Az itthoni kínai akkumulátor- és autógyárak nem kérnek a magyar beszállítókból

• Egy friss kutatás szerint a kínai gyárak saját, importált beszállítóikra támaszkodnak, így az ország inkább marad olcsóbb gyártási helyszín, mintsem a magasabb hozzáadott értékű termelés központja.
• A hazai vállalatok a gigantikus méretek, a technológiai követelmények, a szoros határidők és a célzott állami követelmények hiánya miatt szinte kiszorulnak a kínai gyárak beszállítói közösségéből.

A kínai elektromosautó-ipar magyarországi térnyerése elsősorban összeszerelői szerepkörben erősíti az országot, a helyi vállalkozások bevonása azonban minimális – derül ki Sass Magdolna, az ELTE KRTK főmunkatársa és Balla Soma (BGE) kutatásából, amely a hazai kkv-k beszállítói lehetőségeit vizsgálta és feltárta azokat a logisztikai, méretbeli és támogatási akadályokat, amelyek miatt a hazai kkv-k nehezen tudnak profitálni a milliárdos beruházásokból.

A Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmány azt kutatta, hogy a kínai elektromosjármű és akkumulátoripari beruházások milyen hatással vannak a hazai vállalatok előrelépési lehetőségeire. Az eredmény szerint a kínai beruházások elsősorban zárt, hierarchikus, és függő értékláncirányítási struktúrákban működnek és jelentős mértékben saját, gyakran importált beszállítókra támaszkodik.

Nem jutnak lehetőséghez a magyar beszállítók

A magyar beszállítók bevonása korlátozott, a közvetlen termelési integráció nagyon ritka, mindez korlátozza a hazai cégek globális értékláncokon belüli előrelépését. A jelenlegi minta Magyarország gyártási helyszínként betöltött szerepepét erősíti, sokkal kevésbé a magasabb hozzáadott értékű termelés felé történő elmozdulás. A magyar beszállítókat kis mértékben vonták be a kínai beruházók, elsősorban szolgáltatási tevékenységre használják őket, illetve a szabályozási követelmények teljesítéséhez kapcsolódó feladatokra.

Kína az elmúlt évtizedben az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártásának globális innovációsközpontjává és bázisává vált, az ágazatot jelentős állami támogatások és az erős kínai verseny jellemzi. A CATL és a BYD két példa a globális nyitásra, céljuk elsősorban a vámtételek elkerülése, a geopolitikai kockázatok csökkentése a termelési bázisok diverzifikálása révén.

A kínai vállalatok külföldi terjeszkedésének jellemzője, hogy nem csak gyártási kapacitásokat építenek, hanem a kínai anyavállalat által erősen kontrollált technológiai és beszállítói és szervezeti modellt is exportot. Ezért a helyi, magyar vállalatok csak korlátozottan tudtak bekapcsolódni a termelési láncot. Mindez erősen eltér a Magyar Suzuki modelljétől, ahol a beszállítói fejlesztés jelentősen hozzájárult a hazai vállalatok tanulásához és részleges feljebb lépéséhez.

A kutatás egyik fő megállapítása, hogy a vizsgált magyar vállalatok szerint a kínai vállalatok elszigetelődése, és a projektek nagyságrendje, a technológia követelmények, és a hazai kkv-k szempontjából túl nagy a legyártandó mennyiség. Akadály a projektek gyors megvalósítási határideje is.

Hiányoznak azok az állami támogatások, amelyek felkészítették volna a magyar cégeket a kínai akkumulátor és elektromosautó-gyártásban a részvételre, a már meglévő állami támogatások nem kapcsoltak erős beszállítói követelményeket a kínai befektetők felé.

A kínai gyárak egyfelől stabilitást jelentenek a hazai járműipari termelésbe, de alig van pozitív hatásuk a magyar gazdaság vállalataira.A nagylelkű állami támogatásokat célszerű lenne összekötni a hazai beszállítófejlesztési ösztönzéssel és helyi együttműködési kapacitásépítési elvárásokkal.

Beruházó           Beruházás éve           Helyszín                    FDI összege  Tevékenység kínai vállalat                                                                                   

CATL                   2022                           Debrecen                      7340            autóipar, EV-akkumulátor

BYD                     2023                           Szeged                        4500             autóipar

Wanhua               2010                           Kazincbarcika               2000            vegyipar

Huayou                2023                           Ács                             1400           autóipar, EV-akkumulátor

Cobalt   

Huawei

Technologies       2005                            Budapest                      1300         ICT, telekomm., logisztika

EVE Power          2023                            Debrecen                      1070         autóipar, EV-akkumulátor

Sunwoda

Mobility              2023                            Nyíregyháza                    245         autóipar, EV-akkumulátor

Semcorp            2020                             Debrecen                        183          autóipar, EV-akkumulátor

Chevron

China                2020                             Miskolc                            50            autó-, gépipar

Halms               2022                             Debrecen                         40            autóipar, EV-akkumulátor

Shenzhen

Kedall               2020                              Gödölló                           40             autóipar, EV-akkumulátor

Sok volt a gond az egyedi kormánydöntésekkel

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy bő másfél évvel ezelőtti jelentésben megállapította, hogy az egyedi kormánydöntések (EKD) rendszere nem csupán gazdasági eredményeket hozott, hanem jelentős visszásságokat és hiányosságokat is rejtett: 

Az ÁSZ szerint a támogatási rendszer nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, és egyes esetekben valós költségvetési torzításokat eredményezett.

• Célzási és hozzáadott értékes problémák: A támogatások - amelyek jelentős részét külföldi, elsősorban nagy autóipari és akkumulátorgyártó vállalatok kapták - esetében sokszor nem látszik kellően alátámasztva, hogy az elköltött közpénzek milyen tartós és érdemi hozzáadott értéket adnak a magyar gazdasághoz.
• Alacsonyabb minőségű munkahelyek támogatása: Több esetben jól menő cégek alacsonyabb hozzáadott értékű munkahelyeit, illetve olyan projekteket finanszírozott az állam, amelyeknél a foglalkoztatotti létszám növekedése vagy fenntartása sem igazolta vissza a milliárdos nagyságrendű források hatékonyságát.

• Átláthatósági és tervezhetőségi hiányosságok: Mivel az EKD-támogatások nem hagyományos, transzparens pályázati keretek között, hanem közvetlen kormányzati egyedi döntések alapján dőlnek el, a rendszer ellenőrizhetősége és a megtérülés számszerűsíthetősége nehezen biztosítható a makrogazdaság szintjén. 

A táblázatok forrása: ÁSZ