Moszkva akciókat indíthatott NATO-tagok ellen is - Szakértővel beszéltünk arról, hogy mindez hova vezethet 

A finneknél december végén megsérült két tenger alatti távközlési kábel. Egy Oroszországgal kapcsolatban álló hajót már le is foglaltak vizsgálat céljából. Mivel nem ez az első eset, hogy feltehetően Moszkvához köthető szabotázsra kerül sor a térségben, felmerül a kérdés: mit tehetnek a finnek?

A helyzet nehéz, hisz a Balti-tengeren keresztül, egy nagyjából 370 000 négyzetkilométeres területen, számos csővezeték és távközlési kábel is fut. Ekkora térséget pedig nehéz folyamatosan oltalmazni és ellenőrzés alatt tartani.

Azzal, hogy Finnország és Svédország is NATO-tag lett, a Balti-tenger kis túlzással egyfajta „NATO-tóvá” vált. A tengerhez Oroszországnak csak két ponton van hozzáférése: a Finn-öböl keleti csücskében Szentpétervár környékén és a kalinyingrádi térségben. E kettő között – mint ahogy az egész balti térségben – kifejezetten aktív hajóforgalom zajlik.

Itt a legnagyobb probléma az úgynevezett orosz árnyékflottával van, amely olyan másod-, harmad-, vagy negyedkézből vett vízi járművekből áll, amelyek sokszor finoman szólva is kritikán aluli műszaki állapotban vannak. Ezeket a csempészforgalmat bonyolító hajókat pedig az oroszok eszközként használják a hibrid háborújukban.

Mi ennek a hibrid háborúnak a célja?

Az orosz elit felfogása szerint a NATO és az Európai Unió is meg akarják semmisíteni Oroszországot. Bár ez nyilvánvalóan erős túlzás, de Moszkvában így látják a világot. Épp ezért minden létező eszközt megragadnak arra, hogy ártsanak a nyugati államoknak. Nyilvánvaló, hogy a figyelem elsősorban az Oroszországgal szomszédos országokra irányul, főleg olyanokra, amelyek történelmileg voltak olyan balszerencsések, hogy hosszabb-rövidebb ideig a cári Orosz Birodalom és/vagy a Szovjetunió fennhatósága alatt álltak. Ugyanis az orosz geopolitikusok meg az orosz politikai elit szerint azok a területek elvileg ma is Oroszországhoz kéne, hogy tartozzanak.

A szabotázs-akcióknál, mi az a pont amíg el mernek menni? Mi az a vörös vonal, amit már nem lépnek át?

A hibrid háborúban használt eszközök közös jellemzője, hogy hihetően lehet őket tagadni. Moszkvából úgy tudnak állandó feszültséget generálni, akár a kábelek/vezetékek elvágásával, illetve megrongálásával, vagy a GPS-jelek zavarásával, a túlterheléses kibertámadásokkal vagy a radikális pártok támogatásával, hogy közben mindezeknél nagyon nehéz bizonyítani, hogy egyetlen államhoz kötődnek.

Tipikus az Észtország elleni 2007-es akció, amit hiába hívott mindenki orosz kibertámadásnak és hiába volt a napnál is világosabb, hogy kinek állt az érdekében az elindítása, valójában egyértelműen nem sikerült bebizonyítani, hogy Moszkva állt a háttérben.

A finneket érintő szabotázs-akciókra visszatérve: a háború előtt nem voltak ilyen kábelszakadások, ekkora mennyiségben semmiképp. A véletlenszerűséget ki lehet zárni.

Ősszel merült fel, hogy a Ji Peng 3 nevű kínai hajónak, amely Oroszországból szállított műtrágyát, köze lehetett, a Balti-tenger alatt futó optikai kábel elszakításához. A kapitány azt állította, hogy nem vette észre, hogy 150 kilométeren át húzta maga mögött a horgonyát. Ez mennyire hihető?

Leeresztett horgonnyal hajózni körülbelül olyan, mint behúzott kézifékkel 130-al haladni az autópályán. Ezt észreveszi egy hajó személyzete. Gyakorlatilag nyilvánvaló, hogy ez szándékos volt és a kábel elvágása érdekében kvázi végig gereblyézték a tengerfeneket.

Mennyire erős a finn haderő?

A méretéhez (terület és népesség) képest roppant jól felszerelt és nagyon jól finanszírozott hadereje van Finnországnak. A felvételük az észak-atlanti szövetségbe a NATO-nak nagy nyereség, mivel nem csak hogy korszerű eszközparkjuk van, de náluk még van sorkatonai szolgálat, és majdnem negyedmillió kiképzett tartalékossal is rendelkeznek. Ráadásul – legalább is a közvélemény kutatások szerint – a finn lakosság többsége kész akár fegyverrel is megvédeni hazája függetlenségét.

Van valódi félnivalójuk a finneknek?

Nyilván a NATO tagság egy komoly biztonsági garanciát jelent. Személy szerint nem gondolom azt, hogy Oroszország nyílt katonai konfliktust akar eszkalálni Finnországgal. Moszkva kerülni akarja a háborút, de közben szívesen tartja fent azt a látszatot, hogy a finnek ellenében akár ki is pattanhat egy fegyveres konfliktus.