36 hotspot - A globális fenntarthatóság szempontjából legfontosabb területek

Elemzések2021. feb. 18.Csizmadia NorbertA világ 100 térKÉPben

A biodiverzitás, azaz biológiai sokféleség az élőlények és az élő természet létezésének eredendő formája. A biodiverzitás jelenti Földünk természeti tőkéjét.

A biodiverzitás az évmilliók alatt evolúció által megszerzett tudás, amely lehetővé teszi a környezeti viszonyok rendkívül változásait. A biodiverzitás nélkülözhetetlen az emberi jóléthez, mivel olyan szolgáltatásokat nyújt, amely fenntartja a gazdaságainkat és társadalmainkat.

Ma a Földünkön 36 olyan terület található, amely a biodiverzitás szempontjából a legfontosabb területeket jelentik. Ezek a biodiverzitási "hotspotok" azaz a Föld biológiailag leggazdagabb ökorégiói 

Polinézia, Kína déli hegyei, Tanzánia parti erdője, Új-Zéland - mind lélegzetelállítóan gyönyörű helyek, amelyeknek ez emberiség szempontjából is különösen fontosak.

Ma földünkön 36 terület van, amelyek a tudósok és a természettudósok szerint a világ legnagyobb növény- és állat-sokféleségének adnak otthont.

Russell Mittermeier, Cristine Mittermeier és Norman Myers úttörő szerepet játszottak a "hotspotok" feltérképezésében, bemutatva a különféle ökoszisztémákat és a fenyegető veszélyeket.

A világ 36 biodiverzitás hotspotjai együttesen a világ összes növényfajának legalább 50%-át és a világ szárazföldi gerinceseinek 42%-át teszik ki. 142 ország tartozik ezekhez a kiemelt biodiverzitási helyekhez. Ezek a kiemelt területek mintegy 391 ökorégiót foglalnak magukba, és területükön 422 város található. Eredetileg 25 biológiai hotspot fedte le a föld felszínének 11,8% -át. Azonban további 11 terület hozzáadása óta a lefedett földfelület nagysága 15,7% -ra nőtt.

A 10 leginkább veszélyeztetett területe ma a brazíliai Cerrado területe, a Himalája régiója, Polinézia-Mikronézia, a dél-amerikai Atlanti-Óceán partvidéke, az Indo-Burmai régió, Fülöp-szigetek, a Madreai fenyő-tölgy erdők, a kaliforniai "Cape Floral" régió, valamint Közép-Amerika (Mezoamerika) területe.

Földünk 36 legfontosabb biodiverzitási hotspotja


Forrás: Russell Mittermeier, Cristine Mittermeier és Norman Myers - The Biodiversity Hotspots

Hallgassunk David Attenboroughra: Egy szemtanú vallomása és látomása a Föld jövőjéről

"Valami történik!" – kezdi könyvében és népszerű Netflix dokumentumfilmjében érvelését Attenborough. A biodiverzitás egyre gyorsuló csökkenése. Hiszen hosszú távon bolygónk csak akkor működhet hatékonyan és egészségesen, ha milliárdnyi élőlény használja ki a számtalan erőforrást és az életlehetőséget, ha fajok milliói élik egymásba fonódó és egymást segítő, fenntartható életüket, azaz minél szélesebb a biológiai sokféleség, annál nagyobb a biztonság, köztük mi emberek számára is.

A földi élet több mint 4 milliárd éves történetében eddig öt tömeges kihalási esemény történt, de azután mindig újrakezdődött az élet folyamata. Végül 11.600 évvel ezelőtt a legutolsó gleccserek visszahúzódásával állandósult az éghajlat, és elindult egy új földtörténet korszak, a jelenkor, azaz a holocén korszak. A holocén, amely bolygónk történetének legkevesebb változást hozó korszaka, tízezer éven át nem csökkent vagy növekedett 3 Celsius-fokot meghaladó mértékben. Ez a rendkívüli stabilitás tette lehetővé, hogy az élővilág hallatlan gazdagsága létrejöjjön.

A holocén korszak az emberiség édenkertje volt.

Megszülettek az első civilizációk. A vadászó és gyűjtögető életmódot felváltotta az állandósult letelepülés, létrejött a mezőgazdasági forradalom és megszülettek az első városok. Afrika, Ázsia és Európa találkozásánál évmilliókon keresztül keveredett mindhárom földrész állat és növényvilága. Földünk tizenegy pontján alakult ki párhuzamosan a mezőgazdaság egymástól függetlenül. A mezőgazdaság magával hozta a korszak ipari forradalmát is. Megindult a cserekereskedelem, a túlnépesedett völgyekből új földek meghódítására indultak el az emberek, közben a természet állandó maradt és biztosította mindazokat a feltételeket, amelyekre szükségünk volt.

1968. december 20-án láttuk először egyben a bolygónkat az Apolló 8. űrhajónak köszönhetően. Frank Borman, Jim Lovell és Bill Anders voltak az elsők, akik egyben látták a bolygónkat. És a kifejezést, amit a Földünkre használtak az volt: "Csodálatos"!

Anders volt az első ember, aki fényképet készített a Földről, mint bolygóról.


A kék bolygó



Forrás: Shutterstock

Forrás: Shutterstock

Az emberiség pedig kezdett valamit megérteni abból, hogy a bolygónk kicsi és sebezhető, egyedülálló és pótolhatatlan kincs. Ahogy Anders fogalmazott:

"Messzire eljöttünk, hogy felderítsük a Holdat, de a legfontosabb eredmény, hogy felfedeztük a Földet"

Földünk életterei

A leghatalmasabb összefüggő élettér a világóceán. Földünk felszínének 70 százalékát borítja. Ami még látszik a Föld légifelvételből azok az összefüggő zöld területek – az esőerdők, a sárga színnel jelölt sivatagok és az összefüggő zöld sávok. Ahhoz, hogy megőrizzük bolygónk fenntarthatóságát, cselekvésre van szükség.

A természet az egyensúlyra törekszik, de épp az emberiség az, amely kibillenti az egyensúlyi állapotból.

A következő három térkép azt mutatja meg, hogy mekkora területen találhatóak óceánok és szárazföldek, hol találhatóak az összefüggő erdők, valamint a harmadik térkép, amely dinamikusan mutatja be bolygónk bruttó biológiai kibocsájtását, azaz hogy lélegzik a Földünk január és december között.

Földünk életterei – Földünk 70 százalékát borítják óceánok


Forrás: visualcapitalist


Földünk összefüggő erdőterületei


Forrás: Global Forest Watch, 2020.

Bolygónk bruttó biológiai kibocsátásának változása január és december között


https://tudas.hu/wp-content/uploads/2021/02/Animation_Grid_GrossPrimaryProductivity_2001to2011.gif

Forrás: Worldmapper

Az emberiség tevékenysége a Föld teljes egészére hatással van, hiszen az emberiség átformálja a természetet.

Minden évben 80 millió tonna halat, rákot is egyéb ehető állatot fogunk ki az óceánokból, és a halfajok 30 százalékának állományát a kritikus szint alá csökkentettük. A sekélytengeri korralmezők közel fele kezdett el kifehéredni. Jelenleg egy irdatlan szemét sziget, mintegy 1,8 trillió műanyag darabból álló összefüggő szemétsziget sodródik a Csendes-óceán északi részének azon területén, ahol az áramlások körforgásra készteti a felszíni vizeket. Számos folyó vize és környezete ma már a világ legszennyezettebb területei közé tartozik. Ezen felül sok esetben kiemeljük a vizüket, hogy a termőföldeket öntözzük vele. Jelenleg évi 15 milliárd fát vágunk ki. Az esőerdők területe a felére zsugorodott, és amiért ezt a rengeteg fát kivágjuk, az a marhahús előállítás. A rovarok száma 30 év alatt világszerte egynegyedével csökken.

Földünk 2011-ben már átlagosan 0,8 °C-kal volt melegebb mint 1950-es években és a felmelegedés tempója nagyobb, mint az elmúlt 1000 évben végbement bármilyen más folyamatok. Mára a hőmérséklet egyes helyeken plusz 1,8 °C-kal növekedett, és a sarkvidéki nyarak egyre hosszabban lesznek, pedig a bolygóinknak szüksége van a jégre.

A legfrissebb tudományos adatok szerint az élő természet összeomlás felé tart és kilenc kritikus határérték közül négyet már átléptünk:

A légkör széndioxid kibocsájtással gyors tempóban melegítjük fel a bolygónkat, műtrágyával szennyezzük a talajt és a vizeinket. Átlagosnál százszor gyorsabb tempóban csökkentjük a biodiverzitást. Óriási ütemben változtatjuk termőterületté a természetes élőhelyeket.

Ha nem változtatunk az életformánkon és szemléletünkön, akkor a következő nemzedékei fogják megtapasztalni a következményeket. A bolygónk stabilitása akkor billen meg, ha csökkenni kezd a biodiverzitást. Ezért is fontos, hogy a világot vissza kell "vadítanunk" a természetes állapotába. Átbillenési pontok bőségesen akadnak az ökológiai rendszerekben. A katasztrófát csak akkor kerülhetjük el, ha odafigyelünk minden apró fontos jelre.

Hogyan is lehetséges?

⦁ Fenntartható létezésmódra van szükségünk;
⦁ Ki kell alakítanunk a fenntarthatóság új formáját;
⦁ A mai kor emberének ismét harmóniát kell találni a természettel;
⦁ Csakis igy indulhat újbóli növekedésnek a biodiverziáts.

Van megfelelő iránytűnk a fenntartható jövő felé vezető úton! Ezek az üvegházhatású gázok csökkentése, vissza kell fordítanunk a radikális klímaváltozást, véget kell vetni a műtrágya -túlhasználatnak, le kell állítani azt a folyamatot, amelyben hatalmas területeket szakítunk ki a természetből, tovább fontos az ózonréteg védelme, az óceánok az óceánok elsavasodásának csökkenése, valamint a talaj és levegő elszennyeződésének visszaszorítása.

Ha mindezeket sikerül megoldani, akkor a biodiverzitás csökkenése lelassul, megáll és elkezdődik a gyógyulás és növekedés. Bolygónk tűrőképességének modelljének globális összetevői az emberiség jólléte, a biztonságos lakhatás, az egészségügyi ellátás, a tiszta víz, egészéges étel, hozzáférés az energiához, jó oktatás, ökológiai plafon meghatározása – ezáltal mindenki számára a biztonságos és élhető jövő. Ugyanúgy, hogy a kínai ökológiai civilizáció megfogalmazta 5000 évvel ezelőtt.

Szükség van zöld növekedéshez, megújuló energiákhoz, zöld pénzügyi megoldásokra, a fenntartható gondolkodásmódra. Fenntartható forradalmak elkezdődtek Izlandtól Paraguayán át Ruandáig sok sok helyen a világban. Különösen fontos ez a 36 biodverzitási forrponton.

Egy új, fenntartható korszak kell megteremtenünk, mégpedig SOS (Spirit of Sustainability)!

A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.

Videók ajánlása vagy bármi