Egyre drágább gázzal töltik az európai gáztárazókat

Az európai gáz ára a Hormuzi-szoros lezárása és az őszi gáztározói feltöltések esedékessége miatt még az iráni háború kitörése utáni 60 euró/MWh-nál is magasabb szintre emelkedett, ma reggel 66 euró környékén állt a holland TTF-gázára. Eközben a világ egyik legnagyobb LNG-exportőre, Katar LNG szállítmányai a háború okozta infrastruktúra-károk és a szállítási nehézségek miatt szinte lenullázódtak, a globális LNG-ár jelentősen nőtt.

Drágulás jöhet télen

Eközben az európai gáztározók feltöltöttsége 50-90 százalékos, a legjobban a lengyelek és a portugálok állnak 90 százalékkal, a legrosszabbul pedig Svédország és Németország 51 százalékkal, Magyarországon a tározók töltöttsége 67-68 százalékos,ami a cseh, horvát és román szintnek felel meg.

A legnagyobb kockázat nem feltétlenül az, hogy Európa egyszerűen kifogy a gázból. Sokkal valószínűbb és gazdaságilag is komolyabb veszély az, hogy a tél folyamán rendkívül magasra emelkednek az energiaárak.

Az iráni konfliktus miatt jelentősen nőtt az európai gáz ára, ezért az EU 27 tagállamának a közös gázszámlája idén 48 százalékkal lesz drágább – számolta ki még júniusban a Reuters két kutatóintézete, az Energiapolitikai Kutatások Regionális Központja (REKK) és a Demokrácia Tanulmányok Központja (CDS), azóta a helyzet romlott, a gáz ára tovább emelkedett.

A Rezsivédelmi Alap kiadása nő

A Lakossági Rezsivédelmi Alap előirányzatösszege 792,5 milliárd forintról 79 milliárd forinttal  871,5 milliárd forintra növekszik a módosított költségvetésben. Az Alap növelését indokolja a TTF árának emelkedése, valamint a Paksi Atomerőmű leállításához köthető magasabb villamosenergia-import igény, melyeket részben ellensúlyoz z a forint árfolyamának erősödése az euróval szemben – írta a Költségvetési Tanács az idei módosított költségvetésről szóló véleményében.  

Miért nem omlott össze Európa gázellátása az iráni háború miatt?

• Szemben az Ukrajna elleni orosz inváziót követő energiaválsággal, amikor 300 euró felett volt a TTF-gázár, Európa most sokkal rugalmasabbnak bizonyult.
• Az elmúlt évek beruházásai az LNG-terminálokba és a határokon átnyúló gázvezetékekbe megakadályozták a piaci ellátórendszer széttöredezését és a szűk keresztmetszetek kialakulását.
• A Hormuzi-szoros kiesését Európa amerikai, algériai és nigériai importtal tudta ellensúlyozni.
• 2030-ra az európai LNG-import akár 80 százaléka származhat az Egyesült Államokból. Ez kiszolgáltatottá teszi a kontinenst a globális piaci versenynek és az amerikai árazási politikának.
• Európa a norvég és amerikai LNG szállítmányokkal pótolja a kiesést, az Európai Bizottság korábbi adatai alapján az összes - vezetékes és LNG - gázimportot tekintve Norvégia maradt az EU legnagyobb beszállítója 31 százalékos részesedéssel az első negyedévben, az Egyesült Államok 28 százalékkal a második, míg Oroszország 14 százalékkal a harmadik helyen állt.