Mi jár a vasárnapi flexelésért, avarégetésért? Kiskódex a vidéki élethez
ElemzésekA vidéki élet a csendről és a nyugalomról szól, legalább is az ember képzeletében, a kritikusok szerint viszont már korán reggel indítja a szomszéd a flexet, hétvégén meg az egész környék zeng a fűnyírástól. A valóság e kettő között van, már csak azért is, mert számos egyéb mellett a zajos tevékenységek végzését is szabályozzák az önkormányzatok. A Növekedés.hu összegyűjtötte a legfontosabb, az együttélést szabályozó rendelkezéseket.
Ugyan mi lehet az akadálya egy kellemes sziesztának a vasárnapi ebéd után egy vidéki kertes házban? Például az, ha a szomszéd éppen abban a pillanatban kezd el egy jó vastag zártszelvényt kettévágni a flexel, amikor lehunynánk a szemünket. Nem kevésbé bosszantó egy zajos fűnyíró.
Az sem kellemes, ha a frissen mosott ruhák orrfacsaró füstszagúan kerülnek le a kerti szárítóról, mert a környéken valaki nekiállt avart égetni, és annyira elkapta a munkakedv, hogy némi műanyaghulladékot is a tűzre dobott. Ilyen esetek nem ritkán előfordulnak, pedig
az önkormányzatok részletesen szabályozzák ezeket a tevékenységeket, és szinte minden olyan területen, amely a lakosság békés együttélését megzavarhatja,
és keményen szankcionálják is a hivatali bikkfanyelven fogalmazva közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást.
Mikor is lehet pontosan zajongani?
A kérdésre nincs egyértelmű válasz, hiszen létezik ugyan egy általános szabályozás, de ettől az önkormányzatok szabadon eltérhetnek. Egy 2008-as rendelet rögzíti azt, hogy mi számít környezeti zajnak.
Ez alapján reggel 6 és este 22 óra között megengedett a zajkibocsátás lakóterületen 50-55 decibelig. Este 22 óra és reggel 6 óra között ez a szint 40-45 decibelre csökken, ha ennél magasabb a zajkeltés, az már csendháborításnak számít.
Ezt szigorítják aztán az önkormányzatok a lakosság igényeihez mérten. A leg drasztikusabb eset lehet egy egész hétvégére szóló csendrendelet, de ez jószerével betarthatatlan, hiszen a dolgozó embereknek általában ilyenkor jut csak idejük füvet nyírni, barkácsolni.
Ettől függetlenül természetesen érdemes a békés egymás mellett élés szabályait betartani, és az általános pihenõidõ alatt kerülni a zajos munkafolyamatokat. Lássunk néhány példát:
Debrecenben a hétvégi zajos tevékenység, többek között a fûnyírás, flexelés szombaton délelõtt csak 9-12, délután pedig 15-18 óra között engedélyezett, vasárnap minden zajjal járó tevékenység tilos.
- Nálunk erős zajjal járó ipari tevékenységet végez hétköznap este nyolc és reggel hat óra között, hétvégén és munkaszüneti napokon tilos végezni. Zajt keltő munkát, ide tartozik a fűnyíró, a kapálógép, betonkeverő, fűrészgép használata, hétfőtől szombatig reggel hat és este nyolc között lehet végezni, vasárnap vagy egyéb munkaszüneti napon a nap bármely időszakában tilos
- tudja meg a Növekedés.hu a fővárosi agglomerációban található Taksony nagyközség önkormányzatától. Hozzáteszik, a jogkövető állampolgárok általában betartják ezen szabályokat, de természetesen az együttélésben mindig akadnak problémák. Ebben az esetben eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban, vagy írásban bárki megteheti.
A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indított eljárást a jegyző folytatja le, és akár 200 ezer forintos bírságot is kioszthat a renitens lakónak,
míg cégek, szervezetek kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírságot kaphatnak.
Régi mániánk, az avarégetés
Ilyenkor ősszel minden évben előtérbe kerül az avar égetése. Noha a hatályos országos tűzvédelmi rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. paragrafusa) értelmében a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos, erősen kétséges, hogy a magyar embereket bármilyen büntetés kilátásba helyezése eltántorítaná ettől a megrögzött szokásuktól, arról nem is beszélve, hogy
a hulladék felhalmozása a kertben úgyszintén tilos, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
Van azonban egy kiskapu, az égetés tilalma alól szabadulni lehet, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi, erről többnyire a települések weboldalán található információ.
Az önkormányzatok többsége él is ezzel a lehetőséggel, már csak abból a jól átgondolt megfontolásból is, hogy a teljes tiltás betartatásához minimum orwelli gondolatrendőrségre lenne szükség, a lakók ugyanis könnyen álcázhatják a tiltott tevékenységet bográcsozásnak, szalonnasütésnek, amelyet viszont a központi törvény is korlátlanul engedélyez a megfelelő óvintézkedések betartása mellett.
Ezért a legtöbb településen az avarégetéssel szemben sincs zéró tolerancia, általában egy munkanap van a héten kijelölve, amikor a lakók legálisan gyújthatnak alá a lehullott leveleknek.
Szabályok persze itt is vannak, többnyire meg van határozva, hogy avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen lehet égetni úgy, hogy az ne okozzon kárt, és a környezetet se terhelje indokolatlanul.
Ha viszont valaki rosszkor, vagy rosszul éget, és a haragosa feljelenti, akkor tetemes bírsággal nézhet szembe, amely 10 ezer forinttól akár 1 millió forintig is terjedhet. Arról nem is beszélve, hogy ha valami félresikerült, és a tűz eloltásához a tűzoltóság segítségét is kellett kérni, egyből vastagabban fog a hatóság ceruzája, és 20 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a pénzbírság.
