Navigare Necesse est - 6 nap, amely megbénította globális kereskedelmet
Az Ever Given hajó 2021. március 24-én fordult keresztbe és futott zátonyra a Szuezi-csatornában. A 400 méter hosszú, 59 méter széles hajó mögött hatalmas torlódás alakult ki. Ez volt a legnagyobb hajó, ami valaha zátonyra futott a csatornában. A Szuezi-csatorna 193 km-es hosszú víziút különösen fontos a globális kereskedelem szempontjából, hiszen ez a legrövidebb hajózási útvonal Európa és Ázsia Között. A Világkereskedelem 12 százaléka halad a Szuezi-csatornán keresztül. A hajót 6 nap alatt szabadították ki, és számos hajó – amelyik nem várta meg a mentést – Afrikát megkerülve, 25.000 km-el és két hét menetidővel többet utazott. Ebben a hat napban mintegy 450 hajó vesztegelt, és mintegy 9,5 milliárd dollárnyi árú ragadt bent. Egy órára vetítve ez 400 millió dollárt, illetve 3,3 millió tonnányi rakományt jelent, percre lebontva pedig 6,7 millió dollárt.
Az új globális "szuezi válság" és a "hatnapos blokád", az ellátási láncok és a globális kereskedelem szempontjából is különösen fontosak, ezért rávilágította a figyelmet a tengerszorosok és csatornák sérülékenységére.
A tengeri kereskedelem ugyanis még mindig jelentős. A globális kereskedelem több mint 80 százaléka a tengereken keresztül zajlik. A kereskedelemben különösen fontos az időtényező, ezért, ha a földrajz határainkat le akartuk győzni, akkor új utakat kellett találni, vagy a meglévőket lerövidíteni. Ahogy ez volt az egyik kiváltó ok a nagy földrajzi felfedezések elindulásánál is: rövidebb idő alatt elérni a kívánt földrajzi területet. Ebben a tekintetben a tengerszorosok és az épített csatornák mindig kiemelkedő geostratégiai szerepet jelentettek.
Tengerszorosok alatt azokat a két szabad tengert összekötő vízi utakat értjük, amelyeket a nemzetközi hajózás vesz igénybe.
Ma Földünkön több mint 100 ilyen nemzetközi tengerszoros és csatorna van.
A tengerszorosok stratégiai jelentősége nyilvánvaló. Gondoljunk, csak La-Manche-csatorna, Giblaltári-szoros, a Magellán szoros, a Hormuzi szorosra a Malakka Szoros, vagy a szuezi, panama, korintoszi, Boszporusz csatornák jelentőségére.
Ma így néz ki a világ szállítási térképe a legnagyobb kikötőkkel, így pedig egy adott pillanatban a hajók útvonala:
A legfontosabb tengeri útvonalak
Forrás: Globaia
A tengeri útvonalak forgalma nagyság szerint
Forrás: SCMP
A tengeri közlekedés valós idejű mozgása
2012. április és május hónapban modellezve, 80.000 tengeri és folyami hajó, 17.000 kikötő, 1370 tengeri repülőtér, és 20 legnagyobb tengerjáró flotta feltüntetésével (www.shipmap.org)
Földünk 8 Achilles-sarka
A tengerszorosok gyakran stratégiai állomásokként szolgálnak, amelyek potenciális irányítást kínálnak a világ tengeri kommunikációs útvonalain. Mivel a nemzetközi hajózási útvonalak kénytelenek ezen különleges veszélyeztetett helyeken átjutni, gyakran nevezik őket "a globális gazdaság földrajzi Achilles-sarkainak". Nyolc ponton (szoroson) halad keresztül az összes tengeri sztráda.
A legfontosabb tengeri stratégiai hotspotok és szorosok: az Atlanti-Óceánt a Földközi-Fekete-tengerrel összekötő Gibraltári-szoros, az Indiai-óceán nyugati része a Szuezi-csatornával, Bab el Mandeb-bel, a Hormuz-szorossal, Dél-Afrika környékén a Jóreménység fokkal, a Mozambik-csatornáig. A délkelet-ázsiai tengerek, többek között a Malakka és a Lombok-szoros, az Északi-Balti-tenger több csatornával és szorossal, az északkelet-ázsiai tengerek a Japánhoz, Koreához, Kínához és Oroszországhoz való hozzáférés szempontjából fontos területek, a Csendes-óceán délnyugati része, valamint a Jeges-tenger és a Bering-szoros.
A legfontosabb szűkítőpontok és stratégiai jelentőségű pontok a tengeri közlekedés szempontjából
Forrás: Visual Capitalist
Az olaj szállításának legfontosabb stratégiai pontjai
Forrás: SCMP
A Hormuzi szoroson halad át a tengeri olajszállítmányok 30 százaléka, és a világ legnagyobb tankerhajóit képesek fogadni. Napi 18 millió hordó olajat szállítanak. Ez az egyik legfontosabb stratégiai szakasz a világon, mert segíti az Európa és a Csendes-Ázsia-szoros közötti tengeri kereskedelem nagy részét. A Bab el-Mandeb szorosnak bejárata Áden kikötőjénél található, a Vörös-tenger lábánál.
A Malakka-szoros alig 1000 km hosszúságú keskeny tengerszoros a Maláj-félsziget és Szumátra között. Ez ma jelenleg a legrövidebb tengeri útvonal az Indiai-Óceán és a Csendes Óceán között. Kínát, Japán, Indonéziát látja el, a Dél-Kínai tengeren keresztül. Számos olajszállító tartályhajó, ömlesztettáru-szállító hajó és konténerszállító hajó használja. Becslések szerint Japán és Dél-Korea olaj- és földgázellátásának mintegy 80 százaléka ezen halad át. 16 millió hordó halad át az Indonézia és Malajzia közötti Malakka-szoroson. A szoroson, a világ legforgalmasabb hajózási útvonalán 2016-ban rekordszámú 84 000 hajó haladt keresztül. Éves kapacitása 120 000 hajó. Azonban az utóbbi időben egyre több kalóztámadás van a térségben.
Forrás: Shutterstock
A Jóreménység fokán a világkereskedelem 9 százaléka halad keresztül, azonban kihasználtsága csökken, hiszen nem a legnagobb piacokat köti össze, mégis a történelemben rendkívül fontos szerepe volt. Európában a Dán szorosok (Az Északi-tengert köti össze a Balti tengerrel, a Skagerrakon és Katteganon keresztül). Elsősorban Orosz kőlajutvonal, amelynek célálomása Nyugat-Európa.
A Boszporusz 30 km hosszú, évente 48.000 hajó halad rajta keresztül. A Szuezi-csatorna – A 193 km hosszú, csatorna, amely Európát és Észak-Amerikát táplálja kőolajjal, és Ázsiát köti össze Európával, az Indiai Óceánt az Atlanti óceánnal. Évente 19 ezer hajó halad rajta keresztül 1 milliárd tonna rakománnyal. Az 1869-ben megnyitott Szuezi-csatorna építése 1000 mérfölddel rövidítette le az Anglia és Ausztrália közötti távolságot; de mivel a felszámított díjak eleinte nagyon magasak voltak, ezért csak a gyors átutalást igénylő leveleket és rakományokat szállító hajók használták.
Panama-csatorna az Atlanti-óceánt köti össze a Csendes-Óceánnal, az USA keleti és nyugati partjai között 8000 tengeri mérföldet spórolnak meg a hajók, és 21 nappal rövidíti le az utat. A Panama-csatornát az Egyesült Államok elsősorban tengeri célokra építette. Számos kereskedelmi útvonalat lerövidít, különös tekintettel az Egyesült Államok és Kanada atlanti és csendes-óceáni kikötőit összekötő dél-amerikai útvonalra.
Forrás: Shutterstock
A tengeri kereskedelem új útvonalai
Az elkövetkező időszak több új útvonala is segítheti majd a tengeri közlekedést. Legfontosabb az északi jégtakaró elolvadásával kialakuló új Jeges-tenger Útvonal (Jeges-tenger) beindulása, a Boszporusz mellett épülő új Isztambul-csatorna, és a thatiföldi Kra-csatorna.
Thaiföld déli részén található Kra-csatorna kb. 700 mérfölddel, Burma és Bangkok között pedig 1300 mérfölddel csökkentené Kalkutta és Kína közötti távolságot. A szoros az északi szélesség 10 és 11 fok között található, azonban a nemzetközi hajózási útvonalat csak 2 nappal rövidítené meg.
A Boszporusz mellett azonban egy új 45 km hosszú csatorna épül Isztambul mellett.
A csatorna ötlete egyáltalán nem új, Nagy Szulejmán szultán is tervezte a XVI. század elején, de különböző okokból mégsem épült meg. Az újonnan tervezett víziút 45-50 kilométer hosszú lenne, szélessége 150 méter, ami azt jelentené, hogy nagyjából 77 méter széles hajók tudnák biztonságosan igénybe venni, ez pedig a legnagyobb szupertankerek igényeit is kielégíti.
A Boszporusz- tengerszoros a montreux-i szerződés alapján kötelezően ingyenes hajózási útvonal, amelyet Törökország felügyel. A döntés 1936-ban született, a stratégiai tengerszorosokról szóló egyezmény alapját pedig az 1923-as lausanne-i egyezmény egyik kiegészítése adta. A Boszporusszal párhuzamos új csatorna várhatóan 2023-ra készülhet el. A Fekete-tengert fogja összekötni a Márvány-tengerrel. Törökország geopolitikai, gazdasági és katonai potenciálját jelentős mértékben megerősíti és lehetővé teszi napi 160 hajó áthaladását is.
Ennél viszont még nagyobb geopolitikai jelentősége lesz az új csatornának, hiszen a Kínai Övezet és Út, vagy Új Selyemút egyik fontos állomása és új elosztóközpontja lesz Isztambul. Különösen úgy, hogy a csatorna mellett épül majd az új Isztambuli Repülőtér a harmadik légikikötő a városban, mely az Atatürk Nemzetközi Repülőtér helyét veszi át, ezzel a tervek szerint az új repülőtér a világ legnagyobb repülőtere lesz, ahová évente 150 millió utas érkezik majd, miután az utolsó bővítési szakasz is befejeződik.
Az új északi Jeges-tengeri útvonal
Az északi sarkvidék (Arktisz) rendkívül gazdag természeti erőforrásokban, a Föld tartalékainak több mint 20 százaléka itt található.
Továbbá a Jeges-tenger összekapcsolódási pontot jelent Ázsia, Európa és Észak-Amerika számára, amely kontinensek között a nemzetközi kereskedelem közel 90 százaléka megy végbe.
Ahhoz, hogy a Jeges-tengeren is hatékonyan folyhasson a szállítás, komoly infrastrukturális beruházásra van szükség az útvonalak fejlesztésére és kialakítására, amely főként a régió országainak kedvezhet.
A szárazföld mintegy hat százalékát kitevő Arktisz rejti a világ legnagyobb még felfedezetlen olaj- és gáztartalékát. Feltételezések szerint 90 milliárd hordó kőolaj, jelentős mennyiségű földgáz és 44 milliárd hordó cseppfolyósított földgáz található az Északi-sarkon. Ez a világ még fel nem tárt olajforrásainak a 13 százalékát, a földgázok 30 százalékát és a cseppfolyósított földgáz 20 százalékát jelenti.
Az északi Jeges-tengeri útvonal használata a szállítást Ázsiából Európába a Szuezi csatornához képest 10 nappal, a Panama csatornán történő szállítást pedig 4 nappal csökkentené le. 1984 óta eddig több mint 30 sarki expedíciót hajtottak végre. 2017-ben az egyetlen kínai jégtörő a Xue Long vagy másnéven a "Havas Sárkány" megtette az északnyugati átjáró útvonalát, a 20 000 tengeri mérföldes út 83 napot vett igénybe hét nappal lerövidítve a megszokott utat New Yorktól Sanghajig a Panama-csatornán keresztül. Ez az első kínai hajó, ami minden járható északi-sarki útvonalat végigjárta.
Amíg a Malakka-szoroson és a Szuezi-csatornán keresztül 35 napot vesz igénybe az út Ázsiából Európába, az északi-sarki útvonalon viszont csak 22 napot.
Globális átjárók és új Kaputérségek felemelkedése
A globális átjáró index a nagyvárosi területetek konténer- és légi árufuvarozásának globális részesedésének súlyozott összege. 198 város mintáját veszi figyelembe, amelyek vagy jelentős konténer-, vagy légi teherforgalommal rendelkeznek. A rakományok súlyösszege összefüggésben van a globális kereskedelem értéknek arányával. A "globális átjárók" magas koncentrációs szintet mutatnak, a 25 legnagyobb átjáró a konténeres és légi árufuvarozási tevékenység 50 százalékát képviseli.
A legfontosabb "globális átjáró régió" a Gyöngy-folyó delta vidéke
(Hong Kong, Shenzhen és Guangzhou), amelynek összesített indexe a világ összes konténeres és légi árufuvarozásának 10,5 százaléka. További jelentős átjáró rendszerek a Jangce-folyó deltáját – Shanghaj (8,4%), a Malakka-szorost (Szingapúr, 7,6%), a Rajna / Scheldt-delta Nyugat-Európát (pl. Antwerpen, Rotterdam, 3,9%) és Dél-Kaliforniát (Los Angeles környéke 2,6 %) érintik.
Jelentős eltérések vannak az átjárók modális összetételében és fontosságában. Míg a legtöbb esetben a konténeres forgalom uralja az átjáró funkciót, a légi teherszállítás nagy részesedéssel rendelkezik olyan átjárókban, mint Dubaj, Szöul és Bangkok. Ezek mindegyike jelentős légi árufuvarozási központ, a szomszédos csúcstechnológiai iparágak koncentrációjával.
Globális csomópontok a globális átjáró index szerint
Forrás: Transportgeography
Konnektivitás és a kapurégiók felemelkedése
A globális összeköttetést olyan konkrét földrajzi helyek fogalmazzák meg, amelyek nagyon fontos kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeznek. A World Economic Forum előrejelzése szerint
Földünk három legfontosabb régiója az elkövetkező évtizedekben az északi Jeges-Tenger, az Indiai-Óceán, és a két "óceán" közötti szárazföldi terület, Eurázsia lesz.
A tengeri kereskedelem mellett egyre fontosabb szerepe lesz a szárazföldi, vasúti közlekedésnek is. Nem véletlen, hogy az Övezet és Út legfontosabb célja, hogy a tengerekről a szárazföldre vigye át a fejlődés tengelyét, visszaállítva ezzel Eurázsia egykori gazdasági, kereskedelmi, politikai és kulturális szerepét.
A 21. század legfontosabb geopolitikai kihívása pedig a versenyképes összekapcsoltság lesz. Azok lehetnek majd a korszak nyertesei, akik elkötelezettek az összekapcsoltság megerősítése mellett, hiszen a geopolitika fogalma is megváltozott, a jövőt pedig a városok, azaz a világ gazdasági súlypontjai közötti civilizáció fogja jelenteni. Ezért rendkívül fontos szerepük lesz a kapurégióknak is.
A különböző területi szerepkört betöltő központokat kaputérségeknek, vagy kapuközpontoknak (gateway) és csomópontoknak, vagy HUB-városoknak nevezik, utalva arra, hogy a transznacionális közlekedési kapcsolatok által képesek "kaput nyitni" tágabban értelmezett térségük felé. A HUB-ok jelentősége a globalizáció folyamatával párhuzamosan szintén megnőtt, és az egyes városok fejlődési potenciálját döntő mértékben meghatározza, hogy képesek-e globális csomóponttá válni. Földrajzi értelemben a HUB-ok a különböző gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, innovációs hálózatok legaktívabb központjai, melyeknek globális és regionális szempontból is kiemelkedő szerepük van. Kisugárzásuk erősen befolyásolja a környező területek világgazdasági folyamatait. Ma a legfontosabb kaputérségek az ASEAN országok, Közép-Ázsia országai, Dubai, Közép-Amerika (Costa Rica, Panama) valamint a mi régiónk Kelet-Közép-Európa.
Az új kapurégiók felmelkedésével az eddigi perifériának számító területek kerülnek a centrumba. A kiépülő hálózatok főbb csomópontjai átrajzolják az egyes térségek jelentőségét is. Az Új Selyemút Európát a kelet-közép-európai országokon keresztül éri el, ezért térségünk jövőbeni szerepe még fontosabb lesz.
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
