Itt a 2026-os nagy Diákmunka Körkép: ki, mit, hol, mennyiért?

Néhány napon belül véget ér a 2025–2026-os tanév, a nyár pedig sok tízezer fiatal számára nem csupán a pihenést, de a munkavállalás lehetőségét is jelenti. Az ifjú munkavállalók személyes körülményeiről, terveiről, motivációiról és elvárásairól ad részletes áttekintést a Meló-Diák által készített Diákmunka Körkép. Magyarország legrégebb óta működő, piacvezető iskolaszövetkezete

2023 óta minden évben elkészíti ezt a felmérést, amelyben az idén több mint 2200 diák vett részt.

Az első felmérés óta eltelt idő talán leglátványosabb változása a diákok bérigényének emelkedése.

Míg három évvel ezelőtt csupán a megkérdezettek 1 százaléka jelölt meg 2500 forint feletti órabérigényt, addig ez az arány idén már 48 százalék volt.

Az igények emelkedését részben az infláció, részben a minimálbér emelkedése magyarázza – mondja Kováts Balázs, a Meló-Diák vezérigazgatója. 2023. január–novemberben a bruttó minimálbér 1334 forint volt (december 1-től 1534 forint), 2026-ban már 1856 forint. A 25 év alatti munkavállalóknak (havi bruttó 715 765 forintig) nem kell szja-t fizetniük, és

az iskolaszövetkezet tagjaként munkát vállalók a járulékfizetés alól is mentesülnek

– emlékeztet a szakember.

Az idei elvárások nem irreálisak – hangsúlyozza Kováts Balázs –, a megkérdezettek fele a 2000–2500 forint közötti sávot jelölte meg, 3000 forint feletti órabérigényt csupán 10 százalékuk támasztott. Érdekesség, hogy a 2500 forint feletti órabért „elvárók” között van azoknak a középiskolásoknak az 58 százaléka, akik még sohasem dolgoztak. A tapasztalat persze ezeket az elvárásokat mérsékli: azok közül, akik (ugyanebben a korosztályban) már dolgoztak vagy jelenleg is dolgoznak, ez arány már csak 42 százalék.

A munkavállalásra serkentő motivációk ugyanakkor alig változtak az évek során,

az első három szempont 2026-ban is a pénzkereset (amit a megkérdezettek 90 százaléka megjelölt), a tapasztalatszerzés (64 százalék) és a függetlenedés (47 százalék).

A szakmai gyakorlat, a karrierépítés, és a „jó társaság” a diákok 20–20 százalékát motiválja. Jól látható tendencia, hogy a tapasztalatszerzés súlya folyamatosan növekszik: 2023-ban a diákmunkások fele említette a motiváló tényezők között, idén már közel kétharmaduk – emeli ki Kováts Balázs. Ez a változás egyértelműen arra utal, hogy az ifjú munkavállalók egyre tudatosabban igyekeznek megfelelni a munkaerőpiaci igényeknek.

A megkeresett pénz (egy részét) a legtöbben (58 százalék) utazásra költik, félreteszik (56 százalék), vagy szórakozásra költik (50 százalék).

A lakhatást kevesebben (37 százalék) jelölték meg, ami az albérleti díjak emelkedését figyelembe véve akár meglepetés is lehetne – de nem az: a megkérdezetteknek ugyanis „csak” 21 százaléka lakik albérletben, 52 százalékuk a szülőknél, 19 százalékuk kollégiumban, 7 százalékuk pedig saját lakásban él. (A válaszadók egyharmada középiskolás, kétharmaduk egyetemista/főiskolás volt.)

A Meló-Diák felmérése szerint

a legnépszerűbb munkakörök 2026-ban is az irodai/adminisztratív pozíciók, ezeket célozza meg a válaszadók 61 százaléka,

a két dobogós ágazat idén is a kereskedelem (46 százalék) és a vendéglátás (39 százalék). A „nagy hármas” mögött alig marad le a „hostess/promóció/animátor” kategória, de a diákok több mint egyharmada szívesen dolgozna gazdasági/pénzügyi/marketing munkakörben is.

A diákok szemében a munkahelyek legvonzóbb jellemzője a rugalmas időbeosztás, ezt közel négyötödük (79 százalék) jelölte meg.

Az, hogy a munkavégzés kapcsolódjon a tanulmányokhoz, 58 százalékuk számára jelent extra vonzerőt, a home office lehetőségét pedig 46 százalékuk értékeli pozitívumként.

Az idei átlagos diákmunka-órabérek régiótól függően 2100 és 2450 forint között szóródnak

– mondta el Kováts Balázs. A Meló-Diák tagjaként elhelyezkedő diákok átlagos bruttó órabére (pótlékokkal együtt) Budapesten a legmagasabb (2446 forint), a Dél-Dunántúlon 2103, Észak-Dunántúlon 2420 forint, az Alföldön pedig 2258 forint. (Az utóbbi adat az első négy hónap átlaga, így – a gyengébben fizető nyári idénymunkák miatt – valószínűleg csökkenni fog.)

A diák munkavállalók fele heti öt napot dolgozna, a többiek jellemzően 3–4 napot vállalnának.

Folyamatosan nő azoknak az aránya, akik tanítási idő alatt is dolgoznának, ami jól mutatja, hogy a diákmunka már egyáltalán nem korlátozódik egyetlen „szezonra”, a nyári szünidőre.

A legjobb nyári lehetőségekre azonban érdemes mielőbb lecsapni – javasolja Kováts Balázs. Ebben pedig ideális partner a Meló-Diák, amely évente 40 ezer fiatalt segít munkalehetőséghez jutni: a jelentkezők minden adminisztrációt el tudnak intézni online, akik pedig a személyes ügyintézést részesítik előnyben, azokat országszerte 35 irodával várja a piacvezető iskolaszövetkezet.