MBH: jövőre gyorsíthat a magyar gazdaság, de a költségvetés lehet a kulcskérdés

Az elmúlt évek gyenge teljesítménye után fokozatosan javulhatnak a magyar gazdaság növekedési kilátásai.

Az MBH Elemzési Centrum friss makrogazdasági prognózisa szerint az idei év még átmenetinek tekinthető: a növekedés szerkezete egyenetlen, miközben 2027-ben már kiegyensúlyozottabb bővülés jöhet.

Az idei gazdasági teljesítményt elsősorban a háztartások fogyasztása támogathatja. Ebben a reálbérek emelkedése mellett a választásokhoz kapcsolódó kormányzati jövedelemkiengedések is szerepet játszanak. A beruházások ugyanakkor jóval visszafogottabban teljesítenek, a nettó export hozzájárulása pedig az ipari kapacitások felfutásával párhuzamosan változhat. Az MBH Elemzési Centrum szerint 2027-ben már a beruházások is egyre nagyobb szerepet kaphatnak a növekedésben. Ebben az európai uniós források beáramlása mellett az új ipari kapacitások termelésének felfutása is meghatározó lehet.

Néhány nagyberuházás már húzza az ipart

Az elemzők szerint biztató fejlemény, hogy a magyar ipar teljesítménye az utóbbi időszakban elkezdett elszakadni a gyenge német ipari konjunktúrától.

Ez ugyanakkor egyelőre nem jelenti azt, hogy a magyar feldolgozóipar egésze maga mögött hagyta volna a problémákat. A kedvezőbb adatokat jelentős részben néhány új vagy felfutó nagyberuházás magyarázza. A helyszíni tájékoztatón az elemzők többek között a debreceni BMW-gyár, valamint az akkumulátor- és az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó kapacitások hatását emelték ki. A magyar gazdaság továbbra is erősen függ az európai, ezen belül különösen a német konjunktúrától. Kedvező jel ugyanakkor, hogy a német ipari indikátorokban már felfedezhetők a javulás jelei. Ha ez tartósnak bizonyul, az a magyar export és ipar számára is érdemi segítséget jelenthet.

A növekedés másik fontos támasza a fogyasztás maradhat. A reálbérek továbbra is emelkednek, bár a nominális bérdinamika a következő időszakban várhatóan lassulni fog.

Nem látszik komoly munkaerőpiaci törés

A munkaerőpiacon az elmúlt időszakban már megjelent a foglalkoztatás mérséklődése, az MBH szakértői azonban nem számítanak drasztikus romlásra. A munkanélküliségi ráta a következő időszakban is 4–5 százalék közötti tartományban maradhat.

A foglalkoztatás bővülésének ugyanakkor egyre erősebb korlátja a demográfia: a munkaképes korú népesség csökkenése miatt egy erőteljesebb gazdasági fellendülés esetén ismét gyorsan munkaerőhiány alakulhat ki.

A bérek emelkedése közben fokozatosan lassulhat. Ez önmagában mérsékelheti a fogyasztás dinamikáját, ugyanakkor az alacsonyabb infláció miatt a reálkeresetek továbbra is támogathatják a háztartások vásárlóerejét.

Az energiaárak ismét kockázatot jelentenek

A nemzetközi környezetben az egyik legfontosabb bizonytalansági tényezőt a közel-keleti geopolitikai helyzet és annak energiaárakra gyakorolt hatása jelenti.

Magyarország ebből a szempontból különösen érzékeny, mivel a gazdaság energiaimport-függősége regionális összevetésben is jelentős. Az olaj- és különösen a földgázárak tartós emelkedése ezért egyszerre ronthatja a külső egyensúlyt, növelheti az inflációt és gyengítheti a forintot. Az európai gazdaság a földgázárak változásának is erősebben kitett, így a következő hónapokban a gáztárolók töltöttsége és az energiapiaci helyzet az inflációs folyamatokat is befolyásolhatja. Az MBH szakértői ugyanakkor továbbra is látnak olyan tényezőket, amelyek a dezinfláció folytatódását támogathatják. Ha a geopolitikai feszültségek enyhülnek, az energiaárak stabilizálódása ismét kedvezőbb inflációs környezetet teremthet.

Az MNB egyelőre kivárhat

A monetáris politikában az MBH Elemzési Centrum rövid távon nem vár további jelentős lazítást.

Az augusztusi kamatcsökkentést követően az elemzők szerint az 5,5 százalékos alapkamat az év végéig fennmaradhat.

Ennek egyik oka a bizonytalan nemzetközi kamatkörnyezet, a másik pedig a forint sérülékenysége. Az árfolyam ugyanis továbbra is kiemelt jelentőségű az infláció szempontjából, ezért egy erőteljes kamatcsökkentési ciklus növelhetné a gyengülés kockázatát.

Az elemzők szerint jövőre már ismét megnyílhat a tér a monetáris lazítás előtt, ehhez azonban kedvezőbb nemzetközi környezetre, stabil forintra és a hazai kockázati megítélés javulására is szükség lehet.

A forintnál maradhat a volatilitás

Rövid távon az MBH nem számít a forint tartós, jelentős erősödésére.

A nemzetközi bizonytalanság, az energiaimport magas szintje és a hazai fiskális kockázatok miatt továbbra is jelentős árfolyam-ingadozások jöhetnek.

A forint szempontjából ugyanakkor jövőre már kedvezőbb környezet alakulhat ki, különösen akkor, ha javul a költségvetés megítélése és stabilizálódik a külső környezet. Hasonló kép rajzolódik ki az állampapírpiacon is. A magyar és a német állampapírok közötti hozamfelár az elmúlt időszakban jelentősen mérséklődött, az MBH szakértői azonban rövid távon már kevés teret látnak a további érdemi csökkenésre.

A következő nagyobb javulási hullámhoz mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a befektetők tartósan hitelesnek ítéljék a magyar költségvetési konszolidációt.

A költségvetés lehet a következő év egyik legfontosabb kérdése

A tájékoztatón az egyik legerősebb hangsúlyt a fiskális politika kapta.

Az idei magas hiány miatt az államadósság érdemi mérséklődésére kevés esély mutatkozik, miközben az állam jelentős likviditási tartalékokkal rendelkezik. A kulcskérdés ezért egyre inkább az, milyen pályát választ a kormány a következő időszakban.

Az elemzők szerint a költségvetési hiány tartós csökkentése elengedhetetlen ahhoz, hogy az államadósság egyértelműen csökkenő pályára álljon, és Magyarország kockázati megítélése tovább javuljon.

A fiskális konszolidáció ugyanakkor rövid távon fékezheti a gazdaságot. Ez az egyik oka annak is, hogy az MBH óvatosabbá vált a jövő évi növekedéssel kapcsolatban. A negatív fiskális impulzus ugyanis – vagyis amikor az állam a korábbiaknál kevesebb keresletet támaszt a gazdaságban rendszerint visszafogja a GDP dinamikáját. A következő hónapokban így nem pusztán az lesz fontos, hogy a kormány milyen hiánycélt kommunikál, hanem az is, milyen konkrét intézkedésekkel kívánja elérni azt. Az elemzők szerint ennek megítélése a forint, az állampapírhozamok és általában a magyar eszközök árazása szempontjából is meghatározó lehet.

Összességében tehát javuló, de továbbra is sérülékeny kép rajzolódik ki.

A fogyasztás stabil támaszt adhat a gazdaságnak, az iparban már megjelentek az élénkülés jelei, jövőre pedig a beruházások is nagyobb szerepet kaphatnak. A kedvezőbb növekedési pálya megvalósulása azonban jelentős részben a külső konjunktúra, az energiaárak, a forint stabilitása és mindenekelőtt a költségvetési konszolidáció alakulásától függ.