Az ipar továbbra is gyengélkedik, és ez a GDP-n is látszik

A KSH augusztus 6-i első becslése szerint júniusban éves szinten, a munkanaphatástól tisztítottan az ipari termelés 4,1 százalékkal növekedett, az előző hóhoz mérve pedig – szezonális és munkanaphatástól tisztítottan – 1,4 százalékkal csökkent.

A havi csökkenés különösen az élelmiszeriparban volt nagy, ami az aszály következménye lehet.

Az éves 4,1 százalékos bővülés részben bázishatásnak tudható be. 2025 júniusában ugyanis, szintén éves szinten 4,8 százalékkal csökkent az ipari termelés.

Az ipar tehát továbbra sincs jó bőrben.

Ezt mutatják a hosszabb távú adatok is.

A KSH jelentése szerint ebben az évben még egyszer sem érte el az ipari termelés a 2021 évi átlagot.

Utoljára 2024 februárjában volt magasabb a volumenindex értéke a 2021 évi átlagnál (101,2%).

A teljes évet tekintve 2024-ről 2025-re az ipari termelés folyóáron 1,4 százalékkal csökkent. Különösen érdekesek a regionális adatok, amelyek jól mutatják az állami gazdaságösztönzés hatásait.

Gyakorlatilag csak ott volt növekedés, ahol állami támogatású beruházások zajlottak.

Az ábrából láthatjuk, hogy összesen két régióban volt növekedés ez év első negyedévében éves összehasonlításban: Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon.

Ha megnézzük az adatokat vármegyei szinten is, akkor Közép-Dunántúl esetén egyedül Komárom-Esztergomban volt bővülés. Észak-Magyarország esetén pedig a bővülés elsősorban a Hajdú-Bihar vármegyei 65,2 százalékos értéknövekedésnek köszönhető.

Mindkét esetben külföldi cégek államilag is támogatott befektetéseihez kapcsolódik a termelési értéknövekedés, amivel a magyar gazdaság külföldi tulajdonú cégektől való egyébként is jelentős függősége tovább növekedett.

Ugyanakkor feltűnően magas, 19,2 százalékos a csökkenés a Dél-Alföldön, 10,8 százalékos Észak-Magyarországon és 6,7 százalékos Dél-Dunántúlon, ami az egyébként is nagy regionális egyenlőtlenségeket növeli.

Az ipari adatok jelentős hatással vannak a gazdaság egészének teljesítményére tekintettel arra, hogy az ipar nagy, 21 százalékos arányt képvisel a GDP termelésében. Ezért ha bajba kerül, akkor – külföldi kitettsége miatt –  csökkenti a gazdaság alkalmazkodóképességét és jelentős növekedési veszteséget is okozhat. Ezt látjuk a friss GDP adatokban is. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP adat az első negyedévhez képest a második negyedben csupán 0,4 százalékkal nőtt,  míg az első negyedévi bővülés még 0,8 százalékos volt. Ez gyakorlatilag a növekedés lassulását jelenti.

A helyzeten csak érdemi szerkezeti változtatás: cégtulajdon, cégméret és szakmai területek szerinti diverzifikáció javíthat.

Ehhez viszont szerkezetváltoztatási stratégiára, továbbá hatékonyabb, valamint jövőorientáltabb állami ráfordítás-tervezésre és megvalósításra van szükség.