GMO, tiltott vegyszerek – elárulta a minisztérium, mi a baj Ukrajna EU-tagságával 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ukrán agrárium termékei jelentős zavarokat okoztak a magyar és uniós piacokon. Okkal merül fel a kérdés, mennyivel lenne rosszabb a helyzet, ha keleti szomszédunk is EU-tag lenne.

- Hazánk elismeri Ukrajna mezőgazdasági törekvéseit, de ezek nem mehetnek a magyar agrárgazdaság kárára. A tagjelölt országok közül Ukrajna csatlakozása jelentené a legnagyobb sokkot az EU mezőgazdasága szempontjából. Ez különösen igaz Magyarországra, földrajzi közelsége miatt

- válaszolta kérdésünkre az Agrárminisztérium hozzátéve, Ukrajnában a multinacionális vállalatok birtokában lévő több százezer hektáros nagygazdaságok vannak, amelyeknek egyáltalán nem kell megfelelniük az Európai Unióban meglévő szigorú termelési feltételeknek.

Míg az EU elsődleges célja a kis- és közepes gazdaságok megerősítése, ahol az átlagos birtokméret 16 hektár, addig Ukrajnában az exportorientált nagybirtokok a jellemzőek, egy átlagos gazdaság 1000 hektár körül mozog.

A többéves pénzügyi keret finanszírozása szempontjából a legjelentősebb kockázat, hogy Ukrajna csatlakozása jelentősen rontaná Magyarország nettó pozícióját, előbbre hozva a nettó befizetővé válás időpontját. A hazai régiók unión belüli relatív fejlettségi szintjének változása a vidékfejlesztési források további csökkenését vonhatja maga után.

- Mezőgazdasági termékek szempontjából a magyar érdekeket hátrányosan érintené, ha a csatlakozó országok a csatlakozásig nem vennék át az EU állat- és növényegészségügyi jogszabály rendszerét, illetve nem hajtanák végre azok rendelkezéseit.

Emiatt olyan egyenlőtlen szabályozási feltételek, mint az eltérő állatjóléti és egyéb előírások mellett előállított termékek kerülnének az uniós, illetve a magyar piacra, amelyek ellen most is folyamatosan küzdünk. Egy gyorsított felvételi eljárás sokkal nagyobb kockázatot jelentene a hazai élelmiszer-előállítók számára - húzza alá a minisztérium.

Ukrajna csatlakozása esetén a magyar boltok polcait elárasztanák a silány minőségű és genetikailag módosított ukrán termékek. Az ukrán mezőgazdaság és élelmiszeripar az EU-ban már betiltott vegyszereket használ. Ez egészségügyi kockázatokat jelentene a magyarok számára. Az Ukrajnából érkező élelmiszerek ellenőrizetlenek, egészségkárosító vegyszereket tartalmazhatnak.

Ukrán EU-tagság esetén ezeket többé nem lehetne távol tartani a magyar piacról. Tehát a mezőgazdasági termékek szempontjából a magyar érdekeket hátrányosan érintené, ha Ukrajna nem venné át az EU állat- és növényegészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi jogszabály rendszerét, illetve nem hajtaná végre azok rendelkezéseit. Ez magyar szempontból különösen fontos lenne elsősorban a baromfi ágazat, valamint a tojás esetében.

Emiatt olyan egyenlőtlen szabályozási feltételek (pl. eltérő állatjóléti és egyéb előírások) mellett előállított termékek kerülnének az uniós, illetve a magyar piacra, amelyek ellen most is küzdünk. Egy gyorsított felvételi eljárás sokkal nagyobb kockázatot jelentene a hazai élelmiszer-előállítók számára.

GMO-veszély

A minisztérium felidézi, 2020-óta a kukorica vetőmag import Ukrajnából jelentősen megnőtt és vele a kockázat is. 2024. január 30-án 40 tonna Ukrajnából érkezett GMO-val szennyezett kukorica vetőmagot kellett lefoglalni és megsemmisíteni.

Véleményük szerint a jelenlegi háborús helyzetben igen hiányos az ukrán hatósági ellenőrzés, különösen a GMO jelenlétére irányuló ellenőrzésekben, illetve információik szerint több olyan csávázószer és növényvédőszer továbbra is használatban van Ukrajnában, ami az Európai Unióban már évek óta tiltott.

- Ennek megfelelően az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó hazai behozatali tilalmak továbbra is érvényben vannak. Továbbá ragaszkodunk ahhoz, hogy az Ukrajnából – és általánosságban véve az EU-n kívülről – érkező mezőgazdasági áruk esetében is egyre inkább az EU-ban érvényes szigorú termelési és minőségi szabványok érvényesüljenek,

mert csak ez biztosíthatja az igazságos versenyfeltételeket, továbbá csak ezáltal garantálható a hazai fogyasztók biztonságos élelmiszerekkel történő ellátása - írják.

Jöhet még gabonadömping

Az orosz-ukrán háború kitörését követően kialakult súlyos piaci zavar legfőbb oka az volt, hogy a háború miatt a dél-ukrajnai tengeri gabona kikötők nagy része működésképtelenné vált. Ezért az ukrán gabonának a hagyományos tengeri útvonalak helyett szárazföldi irányokba – döntő mértékben az Ukrajnával szomszédos EU tagállamokon keresztül – kellett elhagynia az országot.

A szárazföldi szállítás minden esetben kevésbé hatékony a tengeri szállításhoz képest, de a kikötők leállása miatt kényszerűségből az ukrán áru szárazföldi úton indult el az európai piacokra, komoly piaci zavarokat okozva az Ukrajnával szomszédos EU tagállamokban.

Jelenleg az ukrán tengeri kikötők egy része működőképes, továbbá jelentős kapacitásbővülés történt a romániai Konstanca és más román dunai kikötők esetében. Ezáltal jelenleg az ukrán gabonaexport jelentős része vissza tudott térni a tengeri szállításra, így a szárazföldi szállítási útvonalak újra háttérbe szorultak.

Az ukrán gabonaszállítások helyzete tehát jelentősen javult az elmúlt hónapokban, ezáltal Ukrajna képes volt részben visszatérni a hagyományos piacaira, csökkentve a piaci nyomást az Ukrajnával szomszédos EU tagállamokon.

Ugyanakkor a minisztériumban azzal számolnak, hogy a háborús helyzet miatt továbbra is rendkívül bizonytalan a fekete-tengeri szállítások helyzete. Bármikor újra történhetnek olyan események, amelyek a tengeri szállítást újra jelentősen veszélyeztetik, ezáltal nem zárható ki, hogy az ukrán gabonaexport újra megindulhat a szárazföldi útvonalakon, ami újabb jelentős piaci zavart okozna a hazai piacon is.

Az említettek figyelembevételével továbbra indokolt szoros figyelemmel követni az Ukrajnában zajló eseményeket, különös tekintettel a kikötői infrastruktúra helyzetére, valamint továbbra is indokolt a felkészülés az ukrán gabona esetleges újabb hullámban történő megjelenésére a szárazföldi útvonalakon.