Mégiscsak viszi az állampapírt a lakosság
BefektetésAz Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. eredeti terveinek megfelelően alakul időarányosan a lakossági állampapírok értékesítése, vagyis nem lehet azt mondani, hogy a magyar háztartások elfordultak volna az állampapíroktól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapírpiaci statisztikájában a februári jelentős kamatkifizetések hatása okozott torzulást, ezeket kiszűrve a lakossági befektetők nettó vásárlók voltak a piacon.
Március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 29 százaléka teljesült, vagyis időarányosan az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult a lakossági kereslet. Az ÁKK célja továbbra is az, amit decemberben megfogalmazott, hogy a GDP 2 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozás valósuljon meg összesen a lakossági és nagybani papíroknál 2024-ben.
Ugyanakkor a lakosság diszkont kincstárjegy-állománya lassabban csökken a korábban vártnál és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése. A fentiekkel összhangban az ÁKK 1 932 milliárd forintos nettó lakossági állampapír állománynövekedést célzott meg az év egészére, ebből az első negyedévben 728 milliárd forint valósult meg.
Az MNB tegnap megjelent februári értékpapírpiaci statisztikájából félreérthető következtetéseket vonhatott le a sajtó a háztartások kezében lévő állampapírokkal kapcsolatban. A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül közel 13 milliárd forint az átértékelődésből származó nyereség, míg a tranzakciók közel 78 milliárd forinttal csökkentették az állományt. Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír-statisztikáiban jelentős, 242 milliárd forintos állománynövekedés figyelhető meg.
A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 400 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg (nettó eladásokként), jelentős mértékben torzítva a tranzakciós adatokat. Vagyis az, hogy „csak” 78 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy több mint 300 milliárd forint, azaz a kifizetett kamat csaknem 75%-a jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon. A kamatfizetések hatását kiszűrve – ahogyan a névértékes adatok mutatják – a kapott kamatok tetemes részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem jelentős nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság
