Öt tény a Delta-variánsról

A Yale Medicine szakemberei - Inci Yildirim, a gyermekkori fertőző betegségek specialistája, F. Perry Wilson epidemiológus - szerint ezek most a legfontosabb információk 

1. A Delta fertőzőbb, mint a többi vírustörzs

Ezt a SARS-CoV-2 mutációt, amely eredetileg Indiában jelent meg, 2020 decemberében azonosították, és a törzs gyorsan terjedt, hamarosan a vírus domináns változatává vált Indiában, majd Nagy-Britanniában is. Június vége felé a Delta már az esetek több mint 20 százalékát tette ki az Egyesült Államokban, és a terjedés folyamatos.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a vírus ezen verzióját „a leggyorsabbnak és legfertőzőbbnek” nevezte, míg az Amerikai Járványügyi Központ „aggodalomra okot adó változatként” jelölte meg.

A Delta 50 százalékkal gyorsabban terjed, mint az Alpha, ami ugyancsak 50 százalékkal fertőzőbb volt, mint az eredeti SARS-CoV-2 törzs.

Olyan környezetben, ahol senki sincs beoltva és/vagy nem visel maszkot, egy, az eredeti verzióval fertőzött egyén még 2,5 embert fertőz meg. Ugyanabban a környezetben a Deltával viszont egyetlen emberről már 3,5 vagy 4 másikra terjedne a ragály.

2. A be nem oltottak veszélyeztetettek

Azok a személyek vannak a legnagyobb veszélyben, akiket nem oltottak be teljes mértékben a COVID-19 ellen. Egy nemrégiben készült tanulmány az Egyesült Királyságból kimutatta, hogy az 50 év alattiak és a gyermekek 2,5-szer nagyobb eséllyel fertőződnek meg a Deltával.

Úgy tűnik, ez a variáns jobban érinti a fiatalabb korosztályokat, mint a korábbiak.

3. Az oltás a legjobb védelem a Delta ellen

Az előbbi pontból következik, hogy aki meg akarja magát védeni, az beoltatja magát. Mégpedig teljesen, tehát a kétadagos oltások mindkét adagját felveszi. Emellett, a szakemberek szerint függetlenül attól, hogy oltott-e vagy sem, fontos betartani a járványmegelőzési irányelveket is.

4. A Delta „hiperlokális járványokhoz” vezethet

A „patchwork” jelenség, vagyis az, hogy egy országon, településen belül is akár együtt élnek, dolgoznak már védettek és oltatlanok, lehetővé teszi a vírus ugrását egyik rosszul beoltott területről a másikra.

Ennek eredménye "hiperlokális járvány" lehet, ami azt jelenti, hogy

valódi hotspotok jönnek létre az az országokon belül. Ha túl sok ember fertőződik meg egyszerre egy adott területen, akkor a helyi egészségügyi ellátórendszer túlterhelődik.

5. Még mindig sok a kérdőjel

Az egyik fontos kérdés az, hogy a Delta-törzs betegebbé tesz-e az eredeti vírusnál. A Nagy-Britanniában nyomon követett kórházi kezelések alapján sajnos valószínűleg igen.

A Delta súlyosságáról szóló korai információk tartalmaznak egy skóciai tanulmányt, amely azt mutatta, hogy a be nem oltottak közül a Delta-variáns körülbelül kétszer olyan valószínűséggel okozott kórházi kezelést igénylő megbetegedést, mint az Alpha.

Egy másik kérdés, hogy a Delta hogyan hat a szervezetre. Olyan tünetekről számoltak be, amelyek eltérnek az eredeti koronavírus-törzs tüneteitől: a köhögés és a szagvesztés ritkább, viszont jelen van a fejfájás, a torokfájás, az orrfolyás és a láz.

Nem világos, hogy a Delta okozhat-e fertőzéseket olyanoknál, akiket beoltottak, vagy akiknek természetes immunitásuk van egy korábbi COVID-19 fertőzéssel szemben, ami eddig általában ritka volt. A Public Health England elemzése azt mutatta, hogy az oltások közül legalább kettő hatékony a Delta ellen. A Pfizer-BioNTech vakcina 88 százalékban hatásos volt a tünetekkel járó betegségekkel szemben és 96 százalékban a Delta kórházi kezelésével szemben, míg az Oxford-AstraZeneca 60 százalékban hatásos a tüneti betegségekkel és 93-ban a kórházi kezeléssel szemben. A vizsgálatok során azokat a résztvevőket követték nyomon, akiket mindkét ajánlott dózissal teljesen beoltottak.

A Moderna beszámolt olyan vizsgálatokról is, amelyek vakcinájának hatékonyságát kimutatták a Delta és számos más mutáció ellen (a kutatók csak a Delta elleni „semlegesítő titerek mérsékelt csökkenését” jegyezték meg, összehasonlítva az eredeti vírus elleni hatékonyságával) . A Johnson & Johnson arról is beszámolt, hogy vakcinája hatékony a Delta variánssal szemben, és csak kis mértékben csökken a hatékonysága a vírus eredeti törzsével szembeni hatékonyságához képest. A kockázata tehát lényegesen alacsonyabb, mint egy olyan személynél, akit még nem oltottak be.

Azt, hogy szüksége lesz-e az oltottaknak emlékeztető dózisra a Delta elleni védelem érdekében, ismét korai még megmondani.

De a Pfizer bejelentette, hogy augusztusban klinikai vizsgálatokat tervez egy olyan emlékeztető oltásra, amelyet fel lehet használni a Delta ellen.

+1 – a Delta plusz

Már a Delta-törzsnek is van alvariánsa, a Delta Plus, amelyet az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és más országokban is izoláltak, de ami szintén Indiából indult. A Delta Plus egy további mutációval rendelkezik a Delta variánshoz képest. Ez a K417N nevű mutáció befolyásolja a tüskefehérjét, amelyre a vírusnak szüksége van a sejtek megfertőzéséhez, és ez az mRNS és más oltások fő célpontja.