Hullámvasúton a költségvetés: behúzta a kéziféket a kormány
ElemzésekLátványos javulást mutatnak a legfrissebb államháztartási adatok: a kormányzati szektor hiánya a második negyedévben a GDP 3,3 százalékára mérséklődött. Bár az első féléves deficit így is eléri a GDP 6,2 százalékát, a második negyedéves számok messze felülmúlják az első negyedévben látott, sokkoló 9,0 százalékos mélypontot. A tavalyi minimális többlethez képest azonban még mindig borúsabb a kép - mindez Regős Gábornak, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának az elemzéséből derül ki.
Mi áll a számok hátterében?
Az első negyedév brutális hiányát egyértelműen a választások előtti laza fiskális politika és a megugró állami kiadások magyarázzák. Bár a második negyedéves korrekció megnyugtató, a részletek óvatosságra intenek.
Bevételi oldal: meglepő megtorpanás A bevételek a második negyedévben 3,6 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Ez az első negyedéves, 10,6 százalékos szárnyalás után hidegzuhanyként érheti a piacot, különösen a dinamikus bérnövekedés és a bővülő lakossági fogyasztás tükrében. A lassulás okai sokrétűek:
- Áfabevételek: a növekedés üteme a korábbi 6,1 százalékról 2,3 százalékra fékezett.
- Jövedelemadók: bár a 8,3 százalékos bővülés továbbra is erős (az első negyedéves 11,4 százalék után), a növekedést érezhetően fékezik a családi adókedvezmények és a többgyermekes anyák szja-mentessége.
- Egyéb bevételek: a legnagyobb csapást ez a gyűjtőkategória (EU-s források, bírságok, nem adójellegű bevételek) mérte a költségvetésre, ahol az első negyedéves 23,5 százalékos növekedést 31,8 százalékos zuhanás követte. Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem a mostani negyedév gyengeségét, hanem a tavalyi bázisidőszak egyszeri, kiugróan magas bevételeit tükrözi, így nem egy tartós trend kezdetéről van szó.
Kiadási oldal: fegyelem és elmaradó beruházások
A kiadások mindössze 4,6 százalékkal emelkedtek, ami éles váltás az első negyedév 17,1 százalékos költekezése után. A fordulat mögött a kormányváltás miatti természetes átmeneti lassulás áll, miközben a negyedév elején még kifuthattak korábbi, egyszeri kifizetések.
- Személyi juttatások: jól illusztrálja a választási hatást, hogy míg az első negyedévben a fegyverpénz és más egyszeri juttatások miatt 39,3 százalékkal nőttek a munkavállalói kifizetések, ez a második negyedévre 7,8 százalékra szelídült.
- Kamatkiadások: az államadósság finanszírozása egyre drágább, a kamatkiadások növekedési üteme 1,0 százalékról 4,3 százalékra gyorsult.
- Beruházások: az állam továbbra is a fejlesztéseken spórol a leglátványosabban: az első negyedéves közel 30 százalékos zuhanás után a második negyedévben újabb 16,4 százalékkal csökkentek a beruházási kiadások.
Mi várható az év hátralévő részében?
A nagy kérdés most az, hogyan alakul a hiánypálya a következő hónapokban. A piac feszülten várja a jövő évi költségvetést, hiszen a deficit tartós leszorítása a forint stabilitása és az euróövezeti csatlakozás szempontjából is kulcsfontosságú.
| Prognózisok az idei hiányra | GDP-arányos érték |
|---|---|
| Kormányzati terv | 7,5% |
| Jegybanki (MNB) előrejelzés | 6,9% |
| Technikai bázis (utolsó 4 negyedév alapján) | 6,4% |
Bár a szigorúbb költségvetési menedzsmenttel a kormányzati 7,5 százalékos célszám tarthatónak, sőt alulmúlhatónak tűnik, a technikai alapon adódó 6,4 százaléknál vélhetően magasabb lesz a végső deficit. Az idei év rendkívüli aszálykárai ugyanis olyan előre nem látható plusz kiadásokat jelentenek, amelyek a második félévben ismét megterhelik majd az államkasszát.