100 éve omlott össze a Monarchia, történelmünk legkülönösebb államformája
ElemzésekSzáz éve, 1918. október 27-én békét kért az Osztrák-Magyar Monarchia nevében ifj. Andrássy Gyula külügyminiszter Wilson amerikai elnöktől, másnap sorban elkezdtek kilépni a népek a soknemzetiségű duális államból.
Nagyhatalmi múlt, részleges szuverenitással
Az Osztrák-Magyar Monarchia történelmünk talán legérdekesebb formációja volt: általa Magyarország egy középhatalom, sőt európai léptékben egy nagyhatalom részét képezte. Ugyanakkor államjogilag egész érdekes képződményről volt szó, melyet két ország alkotott számtalan néppel, mindkettőnek volt kormánya, miniszterelnöke és parlamentje. Nem volt azonban önálló pénz-, külügy-, és honvédelmi miniszter: ez a három a közös kormány részét alkotta. Az egész képződmény élén a Habsburg császár, illetve király állt, mintegy a középkor maradványaként.Családi birtokból birodalom
A különös ország osztrák fele a 13. századtól a Habsburg család birtokaként jött létre, majd hódítások eredményeként birodalommá vált. Miután Magyarország nagy részét a törökök elfoglalták a 16. században, a maradék Habsburg uralom alá került, a török kiűzése után pedig az egész ország sorsa ez lett. A helyzetet történelmileg még bonyolultabbá tette, hogy a Habsburgok egyúttal német-római császárok is voltak, vagyis elméletben Németországot is uralták, a gyakorlatban azonban nem létezett Németország, csak számtalan kis német fejedelemség.Ez a kusza helyzet Napóleon alatt változott, amikor a francia császár feloszlatta a Német-Római Birodalmat. Ausztriának, mint országnak határozottabb jellege lett, és addigra már elég sok területet összegyűjtött: a német nyelvű tartományokon és az akkori Magyarországon kívül Cseh-és Morvaországot, Dalmáciát, Észak-Olaszország egy részét valamint Galíciát Lengyelország felosztásakor. Így olyan lett, mint a többi terjeszkedő birodalom, például Oroszország vagy az Oszmán Birodalom.
Kiegyezés
A népek persze lázongtak, szabadultak volna, miközben a Habsburgok szerettek volna a német egyesülés élére állni. Ebben azonban megelőzték őket a poroszok, akik 1866-ban csapást mértek az osztrák hadseregre. Ausztria ekkor életképtelenné vált: kénytelen volt Magyarországgal kiegyezni, ez ugyanakkor Magyarországnak is létérdeke lett, mivel az 1848-as tapasztalatok azt mutatták, hogy az országot esetleg szétfeszítené a nemzetiségek szeparatizmusa, ha teljesen független lenne.Boldog békeidők
Így jött létre 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia, melyre sokan aranykorként, a gyors fejlődés időszakaként tekintenek, utólag a korszak a „boldog békeidők” megnevezést is elnyerte, mivel az első világháború előtt példátlanul hosszú, békés időszak jellemezte Európát. Közben Andrássy Gyula magyar miniszterelnök, majd a Monarchia közös külügyminisztere az 1878-as Berlini Kongresszuson Bosznia-Hercegovinát is megszerezte (formálisan török fennhatóság után maradt még 30 évig), ebből lett aztán a baj.Falnak rohantunk
1914-ben boszniai szerbek terveztek merényletet a Monarchia trónörököse ellen, mely végül sikerrel is járt, a kettős állam pedig német ígéretekkel a háta mögött kirobbantotta az első világháborút, amely végül maga alá is temette. A háború senki által nem várt, négy éves küzdelemmé alakult, többször váltakozó szerencsével, de miután a németek ugyancsak meggondolatlanul belerántották Amerikát is, az erőviszonyok az antant javára billentek, még Oroszország kiesésével is.A Monarchia 1918-ban már teljesen német befolyás alá került, ezért az Antant úgy döntött, hogy nem lesz már szükség a soknemzetiségű országra. Ennek érvényre juttatásához persze kellett a győzelem. Ez 1918 szeptemberében került elérhető közelségbe, amikor az amerikai túlerővel a németeket gyorsan szorították vissza a nyugati fronton, egyúttal a Balkánon is megindult az Antant támadása, a Monarchia erői gyorsan vonultak vissza.
Nemzeti tanácsok
Véget értek az illúziók, az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly próbálta menteni a menthetőt: október 17-én jegyzéket intézett Wilson amerikai elnökhöz, melyben elfogadta annak korábbi követeléseit, miszerint országát szövetségi állammá alakítja, melyben minden nép nemzeti tanácsot választhat. Ez olaj volt a tűzre: az antantot már egyáltalán nem érdekelte a javaslat, viszont a Monarchia összes népe, köztük az államalkotó magyarok és ausztriai németek is megalakították nemzeti tanácsukat, amely mind a teljes önállóságon gondolkodott. Az osztrák németeknek sem kellett már a birodalom, sőt Németországhoz akartak csatlakozni. Ezt követően a katonák már nem akartak a birodalomért harcolni, a frontok kezdtek fölbomlani.
IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király valamint Zita királyné és a trónörökös, Habsburg Ottó
Összeomlás
Az uralkodó újabb kétségbeesett lépésre szánta el magát: fegyverszünetet ajánlott ugyancsak Wilson amerikai elnöknek, melyet hivatalosan az utolsó közös külügyminiszter, ifj. Andrássy Gyula (a híres előd fia) fogalmazott. A nemzetiségeknek több sem kellett: 28-án megkezdték a hatalomátvételt. Erre először Prágában került sor: a cseh nemzeti tanács átvette az irányítást, a tömeg leverte az épületekről a kétfejű osztrák sast és a sok száz éves osztrák uralom minden jelképét, estére már létrejött a leendő Csehszlovákia magja.Ugyanez történt Krakkóban, is ahol a lengyelek kezdték eltüntetni az osztrák jelképeket, előkészíteni a csatlakozást az alakuló Lengyelországhoz. Zágrábban is tiltakozás kezdődött, itt a magyar jelképeket semmisítették meg, mivel Horvátország a magyar koronához tartozott. A katonaság nem tanúsított ellenállást, mivel már egyértelmű utasításokat sem kapott a bizonytalankodó uralkodótól és hadvezetéstől, akik körül amúgy is gyorsan fogyott az ország. 
Ifj. Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere
Lánchídi csata
Ausztriában is dupla hatalom jött létre: az osztrák nemzeti tanács a német-osztrák államot szervezte, Károly császár viszont még birodalmi kormányt nevezett ki. Magyarországon is gyorsan növekedett a nemzeti tanács népszerűsége: 28-án délután tömeg indult Pestről a várba József főherceghez, aki a királyt képviselte, hogy elérjék Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését. A hídról azonban a katonaság rálőtt a tömegre, három halottat és sok sebesültet hátrahagyva.Végelszámolás
Másnap azonban folytatódott a szervezkedés, amely átalakult az őszirózsás forradalommá, végül Károlyi miniszterelnök lett. Október 30-ra IV. Károly és Andrássy is belátták, hogy már csak a végelszámolás maradt, így felszólították Horthy Miklós flottaparancsnokot, hogy a hajókat adja át az éppen létrejövő délszláv államnak. Még 28-án fegyverszüneti tárgyalásokról döntöttek az olasz fronton, a hónap utolsó napján már antantnak volt sürgős, hogy aláírják azt, amíg még van, aki képviselheti a megszűnő birodalmat.Vesztesek és nyertesek
November 3-án létre is jött a fegyvernyugvás, miszerint a Monarchia kapitulált, de utána már nem volt kivel tárgyalni, csak az utódállamokkal lehetett felvenni a kapcsolatot. Az antant közülük a megalakuló Kis-Ausztriát és Magyarországot jelölték ki vesztes utódállamoknak, a többi új alakulat vagy más országhoz csatlakozó rész a nyertesek közé került. Az uralkodó formálisan november 11-én és 13-án mondott le az osztrák illetve a magyar trónról, a két ország 12-én illetve 16-án lett hivatalosan köztársaság.Hosszabb távon sem működött volna
Felmerül a kérdés, megmaradhatott volna-e ez a különös ország, ha nem robbantja ki a háborút? Több későbbi esemény arra utal, hogy hosszabb távon nem lett volna realitása az államalakulat fenntartásának. Az államforma már igen elavult volt: a császári rendszerek birodalmai végül a Monarchián kívül összeomlottak Oroszországban, Németországban és végül Törökországban is.Ami a kisebb, egymáshoz nyelvileg hasonló, de eltérő történelmi múltú nemzetek együttélését illeti, az is kudarcot vallott, mégpedig pont a Monarchia felbomlásakor létrejött utódállamokban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában (a Szovjetunió inkább gyarmatbirodalom volt, végül az is felbomlott). A saját állam iránti igény minden nemzetben megfogalmazódott, így Monarchia szövetségi államként sem maradhatott volna fenn. Egy viszont igen valószínű: ha nem vesztes háborúban történik meg a felbomlás, Magyarország helyzete sokkal kedvezőbben alakul.
Felzárkózás
Ma már a Monarchia utódállamainak nagyobb része az Európai Unióban van, így az országok ismét nem elszigeteltek, de nemzeti szuverenitásuk megmaradt, a határok viszont belül nyitottak, a kereskedelem akadálytalan, talán még inkább, mint a Monarchiában volt. Ugyanakkor a későbbi történelem szomorú következménye, hogy a mai Ausztria gazdaságilag sokkal fejlettebb, sokkal gazdagabb Magyarországnál, remélhető, hogy a jelenleg is zajló felzárkózási folyamat során a különbség előbb-utóbb minimálisra csökken.Fellegi Tamás
