A forintra is komoly hatással lehet Trump elnöksége - mire számítsunk?

Donald Trump elnökválasztási esélyeinek erősödése, majd megválasztása jelentős dollárerősödést okozott, mely az összes feltörekvő piaci deviza, köztük a forint árfolyamát is erőteljesen érintette.

Az euró-dollár árfolyama az 1,12-es szintről 1,04 alá esett 2 hónap alatt. A forint októberben nagyrészt a dollár elszívó hatása miatt kezdett gyengülni, majd hazai tényezők is szerepet játszottak a gyengülésben. 2 hónap alatt az euróval szemben 4,5 százalékot, a dollárral szemben több mint 11 százalékot gyengült a hazai fizetőeszköz, mielőtt megindult a korrekció.Minden hazai és külföldi piaci szereplőt az a kérdés foglalkoztat, hogy Trump beiktatását követően milyen intézkedéseket hozhat, és arra hogyan reagál majd a dollár árfolyama, mivel ez közvetve a forintra is hatást gyakorol majd.

Érdemes megvizsgálni Trump előző elnöksége idején tapasztalható árfolyammozgásokat. A 2016-os elnökválasztáson jóval esélyesebb volt Hillary Clinton, így Trump győzelme meglepetésként érte a piacokat. Az akkori kampányban kiemelt szerepet kapott a Kínával szembeni külkereskedelmi hiány, illetve az amerikai feldolgozóipari munkahelyek megszűnése.

Trump már akkor kemény szavakat használt Kínával szemben, „nem engedhetjük tovább, hogy Kína erőszakot kövessen el az országunkon”. Trump 2016-os győzelmét követően erősödött a dollár, az euró-dollár jegyzése 1,10-ről 1,04 alá süllyedt, majd 2017-ben folyamatosan gyengült, a jegyzés 1,20-ig szökött fel. Itt érdemes kiemelni, hogy a védővámok bejelentésére 2018 januárjáig kellett várni, ekkor indult az amerikai-kínai kereskedelmi háború is, az ezt követő időszakot viszont ismét dollárerősödés jellemezte.

A kereskedelmi háború kisebb-nagyobb intenzitással azóta is tart, hiszen a Biden-kormányzat sem vonta vissza az intézkedéseket, sőt folyamatosan újabb korlátozásokat vezetett be, elsősorban a kínai technológiai vállalatokat célozva. Donald Trump azt ígérte, hogy minden kínai termékre 60 százalékos védővámot vezet be januári beiktatását követően szinte azonnal.

Itt érdemes egy pillanatra megállni, és megemlíteni, hogy a hangzatos politikai célok (a termelő vállalatok visszatérése, munkahelyek számának növelése) mellett Trump előtt korábban is a Kínával szemben fennálló külkereskedelmi deficit jelentős csökkentése volt az elsődleges gazdasági célja a vámok kivetésének. 2016-ban közel 350 milliárd dolláros volt a hiány, mely 2018-ra 418 milliárd dollárra emelkedett.

A deficit tavaly 279 milliárd dollárra csökkent, melyet az idén kismértékben meghaladhat a negatív egyenleg.

A hiány további érdemi csökkentését viszont akadályozhatja a túl erős dollár, ráadásul a vámok kivetésére Kína várható reakciója lehet a jüan további gyengítése. Ez egyidejűleg növelheti az amerikai termékek jüanban kifejezett árát, és csökkentheti a kínai termékek dollárban kifejezett árát, ami Trump céljaival ellentétes lenne.

Mire számíthatunk? Nagy valószínűséggel Trump bevezeti Kína ellen az átfogó vámokat, illetve Mexikó, Kanada ellen is a belengetett szigorításokat, melyek részben ellenintézkedéseket hozhatnak magukkal, részben pedig tárgyalóasztalhoz ültetheti a feleket. Ezt követően nem lehet kizárni az intézkedések enyhítését, amennyiben Trump úgy látja, hogy azok közelebb vihetik a célokhoz (ezek jellemzően minden ország esetében mást jelentenek).

A vámok bevezetésének bejelentésekor újabb rövid dollárerősödő hullámokra lehet számítani, de a hatások nagyobb részét (infláció felfelé tolódása, magasabb várható kamatszint) már beárazhatta a piac. Az biztosan kijelenthető, hogy volatilis hónapok állnak előttünk a dollár piacán, de amint lecsengenek a friss bejelentések, nem zárható ki egy tartós fordulat, és egy lassú dollárgyengülési ciklus indulása.

A cikk szerzője az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.