Egy szomszédos ország váratlanul előzheti az egész uniós mezőnyt

A háború hatásai, az ukrán menekültek és a magas energiaárak ellenére Románia az egész Unióban impozáns gazdasági növekedést érhet el idén, két és fél százalékkal a legerősebb lehet az uniós mezőnyben - leszámítva Írországot - derül ki az Európai Bizottság Téli Jelentéséből. A horvát gazdasági adatokra az euró bevezetésének legelső éve miatt érdemes lesz figyelni.

Összehaonlításképp a tavalyi magyar növekedési adatok kifejezetten jónak számítanak, főleg úgy, hogy a Helyreállítási Alap forrásai nélkül sikerült elérni, idén pedig Csehországban lehet a legkisebb növekedés a régióban. 

Az infláció tavaly a balti államokban volt a legmagasabb, idén pedig nálunk várható a legnagyobb drágulási ütem, igaz, majdnem az egész régióra magas szint jellemző.

2023-ban Horvátországban

A reál-GDP 1,2 százalékkal nő idén, amit Horvátország euróövezethez és schengeni övezethez való csatlakozása is támogat, ez ugyanis várhatóan tovább csökkenti a kereskedelem és az utazás költségeit, valamint segíti a tőkebeáramlást. Ugyanakkor figyelmeztető, hogy a geopolitikai feszültségek és a gyengébb globális környezet a külső keresletet is visszafogja.

A reáljövedelmek várhatóan az év második felében kezdenek helyreállni, amihez hozzájárul az alacsonyabb energia- és élelmiszer-infláció, valamint a még mindig rugalmas munkaerőpiac, ami támogatja a háztartások fogyasztásának enyhe növekedését. Összességében elmondható, hogy a GDP növekedése 2024-ben elérheti az 1,9 százalékot. Az infláció hat százalék körül alakul az év egészét nézve, vagyis az euró bevezetése miatt nem ugaranak meg az uniós átlagnál nagyobb mértékben az árak.

Románia felzárkózik

A román növekedés idén várhatóan meghaladja majd a horvát gazdaság bővülését. Az előrejelzés szerint a még mindig magas infláció, a szűkös finanszírozási feltételek és az uniós gazdaság lassulása ugyan visszahúzza a román gazdaságot, de még így is 2,5 százalékos növekedéssel lehet számolni keleti szomszédunknál. Az uniós források támogatják majd a beruházásokat, a fogyasztás bővülése is várható, elsősorban a minimálbér, a nyugdíjak és a közszféra béremelésének köszönhetően, és azt még a magas infláció sem tudja majd letörni. 2024-ben várhatóan tovább gyorsul a gazdaság, és a növekedés tempója eléri a három százalékot.

Magas a bázis a cseheknél

A régió éltanulója, Csehország az első negyedévben még recesszióra számíthat, az év további részében azonban beindul a növekedés, és annak tempója az év utolsó három hónapjában eléri majd a járvány előtti szintet. Bár a költségvetési intézkedések támogatják, a háztartások fogyasztása 2023-ban várhatóan stagnálni fog a rendelkezésre álló reáljövedelem csökkenése, a háztartások feszült pénzügyi helyzete, valamint a gyenge fogyasztói hangulat miatt. A következő évben ismét háztartások adják majd a növekedés fő hajtóerejét. Ezzel együtt idén, az év egészét tekintve csak minimális, 0,1 százalékos növekedésre lehet majd számítani, amit jövőre 1,9 százalékos bővülés követ majd. 

Érződik a menekültválság a lengyeleknél

Lengyelországban a megemelkedett infláció, az ukrán menekültek, az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom várhatóan a következő negyedévekben is visszafogja a gazdasági növekedést. A reáljövedelmek csökkenése az amúgy is alacsony megtakarítási ráta közepette valószínűleg visszafogja a fogyasztást, amely az előrejelzések szerint 2023-ban enyhén csökkenni fog. A magánberuházásokra várhatóan továbbra is hatással lesznek a magasabb kamatlábak és a fokozott bizonytalanság. A jelentős tőkebeáramlás és a közkiadások várható növekedése azonban bőven ellensúlyozza mindezt. Összességében a GDP növekedése a 2023-as 0,4 százalékos lassulást követően 2024-ben várhatóan 2,5 százalékra pattan vissza.

Szlovákia javíthat

A szlovák gazdaság az előrejelzések szerint a korábban vártnál gyorsabban fog növekedni. Ez részben a kormány azon intézkedéseinek köszönhető, amelyek célja az emelkedő energiaárak háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának csökkentése, de támogatja a folyamatot, hogy Szlovákia főbb exportországainak gazdasági kilátásai is javulóban vannak. Az előzetes becslések szerinti, 1,7 százalékos tavalyi növekedés után a reál-GDP 2023-ban 1,5 százalékkal, 2024-ben pedig két százalékkal fog növekedni. Bár a globális kereslet gyengülése várhatóan továbbra is terheli a gazdaságot, a támogatott energiaárak 2023-ban segítani fogják mind a háztartásokat, mind az energiaigényes exportőröket.