Neveletlen gyerekek, kutyaugatás, hangos szex - A szomszédviszály tarol Magyarországon 

“Páncélozott járművekkel vonult ki a Terrorelhárítási Központ a Visegrádi utcába. Az útszakaszt lezárták, golyóálló mellénybe öltözött, állig fegyverkezett kommandósokat lehetett látni” - állt a hírekben nem rég.

A filmbe illő akció oka nem más volt, mint hogy kétszomszéd összeveszett az egyik társasházban, amelynek során az egyikük hámsérüléseket szenvedett. A kommandósokat azért hívták ki, mert a másik szomszéd, egy középkorú férfi bezárkózott a lakásába és késsel fenyegetőzött. Így a rendőrök biztonságosabbnak látták a TEK-et kihívni, akik végül betörték a lakás ajtaját, majd kórházba szállították a férfit.

Nem minden esetben durvul el ennyire a helyzet, bár így is lehet rendkívül kellemetlen. Pár éves történet, hogy egy pécsi illetőt annyira zavarták a szomszédasszony gyerekei a hangoskodásukkal, hogy átmászott a kerítésen, felfeszítette az üzemanyagtartályt és bosszúból vajat és mosóport töltött bele,

hogy a nő ne tudja használni az autóját. A gyors kereséssel összeválogatott esetekben az a közös, hogy szereplői egytől egyig szomszédok voltak. Szerencsére az ilyen összezörrenések többségében semmi szükség a terrorelhárítókra, és inkább kabaréba illő jelenetek, például - megtörtént eset ez is - a bíróság bűnösnek mondott ki becsületsértés vétségében egy 64 éves, büntetlen előéletű asszonyt, aki, mint az eljárás során kiderült, a sértett a háza előtt beszélgetett egy ismerősével, amikor a vádlott odament hozzájuk, és hangosan szidalmazni kezdte a szomszédját, a legősibb női mesterség gyakorlójának titulálva őt.

A szomszédasszony férjére is tett megjegyzést. Amikor a sértett fél – hogy véget vessen a jelenetnek – befelé indult a házába, a vádlott az arcába öntötte a kezében lévő pohárból a kapucsínót.

Még mindig hat a török átok

„Rossz szomszédság: török átok, / S ők nem igen jó barátok” – fogalmazott Arany János, és az említett átok szemlátomást a mai napig hat, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy önálló blogoldal foglalkozik a szomszédviszály természetrajzával. A Szomszédháború egy hatfokú skálán mutatja meg az egymással szomszédságban élők közötti viszony minőségét, amelyen

az első fokozat az, ha egyáltalán nincs az embernek szomszédja, ezt követi a baráti szomszédi kapcsolat, majd a semleges viszony, ezt követi a rossz viszony, végül jön a szomszédviszály és a tartós szomszédháború.

A szomszédviszály 5 leggyakoribb oka

A blogoldal azt is összefoglalta, mi az 5 leggyakoribb szomszédi konfliktusforrás. Az első helyen a dohányzás végzett, hiszen mit írják, nincs egy olyan társasház az országban, ahol ne zavarna valakit egy szomszédja dohányzása következményeként a cigarettafüst.  A dohányzó szomszéddal nem lehet közös nevezőre jutni a kommunikációban, nem érzékelik problémának a más lakótársakat zavaró tevékenységüket. Ennek az oka többnyire az, hogy a tevékenységük már teljesen az életük része, de az sem ritka, hogy konkrétan nem foglalkoznak azzal, ha mást zavarnak a cigarettájuk füstjével.

A második leggyakoribb szomszédi konfliktusforrás a kutya, és mert a kivédése/elhárítása állatbarát módon szinte lehetetlen, egy kutyatartóval pedig nem kutyatartóként közös nevezőre jutni szintén lehetetlen küldetés.

Harmadik helyre a gyerek került, a probléma lényege abban áll legtöbbször, hogy a gyerek másokat zavaró tevékenységét a szülő nem érzékeli problémának. Innentől kezdve pedig semmilyen további kommunikációnak nincs értelme.Ezután következnek az irritáló zajok, és a kellemetlen szagok. mindenki tapasztalta már, aki nem egy kietlen puszta kellős közepén él tök egyedül, hogy milyen üdítő élmény hallgatni a szomszéd kedvenc zenéjét, házimozi rendszerét, húsklopfolását, kiabálását, szeretkezését, fürdőkádba szellentését, pohártörését, porszívózását. Társasházban kivédhetetlen, igazi életminőség gyilkos - fogalmaz a blogoldal.

Amikor a bíró dönt

Minket leginkább azok az esetek érdekeltek, amelyek még nem a Kékfénybe valók, de túlmutatnak egy sima összeveszésen, és rendre bíróság elé kerülnek.

- Egy társasházi közös tulajdonról volt szó a felek közötti vitás helyzet során, mégpedig padlásfeljárón a felperes zárat cserélt és többszöri kérés ellenére sem biztosított bejutást, illetve kulcsot az alperes részére

- eleveníti fel egyik ügyüket dr. Újváry Zsolt. Az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás alapító-vezetője a Növekedés.hu-nak elmondja, a jegyző előtt, a birtokvédelmi eljárás során tartott szemlén megállapították, hogy a közös használatú udvarrész el van választva egy vadászkerítéssel, jelen részt szóbeli megállapodás alapján használta a felperes, illetve az alperes elhunyt nagypapája. Viszont az alperes a társasházi alapító okirat I. pontja az alábbiak szerint rendelkezik: „közös tulajdon marad a helyszínrajzon feltüntetett és az alaprajz szerint használatában is megosztott épület alap-, fő és határolófalai, födémszerkezetei, szigetelései, közös kémények és egyéb közös rendeltetésű helyiségek.

- Végül peren kívüli megállapodás született az ügyben, mely szerint a felperes vállalta az költségek megfizetését, valamint hogy 60 napon belül 2 méteres kerítést épít mind a két kert között, mind a padlásfeljárón a privát szféra biztosítása érdekében. Ügyfelünk, az alperes lemond a vitás padlásfeljáró használatáról és hozzájárul ahhoz, hogy Ügyfelünket követő birtokos kötelezve legyen arra, hogy új padlásfeljárót nyisson - teszi hozzá Újváry Zsolt.

Az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás egy másik, egyébként rendkívül tanulságos ügyében a szomszédok bírósági ügyét az okozta, hogy a felperes megcsináltatta a rendkívül rossz állapotban lévő kerítést, amely ingatlanaik határán húzódott, majd jelezte az alperesnek, hogy az építkezés  anyagköltség 406.004 forint volt, illetve további 350.000 forint költség merült fel, amelybe be kellene szállnia. Noha a kérés nem tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak,

Újváry Zsolt arra hívja fel a figyelmet, hogy jelen esetben az alperesek szerint a kerítés indokolatlan, alperesek tudomása és hozzájárulása nélküli korszerűsítése nem esik a fenntartás körébe és mivel felperes az új kerítés építéséről önhatalmúlag döntött, így a költségek sem fele-fele arányban, sem a hivatkozott jogszabályhely szerinti arányban nem terheli alpereseket.

Azt pedig még kormányrendelet is rögzíti, hogy a kerítés létesítése csupán egy opció, tehát nem kötelező, csak „létesíthető”.

Ettől függetlenül a kerítés egy 1993-as bírósági határozat alapján jogszerűen épült, az építésével kapcsolatos költségek ugyanakkor részben sem háríthatók át a felperesekre, mivel a közös telekhatáron az alperes köteles kerítést állítani. 

- A bíróság azt is kimondta, hogy: „abból, hogy az átlagos igényeket kielégítő, de a rendeltetésének még megfelelő olcsóbb kivitelű kerítést kíván építeni, a felpereseket vagyoni hátrány nem érheti.” A Ptk. Kommentára szerint a munka ellenértékének kiadása előtt a tulajdonostársat értesíteni kell, az értesítésre nincs szükség, ha halaszthatatlan munkálatokról van szó, például az épület életveszélyes, vagy ha nem remélhető, hogy a tulajdonostárs válasza megfelelő időben megérkezik - húzza alá az ügyvéd hozzátéve, ezen ügy még nem zárult le jogerősen, viszont a fenti bírósági határozat alapján fog dönteni a bíróság.