Bob Iger: az ember, aki Hollywood ura lett

A Disney stúdió ma már toronymagasan uralja az amerikai filmgyártást. Az idei évben szeptemberig a mozis bevételek 40 százaléka vándorolt hozzájuk. Mióta a Fox stúdiót is bekebelezték nincs érdemi kihívójuk. A Disney-nek azonban Hollywood meghódítása nem elég. Az online videotárrukkal a Netflixnek is nekimentek. Voltak szakértők, akik azt hitték, hogy egy évre lesz szüksége ahhoz a Disney+-nak hogy a felhasználói szám megüsse a 10 millió főt. A novemberi indulás után azonban elég volt egy nap is ahhoz, hogy elérjék ezt a mérföldkövet.

Az óriásvállalat a friss sikereit főleg egy embernek köszönheti: Bob Igernek. A Disney vezérigazgatóját mostanság Hollywood királyának is szokták nevezni, a Time pedig 2019-ben egyenesen az év üzletemberének választotta. Viszont mivel több mint ezerszer annyit keres mint egy átlagos Disney alkalmazott újabban több kritika is érte a fizetése miatt. A vagyona egyes becslések szerint a 690 millió dollárt (vagyis átváltva a 205 milliárd forintot) is eléri. Iger viszont jóval több pénz hoz a cégének, mint amennyit elvisz: mióta átvette a médiaóriás vezetését 335 százalékkal nőtt a Disney profitja.

Kezdetek

Iger gyerekként egy szerény városkában a New York állambeli Oceanside-ban született, ahol akkoriban főleg munkás családok éltek. Anyja háztartásbeli volt, apja pedig a reklámiparban dolgozott, de inkább kevesebb, mint több sikerrel. A családfő komoly depresszióban szenvedett. Mivel a karrierje gallyra ment, és egyik állásból a másikba menekült, mindent megtett azért, hogy legalább a gyerekei sikeresek legyenek.

Részben épp az apai biztatásra a kis Iger már 13 évesen elkezdett dolgozni. Hol havat lapátolt, hol bébiszitterkedett. Az egyik nyáron pedig az ő feladata volt, hogy a helyi iskola teljesen tiszta legyen a szeptemberi tanévnyitóra. Később, amikor már az Ithaca Főiskolán tanult az órák után egy közeli Pizza Hutt konyháján kereste meg a zsebpénzre valót.

Ahhoz, hogy a diploma után el tudjon helyezkedni az egyik legnagyobb országos csatornánál az ABC-nél egy kis szerencse is kellett. A nagybátyja a szemmütétje után a kórházban épp egy olyan beteg mellett lábadozott, aki az adónál dolgozott. Miután összebarátkoztak az idegen szivességből beajánlotta egy munkainterjúra a 23 éves Igert. A médiában még nem volt sok tapasztalata: korábban csak egy kis helyi csatornánál volt időjós.

Az ABC-nél nem is fogadták tárt karokkal: Iger ugyan a talpraesettsége miatt viszonylag hamar vezető beosztásba került, a főnöke viszont pipa lett rá. Azt állította, hogy az újonc hamis pletykákat terjeszt róla. Igernek a perpatvar miatt ott kellett hagynia a pozícióját és át kellett mennie az ABC sportműsorokkal foglalkozó részlegéhez. Szokás szerint a ranglétrán gyorsan haladt előre: először a divízió vezetője lett, majd kinevezték az ABC Entertainment vezetőjének.

Ebben a pozícióban már abba is beleszólhatott, hogy melyik TV-széria kaphat zöld utat a csatornánál.

Iger pedig szeretett kockáztatni: ő győzte meg a vezetést, hogy bólintsanak rá David Lynch szürreális Twin Peaks sorozatára. Miután találkozott George Lucassal úgy döntött, hogy „Az ifjú Indiana Jones kalandjainak” is ad egy lehetőséget. Ez a sorozat ugyan csak két évadot élt meg, viszont később jól jött, hogy a Star Wars filmek atyjával Lucassal jó viszonyba kerültek.

A nagy váltást végül az 1996-os év hozta el az életében: a Disney ebben az esztendőben olvasztotta magába az ABC-t. Életrajzi könyvében Iger azt írja, hogy ekkor 45 évesen komolyan megfordult a fejében, hogy lelép a társaságtól. De inkább maradt és azt csinálta, amihez a legjobban értett: elkezdett feljebb mászni a ranglétrán. Az ezredfordulón már közvetlenül az akkori vezérigazgató Michael Eisner keze alá dolgozott.

Az akvizíciók királya

Egy bökkenő viszont akadt: a Disney 20 éve egészen más cég volt még, mint manapság. Inkább tűnt egy haldokló óriásnak. Az animációs részlegük hosszú évek óta képtelen volt sikerfilmet gyártani. A milliárdokért felvásárolt ABC messze a versenytársak mögött kullogott, a tehetségeket pedig sorra szipkázták el a rivális stúdiók. Roy Disney-nél az alapító unokaöccsénél annyira betelt a pohár, hogy kampányt indított a céget vezető Eisner elen. Arról győzködte a részvényeseket, hogy váltsák le egy tehetséges menedzserre.

A viták egy idő után már nem csak a színfalak mögött zajlottak. Miután elindult az azóta bezárt SaveDisney.com nevű honlap, a neten bárki elolvashatta, hogy Roy szerint miért számít alkalmatlannak a regnáló cégvezető. Végül 2005-ben megtört a jég. Eisner távozott a Disney éléről, a helyét pedig a korábbi második ember Bob Iger vette át. Az új vezér vissza akarta állítani a stúdió régi fényét, ám a forgalom felpörgetéséhez házon belül már nem volt meg a kellő szakmai tudás. Tehetséges kreatívokra volt szükség.

Ezért Iger egyesíteni akarta a Disney-t a kor legsikeresebb animációs stúdiójával a Pixar-ral. Korábban a két cég csak egy laza partneri viszonyban állt egymással. Egész pontosan a Disney terjesztette a Pixar filmjeit. Viszont mivel Eisner nem sokra becsülte az animációs stúdiót, úgy tűnt, hogy ez az üzleti kapcsolat hamar véget fog érni. Igernek vezérigazgatóként az első nagy feladata az volt, hogy megnyerje magának a Pixar vezetését. Írt is egy levelet a társaság főrészvényesének Steve Jobsnak. A sorai pedig nagyon hatásosak lehettek, ugyanis Iger és Jobs jóbarátok lettek, a Pixar pedig beolvadt az egeres cégbe.

A 7,4 milliárd dolláros alku szerint az animációs stúdió vezetői fontos kulcspozíciókba kerültek: a Pixar első embere, John Lasseter lett például az új kreatív igazgató. Iger azonban itt nem állt meg. A nagyszabású átalakítás után három évvel a Disney 4 milliárd dollárért megvette a Marvelt és ezzel beindította a képregény-filmek reneszánszát. Ez a lépés igen csak bölcs lépésnek bizonyult: hisz azóta a Marvel filmek csak a mozikasszáknál a vételi árnak több mint az ötszörösét termelték ki.

Az akviziciót megkönnyítette, hogy Steve Jobs közben járt Iger érdekében. Ike Perlmutternek a képregényóriás vezérének elárulta, hogy a Pixar és a Disney fúziója roppant jól sikerült, illetve, hogy Igerben lehet bízni, mert cégvezérként igen nagyvonalú. Egy biztos: nem Jobs az egyetlen milliárdos, akit Iger levett a lábáról.

„Soha nem hallottam, hogy bárki rosszat szólt volna róla […]. A becsületes, tisztességes okos, sikeres és remek fickók mindenhol hiányszámba mennek. A szórakoztatóiparban pedig különösen. Márpedig ő ilyen”

– ezekkel a szavakkal a DreamWorks társalapítója David Geffen dicsérte Igert. Az egyik leghíresebb amerikai TV-s személyiség Oprah Winfrey ennél is tovább ment. Egy októberi díjátadón azt mondta: a legjobb az lett volna, ha Bob Iger elindul az amerikai elnökválasztáson, mert az országnak pont egy ilyen emberre van szüksége. 

Bár a Fehér Házba úgy tűnik nem fog beköltözni, a Disney vezér a filmtörténelem lapjaira már beírta magát. A vezetése alatt sose állt le az expanzió: a társaság még 2012-ben 4 milliárd dollárért megvette George Lucas cégeit. Ezzel nem csak a Star Wars és az Indiana Jones filmek jogai kerültek hozzájuk, de egy csapásra megszerezték a világ legnagyobb effektstúdióját az Industrial Light & Magic-et, és az egyik legjelentősebb hangstúdiót a Skywalker Sound-ot is. Hogy Bob Iger az akviziciók nagymestereként fog bekerülni a köztudatba az azután, hogy a Disney 71 milliárdért még a Fox stúdiót is bekebelezte, már nem is lehet kétséges.

A sikereit jól mutatja, hogy az elmúlt 14 évben, mióta átvette az irányitást, a médiacsoportnál 70 ezer új állás jött létre.

A Disney-nél ma már 201 ezernél is több embert foglalkoztatnak. Hogy ki lesz az utódja azt nem tudni, pedig ezen a kérdésen lassan el kell gondolkodjon az igazgatóság. A 68 éves Iger ugyanis bejelentette, hogy 2021-ben vissza fog vonulni. A dúsgazdag cégvezér a magánéletéről egyébként nem szivesen beszél. Annyi bizonyos, hogy négy gyermeke van, jelenleg pedig a második feleségével egy Willow Bay nevű újságíróval él, akitől két fia született. A család egy 696 négyzetméteres kaliforniai házban él, amelyet Michelle Pfeiffer színésznőtől vettek meg 19 millió dollárért. A mutatós villának öt háló- és kilenc fürdőszobája van.