A fiatal nők majdnem harmada munkanélküli itthon, a férfiaknál sokkal jobb a helyzet
ElemzésekTavaly a fiatal magyar férfiaknak a 10,1 százaléka nem dolgozott, illetve képzésen és oktatáson se vett részt. A nőknél ez a szám majdnem háromszor ekkora volt.
A munka világában hiába javul folyamatosan a helyzet még mindig messze vagyunk a teljes nemek közötti esélyegyenlőségtől. Ahogy egy korábbi magyar tanulmány fogalmaz:
A nők továbbra is kisebb arányban aktívak, túlreprezentáltak a részmunkaidős és időszakos foglalkoztatásban, az alacsony bérű szektorokban és foglalkozásokban, kisebb valószínűséggel önfoglalkoztatók, és nagyobb valószínűséggel dolgoznak alkalmazottként, kisebb arányban vezetnek vállalkozásokat, vagy dolgoznak vezető pozícióban, és továbbra is fennmaradtak a női–férfi kereseti különbségek.
Mindez nem csak itthon probléma, hanem egész Európában.
Riasztó adatok
Az Eurostat friss kutatása utánajárt, hogy tavaly a járvány évében miként alakult a fiatal felnőttek foglalkoztatottsága. Egész pontosan a 20 és a 34 év közöttiek helyzetét vizsgálták meg. Mivel a járvány egész ágazatokat döngölt a földbe, aligha lehet meglepő, hogy a munkanélküliség mindenütt nőtt.
Az is kiderült, hogy kivétel nélkül az összes uniós országban a férfiaknak magasabb volt a foglalkoztatottsága mint a nőké. A különbség meglepően nagy. A vizsgált korosztályban a férfiak 13,8 százalékáról lehetett elmondani, hogy nem vettek részt oktatásban vagy képzésben és nem is dolgoztak.
A nőknél ez a mutató 21,5 százalékon állt.
Voltak államok, ahol a különbség a két nem között alig egy-két százalék körül mozgott: ide tartozik Portugália, Luxemburg, Svédország és Litvánia is.
Sajnos hazánk azonban nem szerepelt ilyen jól.
Magyarországon a fiatal férfiaknak a 10,1 százaléka esett ki a munka világából és az oktatásból is, míg a nőknél ez az arány majdnem háromszoros volt: összesen 29,2 százalék.
Ennél már csak Csehországban volt nagyobb a szakadék a két nem között: náluk 5,6 és 29,8 volt a két említett arányszám.
A V4 országokban a nők munkapiaci helyzete egyébként roppant hasonló.
A bérszakadék szerencsére szinte mindenhol szűkül. Viszont vannak tényezők, amelyek miatt a foglalkoztatottság terén a férfiak és a nők közötti különbségek nehezen változnak.
Az egyik ok, hogy a szülői szabadságot szinte mindig a nők veszik igénybe. Ráadásul hiába dolgozna a szebbik nem jó része szívesen részmunkaidőben, nálunk erre nincs annyi lehetőség, mint mondjuk az északi országokban.
Az se segít, hogy a cégeknél sok nő beleütközik az üvegplafon jelenségbe, vagyis megrekednek a középvezetői szinten és a nemük miatt nem tudnak előrelépni.
Már pedig abban, hogy egy nő szülés után visszaakar-e térni a munka világába, a felmérések szerint sok múlik a munkáltató hozzáállásán és nyitottságán is.
A 20-34 év közöttiek közt, akik nem dolgoznak és oktatáson, illetve képzésben sem vesznek részt (%)
Férfiak | Nők | Különbség | |
Csehország | 5,6 | 29,8 | 24,2 |
Magyarország | 10,1 | 29,2 | 19,1 |
Szlovákia | 11,8 | 30,2 | 18,4 |
Románia | 11,7 | 29,2 | 17,5 |
Lengyelország | 9,5 | 24,2 | 14,7 |
Szlovénia | 8,6 | 14,0 | 5,4 |
Ausztria | 10,6 | 13,5 | 2,9 |
Forrás: Eurostat
A 20-34 év közötti fiataloknál a nem dolgozók és az oktatásban sem részt vevők aránya az EU országaiban 2020-ban (forrás: Eurostat)