Görögországot is előzzük egy friss uniós listán - Mutatjuk, hogy állunk a V4-ek között

Az Eurostat 2024. december 17-én hozta nyilvánosságra a 2023 évi EU átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP és fogyasztás adatokat. Az egy főre jutó GDP tekintetében továbbra is Luxemburg van az élen. Magyarország, 77 százalékos értékkel, a 22-dik. Ezzel megelőzi Horvátországot, Szlovákiát, Lettországot, Görögországot és Bulgáriát. Lengyelország behozott (77 százalék), Románia lehagyott (78 százalék) bennünket.

A lista elején találjuk még Írországot, Hollandiát, Dániát és Ausztriát. Németország a 7. helyen van. Továbbra is jelentős különbségek jellemzik a tagállomokat. A legnagyobb luxemburgi érték az EU-s átlag 237, a legalacsonyabb bolgár érték pedig csupán 64 százaléka, vagyis a luxemburgi érték a bolgárnak közel négyszerese. Ausztria és Magyarország esetén a különbség 1,6-szoros Ausztria jóvára.

Ezen értékek láttán felmerülhet a kérdés, hogy a Draghi-tanulmány vajon miért nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetséges az EU versenyképességét érdemben és gyorsan javítani, ha ilyen óriási különbségek vannak az egyes tagállamok között fejlettségi szintben, természetesen feltételezve, hogy az egy főre jutó GDP valóban jól méri a fejlettséget.

Vajon elég lesz-e az, ha még több döntés kerül „központba”, Brüsszelbe, ahogyan azt a tanulmány javasolja? De nézzük meg a tendenciákat is néhány ország esetén! A következő ábra 8 ország adatait mutatja az Eurostat által megadott 2013-2023-as idősávon.

1. ábra. Az egy főre jutó GDP alakulása az EU átlag százalékában 2013 és 2023 között néhány országban (Zárójelben a változás, százalékpont)

Forrás: Eurostat 2024. dec.17.

Az 1. ábrán először is Csehország jelentős előnyére kell felfigyelnünk minden időpontban, bár 2020-tól az előny kissé csökken.

Azt is láthatjuk, hogy a vizsgált 8 országból 2 – Szlovákia és Görögország – rontotta, 6 javította az EU átlaghoz mérve az egy főre jutó GDP értékét. 6 ország esetén konvergencia tapasztalható, a legnagyobb Románia (+25 százalékpont), Bulgária (+18 százalékpont) és Horvátország (+15 százalékpont)  esetén.

Meg kell rögtön jegyezni, hogy egy alacsonyabb szintről mindig könnyebb „magasabbat ugrani”. A V4-ek között a magyar konvergencia, Lengyelország (+10 százalékpont)  után, a második legnagyobb (+9 százalékpont) úgy, hogy 2013-ban még Lengyelország 9 százalékponttal mögöttünk volt, 2023-ban pedig egy szintre került velünk. A cseh alacsonyabb konvergencia értéket részben magyarázza a magasabb fejlettségi szintről indulás. Magyarország és Csehország között 2013-ban 17 százalékpontnyi volt a különbség Csehország javára, ez nem csökkent 2023-ra jelentősen, csak 4 százalékpontnyit tudtunk javítani, így a különbség most 13 százalékpontnyi.

A legrosszabb teljesítményt Szlovákia mutatja: három pontnyi romlással. 2013-ban még 9 pontnyi előnye volt hozzánk képest, 2023-ra három ponttal mögénk került.

Görögország esetén hasonló a helyzet: 2023-ban még 3 ponttal előzött meg bennünket, 2023-ra viszont jelentősen, 8 ponttal mögénk került. Magyarország a V4-ek között egyébként 2013-ban – Csehország és Szlovákia után – még a harmadik helyen volt. 2023-ra, Lengyelországgal együtt a második helyre lépett előre. Érdekesek a fogyasztási adatok is. Ezeket a 2. ábrán látjuk.

2. ábra. Az egy főre jutó tényleges háztartási fogyasztás alakulása az EU átlag százalékában 2013 és 2023 között néhány országban (zárójelben a százalékpont változás)

Forrás: Eurostat 2024.dec.17.

A 2. ábra szerint az EU átlaghoz viszonyított egy főre jutó fogyasztás, az egy főre jutó GDP-hez hasonlóan, Romániában és Bulgáriában nőtt a legjobban. A V4-ek között Lengyelország vezet, Magyarország  a második helyen van.

A legkisebb javulást (1 százalékpont) Görögország esetén látjuk.

Az egy főre jutó fogyasztás növekedés 2023-ra 5 ország esetén magasabb, 2 ország (Magyarország és Csehország) esetén alacsonyabb, mint az egy főre jutó GDP növekedése. Magyarország esetén 7, Csehország esetén 9 százalékpontnyi az eltérés az egy főre jutó GDP javára.

A legnagyobb eltérés a fogyasztás javára Lengyelország ((+6 százalékpont), Románia (+5 százalékpont) és Bulgária (+6 százalékpont) esetén tapasztalható. A V4-ek között 2023-ban az egy főre jutó fogyasztás GDP arányosan Magyarországon a legalacsonyabb, 70 százalék. A lengyel érték 83, a cseh 81 és a szlovák 77 százalék. Érdemes megemlíteni, hogy több fejlett országban is csökkent az egy főre jutó fogyasztás az EU átlaghoz viszonyítva. Ilyen ország például Németország, Ausztria, Franciaország, Dánia, Svédország és Finnország.

Természetesen ezt az átlaghoz viszonyítva kell értelmezni, és – mások mellett – ennek oka a kevéssé fejlett országokban bekövetkezett növekedés. Vagyis nem azt jelenti, hogy az adott országban valós háztartási fogyasztáscsökkenés következett volna be.

A fogyasztási adatokkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy ezek átlagadatok, nem mutatják a társadalmi különbségeket. Ha ezekről is képet szeretnénk kapni, akkor célszerű megvizsgálni a jövedelmi eltéréseket mérő GINI mutatót. A jövedelmi különbségek növekedését a GINI index nővekedése mutatja. 2023-ban a GINI index EU-s átlaga 29,6 százalék volt. 

A V4-ek között a magyar érték a legmagasabb: 29 százalék, a cseh 24,4, a lengyel 27 és a szlovák 21,6 százalék. A román és a bolgár magasabb: 31 és 37,2 százalék, ami arra utalhat, hogy a jelentős fogyasztás növekedés mögött is egyenlőtlenségek lehetnek.

A teljes képhez végül az is hozzátartozik, hogy az adott év egy főre jutó GDP és fogyasztási adatai milyen államháztartási hiány mellett alakultak ki.

2021, 2022 és 2023-ban Magyarországon 7,1, 6,2 és 6,7 százalékos volt a költségvetési hiány. Romániában 7,1, 6,4 és 6,5, Bulgáriában és Horvátországban viszont lényegesen alacsonyabb: 3,9, 2,9, illetve 2,6, 0,1 és 0,9. Horvátország esetén az alacsony érték egyik oka az Eurozónához tartozás. Bulgária pedig már az „Euro előcsarnokában”, az „európai árfolyam mechanizmusban” van. (Az adatok forrása Eurostat, 2024.10.22.).

A magyar és a román magas értékek mindenképpen figyelmet érdemelnek, hiszen jelenthetik például azt, hogy az állam a GDP pörgetése érdekében költekezésbe kezd.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár, a METU kutatóprofesszora.