Aki nem tudná: Ausztriában és Németországban kötelező a kamarai tagság!
ElemzésekEurópa német nyelvű országaiban a gazdasági kamarák hagyományosan rendkívül erős pozícióval rendelkeznek. Ausztriában és Németországban törvényileg kötelező a gazdasági kamarai tagság (Pflichtmitgliedschaft) minden olyan vállalkozás számára, amely ipari, kereskedelmi vagy kézműves tevékenységet folytat. A tagság a vállalkozás (vagy egyéni vállalkozás) hivatalos bejegyzésével vagy az iparűzési engedély megszerzésével automatikusan létrejön, kilépésre nincs lehetőség.
Ez a modell biztosítja, hogy a kamarák ne csupán zárt klubként működjenek, hanem a teljes gazdaság legitim, reprezentatív képviselői és kvázi-hatósági szereplői legyenek.
A kamarák típusai a két országban:
- Ausztria: A rendszert az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) és annak kilenc tartományi kamarája alkotja. A WKO alá tartozik szinte minden ágazat (ipar, kereskedelem, turizmus, pénzügy, közlekedés, szolgáltatások).
- Németország: A struktúra megoszlik az Ipari és Kereskedelmi Kamarák (IHK) és a Kézműves Kamarák (HWK) között. A tevékenységi kör határozza meg, hogy a cég melyik köztestülethez fog tartozni.
A gazdasági kamarák legfontosabb jogosítványai
A kötelező tagságnak köszönhetően a kamarák olyan széles körű közhatalmi és gazdaságszervezési jogosítványokkal rendelkeznek, amelyek a tisztán önkéntes alapon működő kamarákhoz képest egyedülállóak:
1. Kollektív szerződések kötése (Kizárólag Ausztriában)
Ausztriában a WKO egyik legfontosabb jogosítványa a munkaadói oldal kötelező képviselete a kollektív tárgyalásokon. Mivel a WKO törvény erejénél fogva minden munkaadót képvisel, a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződések automatikusan érvényesek az adott ágazat összes ausztriai munkavállalójára és cégére, garantálva a szociális békét.
2. Részvétel a törvényalkotásban (Véleményezési jog)
A kamaráknak törvényben rögzített véleményezési és konzultációs joguk van minden olyan jogszabálytervezet esetében, amely érinti a gazdaságot vagy a vállalkozási környezetet. A kormányok kötelesek bevonni őket a döntés-előkészítési folyamatokba.
3. Képzési és vizsgáztatási jogkör (A duális szakképzés felügyelete)
Németországban és Ausztriában is a kamarák a duális szakképzési rendszer kizárólagos gazdái.
- Ők hagyják jóvá a képzőhelyeket (vállalatokat).
- Ők regisztrálják a tanulószerződéseket.
- A kamarák szervezik és bonyolítják le a szakmai záróvizsgákat, valamint ők állítják ki a szakmunkás- és mesterleveleket.
4. Hatósági és szakértői feladatok delegationja
Az állam számos közigazgatási feladatot delegál a kamaráknak köztestületi formában. Ilyenek például:
- Eredetigazolások és exportokmányok kiállítása a külkereskedelemben.
- Igazságügyi és szakmai szakértők kinevezése és felesketése.
- Bizonyos esetekben szakmai alkalmassági és telephely-engedélyezési eljárásokban szakértői állásfoglalások kiadása.
5. Kötelező tagdíj-kivetési jog
A kamarák pénzügyi autonómiáját törvény biztosítja: jogosultak kötelező kamarai hozzájárulás (tagdíj) beszedésére a tagoktól. Ausztriában ezt kamarai adónak (Kammerumlage) nevezik, amit részben az áfa-alap vagy a bértömeg után vetnek ki, és közvetlenül az adóhivatal utalja át a kamarának. Németországban egy alapdíjból és a vállalkozási nyereség arányos részéből áll.
A kötelező kamarai tagság rendszere biztosítja, hogy a német és osztrák gazdaságban a kisvállalkozások és a multinacionális konszernek közösen, egyetlen erős intézményen keresztül hallathassák a hangjukat a politika felé. Bár a kötelező jelleg miatt rendszeresek a politikai viták, a kamarák által nyújtott ingyenes jogsegély, a kiterjedt exporttámogató hálózat (például az Advantage Austria irodák), valamint a szakképzés magas színvonala miatt a modell a mai napig a stabil gazdasági háttér tartóoszlopa.