Cseppfolyós gázt kényszerült venni a világ második legnagyobb LNG-exportőre
ElemzésekA QatarEnergy hosszú távú cseppfolyósítottföldgáz-készleteket (LNG) vásárol az Egyesült Államokból és más beszállítóktól, azzal a céllal, hogy kereskedési és kockázatmentesítési fedezetet alakítson ki. Az európai gáz ára megközelíti a 100 eurót megawattóránként, a Brent nyersolaj jegyzése 114 dollár körül alakul, mert a piacok hosszú háborúval számolnak.
A most vásárolt LNG ugyanis bevételt termelne abban az esetben, ha a jövőben ismét blokád alá kerülnek a Hormuzi-szoroson keresztül zajló export – nyilatkozta Saad Sherida Al-Kaabi, a vállalat vezérigazgatója a Reutersnek.
Olyan forgatókönyv esetén, amikor a szoros lezárására kerül sor, azonnal megugrana a gázár, a QatarEnergy olyan bevételre tehetne szert, amely máskülönben nem keletkezne
– mondta a tervről Kaabi, aki egyben az energiagügyekért felelős államminiszter is.
A miniszter bejelentése rávilágít arra, hogy Katar – a világ egyik legnagyobb LNG-termelője – hogyan tervezi ellensúlyozni az iráni háború miatti kieső jövedelmeket, és miként kívánja megvédeni bevételeit a Hormuzi-szoros jövőbeli fennakadásaitól – számol be a Reuters.Ha például a Hormuzi-szoros lezárása miatt Ázsiában vagy Európában drasztikusan megugranak a gázárak, Katar az Egyesült Államokból fix - vagy alacsonyabb- áron tud szállítani, és a QatarEnergynél lévő amerikai vagy más független LNG-mennyiséget átirányíthatják a magasabb áron vásárló piacra.Így az eredeti szállítási útvonalak kieséséből fakadó veszteségeiket részben vagy egészben kompenzálni tudják a globális gázárak eltéréséből származó extra bevételekkel.
A hajózási és energiapiaci elemzések alapján Katar LNG-exportja idén drasztikusan visszaesett a regionális konfliktusok és a Hormuzi-szoros lezárása miatt idén júliusig nagyjából 17 millió tonna LNG-t tudott exportálni.
Ez a mennyiség körülbelül 65%-os visszaesést, éves szinten több tízmillió tonnás kiesést jelenta tavalyi év azonos időszakához képest.
2025 egészében Katar még stabilan, rekordközeli szinten, mintegy 81,5 millió tonna LNG-t exportált, amellyel a világ második legnagyobb LNG-exportőrévé vált. Az idei évben bekövetkezett termelési és szállítási akadályok (és a Hormuzi-szorosbeli krízis) azonban hatalmas, becslések szerint akár 30 millió tonnát is elérő „lyukat” vágtak a tervezett éves exportjukba, ami közvetlenül magyarázza, hogy miért kényszerül a QatarEnergy külső beszállítóktól vásárolt gázzal fedezni a hiányt.
Nagyon drága az európai gáz
Az európai-ázsiai árháború és a közel-keleti válság miatt az európai földgázár meredeken emelkedett, elérve a megawattóránként 98,5 eurós árat. Az árak egy év alatt több mint a duplájukra nőttek, és csak októberben több mint 20 százalékkal emelkedtek.
Az áremelkedés fő hajtóereje a globális cseppfolyósítottföldgáz-ellátás súlyos fennakadása. A közel-keleti LNG-szállítmányok – különösen a Katarból érkezők, a Perzsa-öbölbeli konfliktus miatti fennakadások és a Hormuzi-szoros közelében történt támadások következtében – a háború kitörése után hirtelen 80 százalékkal estek vissza.
Az EU gáztárolóinak töltöttségi szintje mindössze 75 % körül mozog, ami az adatgyűjtés 2009-es kezdete óta a legalacsonyabb október végi érték. Németországban – Európa legnagyobb gazdaságában – a tárolók töltöttsége alig 61 százalék körül alakul.A magyar gáztározók töltöttsége 78 százalékos, kissé jobb az uniós átlagnál - az összesített európai adatok szerint.Mivel az európai tárolói tartalékok alacsonyak, és megérkezett a téli lehűlés, az európai közműszolgáltatók kénytelenek túllicitálni az ázsiai vevőket az elérhető azonnali LNG-szállítmányokért.A közel-keleti konfliktus elmérgesedése miatt a Brent nyersolaj ára 113 dollár fölé emelkedett, ami május óta nem látott szint.Az USA szerint a szoros továbbra is nyitva áll, és a hajók 95%-a átjut. Az amerikai elnök korábban a Truth Social platformon azzal vádolta meg Iránt, hogy az amerikai félidős választások előtt mesterségesen próbálja felverni az olajárakat. Trump szerint Irán kitalálja a támadásokról és az aknákról szóló híreket, miközben a szoroson valójában több olaj halad át, mint a konfliktus kezdete előtt.A lakosság és a választók elégedetlenek a növekvő üzemanyagárak és az infláció miatt. A felmérések szerint az amerikaiak többsége nem szeretné, ha az adófizetők pénze egy Irán elleni háborút finanszírozna.
Irán ismét kijelentette, hogy teljes ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost, és folytatja a hadműveleteket.