Versenyképességi tényező a bizalom 

„A bizalom a társadalom alapja. Ahol nincs bizalom, ott nincs egészséges társadalom." (Douglass: Composite Nation, 1869, USA) A mondást az osztrák közgazdász-filozófusról, Ludwig von Misesről elnevezett amerikai Mises Intézet egyik szerzője, J. A. Licon idézi augusztus 21-i írásában (Licon: Social Trust is Superpower). 

Az írás alapvetően a társadalmi bizalom fontosságát, a gazdasági versenyképességet erősítő, az életminőséget javító szerepét elemzi. A bizalom könnyíti az együttműködést általában, de a cégek esetén a „lepapírozás”, a többszörös ellenőrzés költségeit is csökkenti. Bizalom nélkül nincs tudásmegosztás, nincs innovációs együttműködés, nem hozhatók létre és nem működtethetők innovációs hálózatok, ökoszisztémák. A bizalom könnyíti a bizonytalanság kezelését, mert csökkenti a bizonytalanság miatti, az üzleti együttműködések előtti részletes információgyűjtési kényszert.

A cégek egymás közötti, valamint az állami intézmények és a cégek közötti bizalomhiány erősíti az egymással kapcsolatos negatív feltételezéseket, és növeli az ezek miatti állandó ellenőrzések, információgyűjtés gyakoriságát, növeli a bürokráciát, ami pedig időigényesebbé, költségesebbé teszi az egyébként szükséges és hasznos együttműködéseket. Mindebből az is következik, hogy

az erős bizalmi szint viszont jelentősen javítja a működési hatékonyságot.

Licon gondolatai hazai viszonyaink között is megszívlelendők. Ha egy cég nem bízhat meg abban, hogy egy korábbi megállapodás utólag - jogos indokok és bizonyítékok nélkül - nem változtatható meg, nem írható felül, vagy hogy egy megrendelésért folytatott versenyben csak a minőség és az ár a döntő tényező, akkor az üzleti környezetet előbb-utóbb áthatja a teljes bizalomhiány, a növekvő bizonytalanság és kiszámíthatatlanság érzése. Ilyen közegben előbb-utóbb nemcsak a „büntetett”, de a „kedvezményezett” sem érzi jól magát.

A német vállalatok közismerten nagyon  barátságos kormányzati környezetben működnek Magyarországon. Éppen ezért figyelemfelkeltő, hogy mit üzen a DUIHK, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara friss tanulmánya (Stratégiai prioritások a magyar gazdaságban, 2026 június), a magyar kormánynak. Néhány idézet a tanulmányból:

• A megbízható jogi feltételrendszer és jogbiztonság alapvető feltétele a vállalatok beruházási döntéseinek és a beruházások hathatós védelmének.
• A gazdaságpolitikai feltételrendszer stabilitása és kiszámíthatósága nélkülözhetetlen alapfeltétele a vállalati beruházási hajlandóságnak.
• A jogszabályoknak ne legyen visszamenőleges hatálya.
• Átlátható közbeszerzésre van szükség valódi versennyel, esélyegyenlőséggel minden piaci szereplő számára.
• Bürokráciacsökkentésre, a közigazgatás korszerűsítésére van szükség.
• Az EU-s források átlátható felhasználására van szükség.

A kamarai javaslatok összhangban vannak egy a magyar KKV-k körében végzett online felmérés eredményeivel. Néhány vélemény a felmérésből:

• A KKV-k még nem találják a helyüket: túl sok a politikai szlogen, várnak a jövőt felvázoló tervekre, stratégiára.
• Az üzleti környezet növekvő bizonytalanságát, a „szelektív ellenőrzések” terjedését, a visszamenőleges döntések terjedését érzékelik.
• Nem örülnek az egyre erősödő, a külföldi cégeket preferáló állami retorikának, annak, hogy érezhetően „lejt feléjük a pálya”.
• Nem mindenki akar multi-beszállító lenni, miért ezt a szerepet akarja szánni nekik a kormány? Az önállóan is piacképes cégeket is meg kell becsülni.
• Miért azt hallják állandóan a politikusoktól, hogy a KKV-k nem elég termelékenyek, amikor statisztikai adatok bizonyítják, hogy nálunk a külföldi nagy cégek termelékenysége is alacsonyabb, mint Nyugat-Európában?
• A sikeres KKV-k közül többeknek jog- és tulajdonbiztonsági félelmeik vannak, ezért kivárnak, nem beruháznak, sőt egyesek a jelenlegi bizonytalannak és kiszámíthatatlannak érzékelhető, a társadalmi bizalmat gyengítő viszonyok fennmaradása esetén a külföldre kitelepülést is elképzelhetőnek gondolják.

Meg kell azonnal említeni, hogy a felmérés nem volt statisztikai értelemben reprezentatív, de a megkérdezettek az ország különböző részein, különböző ágazatokban működő magyar kisvállalkozások voltak, ezért véleményükre érdemes odafigyelni. Feltűnő lehet azonban az, hogy meglátásaik, véleményük több ponton is egyezik a DUIHK tanulmányban említettekkel.

Az elveszett bizalmat nehéz visszaszerezni.

Az üzleti szereplők bizalomvesztésének - ahogyan arra a Mises Intézet cikke rámutat - súlyos következményei lehetnek:

a beruházások elmaradása, a külföldre való áttelepülésítés munkahelyek megszűnésével, végső soron a gazdasági növekedés elmaradásával járhat együtt.

A bizalom megerősödése viszont a gazdasági működés megolajozója. A Tisza Párt választási programjában a következőket ígérte: (A működő és emberséges Magyarország alapjai, 2026)

• A működő és emberséges Magyarországon a magyar vállalkozások sikeresek, képesek fejlődni, növekedni.
• Az állam szerepe nem a piac helyett, hanem a piac mellett érvényesül.
• Célzottan támogatjuk a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.
• Megfelezzük a vállalkozások adminisztrációs terheit.
• A működő és emberséges Magyarországon beruházásbarát, kiszámítható és átlátható gazdasági környezet épül, ahol a verseny tisztaságát és a korrupciómentességet független intézmények garantálják, amelyben a magántulajdon szent, a közbeszerzések átláthatók és igazságosak.
• Tisztességes, kiszámítható piaci környezetet teremtünk, ahol minden vállalkozásnak lesz esélye a sikerre, visszaszerezzük a gazdasági szereplők bizalmát.

Mint látjuk, a német vállalatok és a magyar KKV-k pontosan ezen ígéretekre figyelmeztetnek, ezek betartását kérik és várják az új kormánytól ahhoz, hogy egy megerősődő bizalmi szint mellett hosszú távú elkötelezettséget igénylő jelentős  beruházásokról dönthessenek, új és minőségi munkahelyeket teremthessenek.