Kína a világ legrégebbi civilizációja, a világ 4. legnagyobb országa. Területe (9 640 821 km²) kétszer akkor mint az EU területe. A világ legnépesebb országa, közel másfél milliárd fővel, gazdasági szuperhatalom. Kína ma már sok tényezőben a világ vezető hatalma, következzen 10 érdekes térkép és ábra, hogy megértsük Kína világgazdasági jelentőségét, az új Eurázsiai világrendben.
Kína és a térség természetföldrajzi térképe
Forrás: Reddit
Kína és más országok népességének összehasonlítása
Népesség tekintetében Kína lakossága nagyobb, mint India, vagy teljes Afrika népessége, sőt, ha Kína térképére rátesszük az egyes országok népességszámát akkor Európa, az Egyesült Államok, Ausztrália, és Dél-Amerika lakossága is elfér. A térképen az egyes országok a népességszám nagysága alapján kerültek elhelyezésre.
Ha a GDP (PPP) alapján nézzük a világ országait, akkor 2017-re Kína megelőzte az Egyesült Államokat, és a legmagasabb GDP-vel rendelkezik vásárlóerő paritáson számolva.
Az egyes országok GDP (PPP) alapján 2017-ben – Kína átvette a vezetést
Forrás: Parag Khanna – Future is Asian
A világkereskedelem viszonylatában az Egyesült Államok központi szerepe már messze nem egyértelmű, Eurázsia felemelkedése annál látványosabb.
Miközben az Egyesült Államok a világban mindössze 52 ország számára a legfontosabb kereskedelmi partner, addig Kínát már 128 ország tekinti első számú kereskedelmi partnerének.
Az IMF kereskedelmi adatbázisa azt mutatja be, hogy 1980–2018 között az egyes országok kereskedelmi partnerei közül Kína vagy az Egyesült Államok jelentősebb. 2001-ben, amikor Kína csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, akkor az országok több mint 80 százaléka jelentősebb kereskedelmet folytatott Amerikával, mint Kínával. 2018-ra ez a szám viszont teljesen átfordul, és az országok több mint kétharmada többet kereskedett Kínával, mint az Egyesült Államokkal. A fordulópont a 2008-as globális pénzügyi válság volt, amikor Kína felülmúlta az Egyesült Államokat. Így a mellékelt térképeken is látható, hogy a globális kereskedelem helyzete mára jelentősen átalakult. Az egyes országok kereskedelmi partnerei (pirossal azon országok, amelyek kereskedelme Kínával jelentősebb, kékkel pedig azon országok, ahol az Amerikai Egyesült Államokkal jelentősebb a kereskedelem). Hasonlóan az export tekintetében is Kína vezet.
Az egyes országok kereskedelmi partnerei –
Kína 128 ország első számú kereskedelmi partnere
Forrás: Lowy Instute
Az exportáló országok nagyság szerint
Forrás: howmuch.net
Kína, mint technológiai szuperhatalom
Ma 7 olyan technológiai terület van, amelyben Kína megduplázta eredményét: a mesterséges intelligencia, a szuperszámítógépek, a kvantummechanika, a félvezetők és chipek (a ritkaföldfémek), az agykutatás, a genomika és biotechnológia, valamint a mélytengeri kutatás és az űrtechnológia.
A számítógépek exportjában is Kína a világelső, sőt a szuperkomputerek tekintetében is Kína vezeti a világrangsort 202 számítógéppel, az Egyesült Államoknak 143, Japán 35, Németország 20, Franciaország 18, és az Egyesült Királyság jelenleg 15 szuperkomputerrel rendelkezik. Kvantumtechnológiában Kínában tavaly 3300 szabadalmat jelentettek be, míg az Egyesült Államokban 1540-et, Japánban 500-at, és az Egyesült Királyságban 40 szabadalmat.
Számítógépek exportja 2019-ben
Forrás: howmuchnet
A legértékesebb kínai szoftverek a Wechat, a TikTOk, az Alibaba, a Cheetah, a Huawai és a ZTE. Mesterséges intelligenciával foglalkozó országok szerint az Egyesült Államokat megelőzte Kína, a harmadik Nagy-Britannia, az első tíz ország között szerepel még India, Kanada, Izrael, Németország, Franciaország, Spanyolország és Svájc. Az 5G technológiai tekintetében azonban Kína vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen.
A legfontosabb és legnagyobb 5G vállalatok
Forrás: Lemonde Diplomatique, 2020
Az 5G technológiát alkalmazó országok sorrendje
Forrás: Reddit
Mesterséges intelligencia országai
Forrás: National AI Strategies
Technológiai szektorok az USA és Kína esetében
Forrás: Techstream
A kvantumtechnológiai szabadalmak száma 2020-ben
Forrás: Valuenex
Ritkaföldfémek jelentősége – a 21. század geopolitikai alaptörvénye
A 21. századi "mackinderi geopolitikai alaptörvény" ma így hangzik:
"Aki uralja a ritkaföldfémeket, az a világ vezető hatalma".
A ritkaföldfémek – a csúcstechnológiához nélkülözhetetlen nyersanyagok – kitermelésében Kína magasan vezet. Nem véletlenül jutott uralkodó piaci helyzetbe, hanem hosszú távú iparpolitikai fejlesztéseinek köszönhetően. Ritkaföldfémeket gyakorlatilag csak Kínában bányásznak (a világtermelés 97 százaléka származik innen), a világ ritkaföldfém-tartalékának 48 százaléka van Kínában (ez gyakorlatilag egyetlen hatalmas lelőhelyet takar a mongol határ közelében), de jelentős kitermelhető készletek vannak még Dél-Afrikában, Indiában, Kaliforniában, Ausztráliában, Grönlandon és Brazíliában is. Ennek ellenére szinte kizárólag Kínában bányásznak ritkaföldfémeket, a legutóbbi, 2009-es adatok szerint évi 129 ezer tonnát, miközben a világtermelés 132 ezer tonna. Ugyanakkor nincs még egy ország, amely annyit invesztálna megújuló energiákba, mint Kína.
Legfontosabb ásványkincsek és ritkaföldfémek területi elhelyezkedése
Forrás:USGS
A világ legnagyobb és legértékesebb bankjai
Pénzügyi szektor tekintetében a világ 10 legnagyobb bankja közül az első 4 kínai bank és a 10 legjobb között 6 kínai bank szerepel – a hazánkban központot működtető Bank of China a világ 4. legértékesebb bankja. A mobilfizetések tekintetében is Kína vezeti a rangsort (az első tíz országban szerepel még Dél-Korea, Vietnám, Dánia, India, Az Egyesült Királyság, az USA, Spanyolország, Németország és Franciaország).
A Világ 10 legnagyobb bankja érték szerint 2009-2019 közötti változása
Forrás: Visualcapitalist
A tengeri kereskedelem tekintetében ma a világ 10 legnagyobb kikötőjéből 7 található Kínában, sőt, Sanghaj az utóbbi években a világ legnagyobb kikötője címet is átvette Szingapúrból.
Kína legfontosabb városi központjai és a tengeri kereskedelem útvonalai
Forrás: Globaia
A világ legnagyobb kikötői 2018-ban
Forrás: Lemondediplomatique
A Globális városok új sorrendje – Peking, Sanghaj, Shenzen előretörése
A globális városok tekintetében is a kínai városi központok jelentősége is egyre jelentősebb. A világ 10 legfontosabb gazdasági központja között három város is szerepel, sőt, ha a városokban élő milliárdosok számát is térképen ábrázoljuk, akkor az látjuk, hogy az elmúlt hét évben New York City több milliárdosnak adott otthont, mint a világ bármely más városa. A tavalyi év azonban monumentális változást jelentett a jelenlegi helyzetben. Peking átvette a vezetést, és ma 100 milliárdos otthona.
A világ top 10 városa, ahol a legtöbb milliárdos él
Forrás: Visual Capitalist
Új Napkorszak – Kína napfúziós (magfúziós) erőműve
Forrás: Shutterstock
A 21. század a fúziós energiákról szól. Már 2016-ban az év felfedezése volt, hogy bejelentették a LIGO kutatói, hogy sikerült észlelniük gravtiációs hullámokat, amelyek a téridő fodrozódásai, és amelyek létezését Einstein következtette ki az általános relativtáselmélete részeként. A felhasznált energia nagy része ma is a fúzióból származik, hiszen a Nap egy önszabályzó fúziós reaktor. A fúziós reaktor olyan energiatermelő eszköz, amely az egyes atommagok egyesülésekor létrejövő energiatöbbletet hasznosítja. A Nap és a Csillagok is ezt az energiafajtát használják. A technológia tehát eljutott arra a pontra, amikor is képes előállítani azt a minimális hőmérsékletet, amely ahhoz szükséges, hogy elindítsák az önfenntartó fúziós reakciót a Földön.
A Napnál 10-szer forróbb hőmérsékleten üzemelő fúziós reaktor segítségével pár éven belül zöldenergiát lehet előállítani.
Kína első fúziós erőműve
Forrás: Xinhua
2020. decemberében pedig elindították a legnagobb kínai magfúziós reaktort: ez volt a Szecsuan tartományban található Tokamak HL-2M nevű fúziós reaktor. Pár éven belül, a tervek szerint megújuló energiát állíthatnak elő Kína számára, de a tapasztalatok európai fejlesztésekhez is hasznosak lesznek.
Így tehát Kína elindította a világon először a "Mesterséges Napot".
A reaktor működése az atommagok összeolvadásán alapul, azaz a Naphoz hasonló elven működik. Belsejében azonban a Nap magjánál 10-szer forróbb hőmérsékletet, akár 150 millió fokot is képesek előállítani. Az atomreaktorokkal szemben nagy előnye, hogy nem termel radioaktív hulladékot, nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, és a balesetek előfordulásának valószínűsége is alacsonyabb. A magfúzió az energiaelőállítás új módszere lehet, hosszú távon alternatívát jelenthet a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével és a vitatott nukleáris maghasadással szemben.
Övezet és Út: A 21. század legnagyobb legfontosabb geostratégiai programja
Forrás: Bernek Ágnes – Közép-európai Riport, 2018.
Az "Övezet és Út" kezdeményezés a 21. század legfontosabb geostratégiai programja és egyben a világtörténelem legnagyobb beruházása is. Tengeri útvonalak és szárazföldi gazdasági folyosók összefüggő hálózata. A szárazföldi gazdasági folyosókon belül is legfontosabb az "Új eurázsiai földhíd" gazdasági folyosó, amely 108 várost köt össze. Egy év alatt 14 000 vonat közlekedik Kína és Európa legfontosabb városai között, több mint 1,1 millió tonna konténeráru szállításával. Eddig több mint 600 projekt valósult meg a terv meghirdetése óta, 41 csővezeték, 203 híd- és autópálya-fejlesztés, 199 erőmű, új vasútvonalak épülnek, és csak 2019. év elején Európában 12 új kikötőfejlesztés indult el. Az Övezet és Út kezdeményezéshez szárazföldi (3 fő útvonal) és tengeri (3 fő útvonal) útvonalakon 6 fő fejlesztési övezet csatlakozik.
Az Övezet és Út program 6 pontban így összegezhető: Egy koncepció és kezdeményezés. Kettő szárny – a szárazföldi és tengeri útvonal, azaz a Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. századi Tengeri Selyemút. A "három elv": mindenki érdekében mindenki által mindenki számára épül. Négy kulcsszó: makroszinten: konnektivitás, stratégiai szinergia, kapa- citásnövelés; együttműködési szinten: a piacok közös fejlesztése; működtetési szinten: üzleti vezetés, piaci műveletek, kormányzati szolgálat és nemzetközi szabványok. Öt irány, amely a konnektivitás öt fő célja is egyben: a politika, infrastruktúra, kereskedelem, pénzügy és az emberek közötti kapcsolatok összekapcsolása, mindez pedig hat gazdasági folyosón keresztül valósul meg.
A következő öt év legfontosabb célkitűzései Kína számára
Kína gazdasági növekedése 2020-ban 2,3 százalék volt. Mindazonáltal az ázsiai óriás volt az egyetlen jelentősebb gazdaság, mely növekedést realizálhatott a koronavírus-járvány közepette. A kínai gazdaság jövőjébe vetett bizalmat jelezve, Peking 6 százalékos GDP növekedést tűzött ki célul az idei, 2021. évre. A jövőben Kína a magas jövedelmű országok sorába lép, 2035-re pedig megduplázza 2020-as GDP-jét.
Technológiai önellátás:
Kína a következő öt évben legalább évi 7 százalékkal növeli a K+F kiadásokat, és 10,6 százalékkal azokat a forrásokat, melyeket a tudományos és technológiai innováció kútfőjeként szolgáló alapkutatásra fordítanak. Kína a következő 5 évben a 10 000 főre eső magas hozzáadott értékű szabadalmak számának megduplázását és a digitális gazdagág GDP-hez való hozzájárulásának 7,8 százalékról 10 százalékra történő növelését célozza meg.
A technológia hét kulcsterülete:
A technológiai önellátást elősegítő kutatás és fejlesztés hét meghatározott kulcsterülete a mesterséges intelligencia, a kvantum-informatika, az agykutatás, a genetika és a biotechnológia, a klinikai gyógyszerek és az egészségügy, a mélytengeri, sarkvidéki kutatás és az űrkutatás, valamint a félvezetők fejlesztése. A számítógép-chipek tekintetében például 70 százalékos önellátási célt tűzött ki Kína 2025-re, a mostani 20 százalékkal szemben. Nemzeti tudományos központokat állítanak fel Pekingben, Sanghajban, Anhujban és a Gyöngy-folyó deltában, melyek különböző programokkal vonzzák majd a külföldi tehetségeket, nemzetközileg versenyképes környezetet kínálva nekik.
Energiabiztonság és klímapolitika:
Kína célkitűzése, hogy az ország 2030-ra elérje szén-dioxid-kibocsátásának csúcsát, 2060-ra pedig karbonsemleges legyen.
A következő ötéves vízió az energiaintenzitás 13,5 százalékos, valamint a karbonintenzitás 18 százalékos csökkentését irányozza elő. Kína 2025-re 15,9 százalékról 20 százalékra kívánja növelni a nem fosszilis tüzelőanyagon alapuló energia arányát, melyben a nukleáris energiának, valamint a szél- és napenergiának kiemelt szerepet szán.
Az ökológiai civilizáció jelentősége
Kína 2007-től "ökológiai" civilizációt épít, ez az organikus gondolkodás, az ősi kínai filozófia és egyben az eurázsiai ősműveltség 21. századi folytatása. Az ökológiai civilizáció akkor válhat hatékonyabbá a modern civilizációnál, ha megteremti a tudományos alapját. Ahogy a reneszánsz idején az ókori görög tudás felélesztése tette lehetővé Európa világelsőségét, úgy az őskori Eurázsia még magasabb minőségű tudásrendszerhez és értékeihez való visszatérése lehet a legfontosabb kulcs, amely egy új geocivilizációt jelenthet. A Selyemút népeinek ősi világlátása, ősi tudása, filozófiája, bölcseleti rendszere, vallása, népzenéje, népmeséje, közös hagyománya ökológiai értékrendet hordoz, az ősi magas műveltség teljesebb felfedezése pedig elősegítheti a térség népeinek kulturális, társadalmi fellendülését, egy új reneszánsz beköszöntését, az új eruázsiai világkorszak hajnalán.
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
