Jönnek a kötelező koronavírus-oltások?

Emmanuel Macron francia elnök hétfőn este mondott televíziós beszédében jelentette be, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást minden egészségügyi dolgozó számára. Macron sürgette, hogy oltsák be őket szeptember 15-ig, Olivier Véran francia egészségügyi miniszter pedig közölte, hogy

a be nem oltott egészségügyi dolgozók nem kapnak fizetést, és szeptember 15. után sem dolgozhatnak. 

Az oltás "egyéni felelősség kérdése [...], de szabadságunk kérdése is" - tette hozzá az elnök, aki azzal is ösztönözni akarja az oltást, hogy megszünteti a PCR-tesztek ingyenességét. Nem sokkal az elnök beszéde után összeomlott a francia Doctolib.fr online egészségügyi portál, mert túl sokan próbáltak oltási időpontokat foglalni. 

Franciaországban májusban még átlagosan napi több mint 400 ezer adag vakcinát adtak be, ez mostanra 165 ezer körülire csökkent. Ott eddig a lakosság mintegy 40 százaléka kapott két adag Covid-19 vakcinát, míg 53,1 százaléka egy adagot. 

Az első európai ország, ahol kötelezték az egészségügyieket a koronavírus elleni oltásra, Olaszország volt. Ott még május végén fogadták el azt a jogszabályt, amely szerint minden orvos, ápoló, gyógyszerész, de még az idősotthonok személyzete számára is kötelező Covid-oltás.

Az olaszoknál is szigorú szankciók vannak: azokat, akik nem hajlandók beoltatni magukat, más munkakörbe helyezhetik, akár alacsonyabb beosztásba is. A kórházban dolgozókat pedig eltávolítják a betegek közelében végzett munkából, de ha nincsen más megoldás, felfüggeszthetik őket állásukból, és így fizetésüket is elveszthetik.

Az olaszoknál közben robosztusan terjed a Delta-variáns, aminek a tetőzését már augusztusra várják.

A görögök is léptek: Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök közölte, hogy kötelezővé teszik az oltást az idős ápolásban dolgozók számára. Akik erre nem hajlandók, azokat augusztus 16-tól felmentik a munkavégzés alól. Az egészségügyi dolgozók számára – mind a köz-, mind a magánszférában – szeptember elseje a határidő.

A jövőben Görögországban kiterjesztik az oltási kötelezettséget a sorkatonákra is. A kormányfő kiemelte, a görög kórházak intenzív osztályain kezelt páciensek 99 százalékát nem oltották be. "Nem Görögország van veszélyben, hanem az oltatlan görögök” – fogalmazott.

A 11 millió lakosú országban eddig több mint 5 200 ezren kaptak meg legalább egy adag oltást, míg teljes mértékben a lakosság mintegy 41 százaléka átoltott.

Korábban úgy tűnt, Nagy-Britanniában szintén az egészségügyieket és az idősotthoni dolgozókat kötelezik majd az oltásra Covid ellen. Május végén Nadhim Zahawi vakcinákért felelős miniszter legalábbis erről beszélt, mondván: ezzel is meg szeretnék fékezni a vírus terjedését a kórházakban.

"Minden felelős kormánynak kötelessége megvitatni és átgondolni, hogyan védjük meg a legkiszolgáltatottabbakat azáltal, hogy biztosítjuk, a róluk gondoskodók be legyenek oltva" – nyilatkozott akkor. Ehhez képest most hétfőn arról született döntés, hogy még az eddigi korlátozásokat is feloldják a szigetországban.

Kazahsztánban ugyanakkor még júniusban tették kötelezővé teszik a Covid-ellenes védőoltást vagy a heti tesztelést a munkahelyeken a húsz főnél nagyobb létszámú csoportokban dolgozók számára.

Szlovákiából is olyan hír érkezett, hogy fontolgatják a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét. A szakminiszter Vladimír Lengvarský szerint a lakosság egyes csoportjairól lenne csak szó, bizonyos foglalkozási csoportokról és az idősekről. A felvetést az igazságügyi tárcát is bevonva vizsgálják.

Horvátország szintén megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az egészségügyben, a szociális ellátásban és az oktatásban kötelezővé tegyék a koronavírus elleni oltást - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Kiemelte: az Európai Unióban a lakosság 50 százaléka már megkapta mindkét védőoltást, Horvátországban viszont a jogosultak mindössze 38,4 százaléka részesült legalább egy dózisban.  

Németországban egyelőre nem teszik kötelezővé a koronavírus-ellenes oltást. Angela Merkel kancellár, Jens Spahn egészségügyi miniszter és Lothar Wieler, a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) vezetőjének közös tájékoztatóján a kormányfő kiemelte, hogy a fokozottan fertőzőképes delta vírusváltozat terjedése miatt a 12-59-éves korosztályban legalább 85 százalékos, az idősebbeknél pedig 90 százalékos átoltottság szükséges a koronavírus-járvány megállításához.

Ezt ugyan "nagyon nehéz lesz elérni", de az oltás nem lesz kötelező - tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy az oltás önkéntességéről szóló ígéret megszegése nem erősítené a társadalmi bizalmat. A kancellár azt mondta, hogy a tesztelés ingyenességének megszüntetése "közvetett oltási kötelezettség" lenne, és nem lehet kizárni, hogy néhány hónap múlva sor kerül rá.

Az ilyen intézkedéseket alaposan meg kell fontolni, de a következő hetekre mindenképpen az érvényes, hogy inkább a meggyőzés, az érvek ereje, az emberek buzdítása révén igyekeznek növelni az átoltottságot - fejtette ki Angela Merkel. Lothar Wieler hozzátette: a tudományos adatok is azt mutatják, hogy nem kell kötelezővé tenni az oltást. A bizonytalanokat kell elérni új megoldásokkal, az oltás elérhetőségének javításával - fejtette ki az RKI elnöke. Jens Spahn ugyancsak hangsúlyozta, hogy "kreatív" megoldásokra, új típusú "oltási akciókra" van szükség, hogy a kampány elérje a bizonytalanokat.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon kötelezővé tehetik-e a Covid-vakcinát, Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában még áprilisban a következőket mondta:

A magyarok kényesek a szabadságukra, szabadságszeretők vagyunk. Ha valamire rákényszerítenek, még akkor is, ha az jó, kritikusan állunk hozzá. Így Magyarországon nem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás.