A nagyberuházások húzzák a gazdaságot: felpörgött az ipar, de a kilátások még bizonytalanok

Ismét kedvező hírek érkeztek az iparból: az ágazat teljesítménye szeptemberben havi alapon 0,9, míg éves bázison 8,2 százalékkal lett magasabb. A mostani bővülés nem számít meglepőnek: egyrészt beleillik az elmúlt hónapok trendjébe, másrészt pedig az augusztusi adat bár gyenge egyálalán nem lett, de a Paksi Atomerőmű részleges leállása miatti energiakrízis mindenképpen negatívan befolyásolta, így az atomerőmű termelésének újbóli felfutásával várható volt a további havi bázisú növekedé – írja Regős Gábor, a Gránit Aalpkezelő elemzője.

A szakember hangsúlyozza: a mai adat rámutat arra, hogy az ipar lassan-lassan kezd kikecmeregni válságából – 2024. februárja után most értük el ismét a 2021-es átlagos termelési szintet. Ez persze csak a nagy kép, ha mélyebbre ásunk, akkor látható, hogy a helyzet ennél némileg összetettebb. Az ipari termelés jelentős bővülése legnagyobb mértékben továbbra is néhány nagyberuházás termőre fordulásához kötődik (Mercedes, BMW, Foxconn), de több ágazatban még mindig csökken vagy alig növekszik a termelés volumene, tekintettel a még mindig gyenge külső keresletre és versenyképességre.

A külső kereslet kapcsán érdemes továbbra is kiemelni a német ipar válságát, még ha a gazdasági teljesítmény a korábbinál valamivel jobb is – gondoljunk a harmadik negyedéves 1,2 százalékos éves alapú bővülésre. Ugyanakkor az európai nagyvállalatok térvesztése kínai társaikkal szemben, illetve a magas energiaárak a hazai iparnak sem segítenek.

A szeptemberi adat kapcsán a KSH ismét kiemelte a már említett nagy gyárakat magába foglaló számítógépgyártást, illetve járműgyártást, mint növekedést elérő ágazatokat. Az előző hónapokkal szemben azonban pozitív oldalon említették a villamos berendezés gyártása ágazatot is, ahova az akkumulátorgyártás is tartozik.

Kérdés, hogy itt a növekedés átmeneti vagy végre tartóssá válik és a korábbi jelentős ráfordításokból valami megtérül – a bázis mindenesetre nem túl erős, így csak mértékelten lehetünk bizakodóak. A negatív oldalon szerepelt az élelmiszergyártás – egy olyan ágazat, amelyben hazánknak jelentős kiaknázatlan potenciálja van.

A harmadik negyedévben tehát az ipar jelentős növekedést mutatott és így érdemben hozzájárulhatott a gazdasági teljesítmény növekedéséhez. Érdemes lesz ugyanakkor a részletes GDP-adatoknál megnézni, hogy hogyan viszonyul a termelési érték növekedése a hozzáadott érték növekedéséhez, azaz hogy az új gyárak esetében mennyire jelentős a magas termeléséi értéken belül a hazai hozzáadott érték aránya – itt azért vannak kételyeim.

Az ipari termelés növekedése a következő időszakban tovább folytatódhat – figyelembe véve a nagy gyárak termelésének felfutását és a további folyamatban lévő nagyberuházásokat (pl. CATL). Meghatározó lesz ugyanakkor a külső kereslet alakulása is, amelyben nagy szerepet játszanak majd az energiaárak, hiszen a magas európai energiaárak nem segítenek a magyar iparnak.

Ha a demokraták amerikai választásokon aratott győzelme ígéretüknek megfelelően elősegíti az iráni háború lezárását (ami persze továbbra is erősen kérdéses), az pozitív hatással lehet végső soron a magyar iparra is.

Nőtt a lakásépítésék száma

A harmadik negyedévben is folytatódott a lakásépítések számának érdemi növekedése. Csak a harmadik negyedévet tekintve másfélszer annyi új lakás épült, mint egy évvel korábban, míg az első három negyedévben összességében 31 százalékos volt a növekedés. A lakásépítések számának növekedésében egyértelmű szerepet játszik a keresleti oldal felfutása – az építőipar korábban is tudott volna a meglehetősen kevésnél jóval több lakást is építeni, ám a magas árak és magas hitelkamatok mellett erre nem volt megfelelő kereslet.

A lakások árai továbbra is meglehetősen magas szinten vannak, de az Otthon Start nyomán visszatért a kereslet az új lakások iránt.

Ez, illetve a nagyberuházások megkönnyítése elvezetett ahhoz, hogy a lakásépítések új lendületet kaptak. Erre a lendületre az elmúlt évek mélyrepülése után szükség is volt, sőt még nagyobb szükség is lenne, hiszen az optimálisnak vélt 30 ezre lakásépítéstől még az idén is messze lehetünk.

A lakásépítések számának növekedése különösen is a fővárosban volt dinamikus – ez nem is meglepő annak fényében, hogy itt mekkora igény van az új lakások iránt – ezen kereslet egy része viszont befektetési célú. A fővárosi lakásépítések megugrása jelentős részben néhány nagyberuházásnak köszönhető, amit alátámaszt, hogy az új lakások több mint fele két kerületben (X. és XIII.) épült fel.

A fővárosi lakások számának növekedése abból a szempontból is fontos, hogy lassíthatja az agglomerációba való kiáramlást, annak minden infrastrukturális problémájával együtt. A fővárosban a harmadik negyedévben több mint 2,5-szer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban, míg az első három negyedévben 59 százalékos volt a növekedés.

A többi településtípusban messze nem volt ekkora a növekedés mértéke, így elmondható, hogy a mostani bővülést egyértelműen a fővárosi nagyobb építkezési volumen húzta. Az első három negyedévben a másik három településtípuson 12-24 százalék volt a növekedés mértéke (a legkisebb a kisebb, a legnagyobb a megyei jogú városokban), míg ha csak a harmadik negyedévet nézzük, akkor a kisebb városokban csökkent is a lakásépítések száma.

Ha az egyes megyék adatait nézzük, akkor meglehetősen nagy szórás mutatkozik: míg Nógrádban negyedannyi lakás épült az első három negyedévben, mint egy éve (mindössze 8 darab), addig például Tolnában több mint négyszeresére emelkedett az épített lakások száma – persze nem egy nagyon magas bázisról.

A nagyberuházások növekvő szerepét a lakásépítésben az is megmutatja, hogy a vállalkozások által épített lakások aránya 65 százalékról 71 százalékra emelkedett. A nagyberuházások szerepének növekedése ugyanakkor azt is hozza, hogy az új lakások területes átlagosan kisebb a korábbinál – egy év alatt 3, míg két év alatt 7 négyeztméterrel csökkent az átlagos új lakás területe, 91,7 négyzetméterre.

Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy növekszik a fővárosi lakások súlya, amelyek jellemzően kisebbek, de négyzetméteráruk magasabb.

A lakásépítések jövőjére vonatkozóan az egyik fontos indikációt a kiadott építési engedélyek száma adja, bár a kapcsolat közel sem lineáris. Az első három negyedévben a kiadott lakásépítési engedélyek száma 12 százalékkal nőtt, azonban a harmadik negyedév már 19,3 százalékos csökkenést hozott. Ebben az engedélyeztetés szigorítása és egyes nagyberuházók nehézségei játszanak szerepet.

Ez alapján ugyanakkor mérséklődni látszik a főváros dominanciája, hiszen az engedélyek száma az első három negyedévben itt minimálisan még mérséklődött is, miközben a legnagyobb növekedés a kisebb városokban és községekben történt. A nagyberuházások komplikáltabbá válását jól mutatja, hogy csak a harmadik negyedévet vizsgálva a fővárosban nagyjából a felére esett az új építési engedélyek száma.

A következő időszakban várakozásaim szerint a még folyamatban lévő beruházások és kint lévő otthon start hitelek miatt még növekedhet a lakásépítések száma, ám középtávon már nem biztos, hogy ennyire jó lesz a helyzet. Az Otthon Start Wekerle+-szá alakítása a befektetési célú keresletet várhatóan mérsékli, ám itt a kamat nem változik, így az új konstrukció kevésbé tér majd el elődjétől, mint a használt lakásoknál. Amennyiben az ígért bérlakás- és kollégiumépítési program megvalósul, az mindenképpen növelheti a lakásépítések számát, ám erre legkorábban 2028-tól lehet számítani.