Várható, hogy új vakcinákat fejlesztenek ki a mutánsok miatt

Hogyan és miért mutálódnak a vírusok? 

A vírusok egyetlen evolúciós feladata a saját fennmaradásukat biztosító kópiaszám növelése, azaz a replikáció. Tekintettel hogy egy-egy vírus milliárdos nagyságrendben képes replikációra egy gazdasejtben, így ekkora kópiaszám mellett már fellépnek a vírus örökítőanyagát érintő változások, azaz a mutációk. Azon mutánsok pedig, amik az örökítő anyagot érintő mutációk miatt jobban képesek kijátszani a gazdaszervezet immunrendszerét, azok fennmaradnak, és továbbadják a fennmaradásuk szempontjából kedvező genetikai változatot. Ez tehát a vírus természetes szelekciója. Minél kevésbé stabil egy vírus örökítőanyaga, lásd az egyszálú RNS-sel rendelkező SARS-CoV-2 koronavírust, annál nagyobb a mutációk valószínűsége.

Lehet-e szükség harmadik oltásra? 

Jelenleg több fajta oltás elérhető és különböző, de igen jelentős hatékonysággal. Ezek egy részük a vírus tüskefehérjéje genetikai kódját juttatja be az emberi szervezetbe, hogy az emberi sejtekkel gyártassák le az immunizálást kiváltó tüskefehérjét.  Tekintettel, hogy ezen genetikai kódot hordozó mRNS vagy vektorvakcinák a tüske fehérje azon szakaszával immunizálnak, amely a mutáció szempontjából leginkább érintett, így várható, hogy a tüskefehérjével immunizáló vakcinák esetében új vakcinák is kifejlesztésre kerülnek az új tüskefehérje variánsok ellen.

Mitől függ, hogy a vakcinák védenek-e az újabb mutánsok ellen? 

Ez leginkább attól függ, hogy az mRNS vagy vektor vakcinák  által kódolt tüskefehérje szakaszok mennyire változnak meg a variánsokban. Ha olyan mértékű változáson megy keresztül egy variáns tüskefehérjéje, hogy a mutáns már ki tud bújni az oltás által kiváltott immunitás alól, ott az oltóanyag már nem képes megvédeni az oltottat az mutáns változattól.

A magyar lakosság egészségügyi helyzete már a vírus előtt is rossz volt. Ez mennyiben befolyásolja a vírus terjedését? 

Különböző molekuláris okok miatt a koronavírus leginkább a krónikus anyagcsere, a szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedőket érintette leginkább.  Tekintettel, hogy Magyarország Európa egyik legelhízottabb országa, ahol különösen magas a 2-es cukorbetegek, a szív- ill. keringésben szenvedők száma, így a vírus relatíve magas számban tudott súlyos megbetegedést kialakítani.

A fiatalok 12-15 évesek beoltásával kapcsolatban mi a tudományos véleménye? 

Mivel ebbe a korosztályba tartozó gyermekeknél csak nagyon alacsony százalékban betegszenek meg, ami azt mutatja, hogy a gyermekek immunrendszere hatékonyan leküzdi a koronavírus fertőzést. Ez pedig azért fontos, mert a fertőzés átadásához kell egy bizonyos számú víruspartikulum szám. Minél magasabb a víruspartikulum száma egy szervezetben, annál kifejezettebbek a SARS-CoV-2 által okozott COVID-19 megbetegedés tünetei illetve annál nagyobb a fertőzőképessége a vírushordozónak. Az enyhe tünetek alacsony vírus kópia számot feltételeznek, ami csökkent fertőzőképessége jelent.

Ha valaki ennek ellenére oltatni akarja gyermekét, annak megvan a lehetősége a vakcina felvételére.