Mikor érhet véget a recesszió? – Banki elemzőket kérdeztünk

Késlekedik a várt fellendülés

A második negyedéves GDP adat sokkal kedvezőtlenebbül alakult, mint arra számítottunk. Az első féléves visszaesés nagyobb lett a vártnál, ami az egész évre vonatkozóan is hatással lesz. Most elkezdtük újra kalkulálni az éves előrejelzésünket.

A második félév várhatóan kedvezőbben alakul az elsőnél, de éves szinten így is nehéz lesz elkerülni a visszaesést – ismertette várakozásait a KSH legfrissebb, második negyedéves GDP adatai alapján Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Mint mondta, eddig fél százalékos növekedést vártak 2023 egészére nézve, azonban az új előrejelzésükben valószínűleg egy hasonló mértékű visszaesés szerepelhet majd.

Kiemelte, hogy ezt az adatot még a későbbiekben mindenképpen pontosítani fogják, hiszen az Erste Bank új előrejelzése még nem készült el.

A hazai gazdasági növekedést negatívan befolyásoló tényezőkről szólva elmondta, hogy a globális konjunktúra eltérően alakult attól, amire előzetesen számítottak és a várt fellendülés egyre csak késlekedik Európában, illetve a Távol-Keleten egyaránt.

Hozzátette:

Mindenképp negatív kockázat, ha ez a fellendülés nem indul el a második félévben sem, hiszen, amennyiben továbbra is az eddigiekhez hasonló, kedvezőtlen hírek érkeznek a globális konjunktúráról, az befolyással lehet a magyar exportra is.

Pozitív kockázatként említette a reálbérekben az elkövetkező hónapokban várhatóan bekövetkező pozitív fordulatot. Mint mondta, az infláció folyamatosan csökken, ami kedvező hatást gyakorolhat a lakossági fogyasztásra. Negatív kockázatot jelent annak a lehetősége, hogy mindez mégsem következik be – értékelte a helyzetet a szakértő.

Fontos kérdés, hogy mi várható a beruházások terén – sorolta a 2023-as GDP alakulását befolyásoló tényezőket.

Egyrészt az uniós források érkezése, másrészt a kamatkörnyezet alakulása is befolyásolja a gazdasági növekedést. Mindkét tényező kétoldalról egyszerre negatív és pozitív kockázatként is azonosítható – húzta alá.

Mi áll a háttérben?

Még rendkívül frissek az adatok, így korai pontos számokat mondani, ami viszont egyértelmű, hogy a korábbi előrejelzésünkhöz képest igen komoly negatív meglepetést láthattunk a második negyedévben – fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője.

Nagyon nem mindegy azonban, hogy mi áll ennek a negatív meglepetésnek a hátterében

– hangsúlyozta.

Épp ezért kiemelt fontosságú lesz a KSH szeptember elsejei adatközlése, amelynek segítségével megismerhetjük a mostani adat mögött húzódó részleteket – vélekedett.

Annyi bizonyos, hogy a kedvezőtlen második negyedéves GDP adat önmagában is azt indukálja, hogy jelentős lefelé mutató kockázatok övezik az ING most érvényben lévő GDP előrejelzését. Utóbbi eredetileg 0,2 százalékos növekedést prognosztizált a 2023-as évre. Azonban a friss adatok ismeretében jelentősen megnőtt a valószínűsége annak, hogy az egész évre vonatkozóan is csökkenni fog a magyar GDP – húzta alá az ING Bank elemzője.

Kiemelte: Nehéz feladat lesz ezt a recessziót elkerülni.

Nem véletlenül változott meg a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kormányzati kommunikáció. Eddig rendszerint ragaszkodtak a hivatalos, 1,5 százalékos előrejelzéshez. Ez a hivatalos prognózis továbbra sem változott, viszont a kormányzat az eddigiektől eltérően már úgy értékeli, hogy az is sikernek tekinthető, ha az egész évet tekintve el tudnánk kerülni a GDP visszaesését – fogalmazott.

Mindez teljesen érthető, hiszen az eddig beérkezett adatok alapján valamilyen rendkívül jelentős növekedésnek kellen bekövetkeznie a második félévben ahhoz, hogy képes legyen kirántani a magyar gazdaságot az első 6 hónapban látott 1,7 százalékos GDP visszaesésből – tette hozzá.

Az év hátralévő részében nyilvánvalóan számíthatunk pozitív hatásokra: ide sorolható a mezőgazdaság teljesítménye, a turizmus, valamint az Atlétikai VB, amelyek alapján a harmadig negyedévre kedvezőbbek a kilátások. Mindezek ellenére megnőtt az esélye annak, hogy az egész évre nézve GDP csökkenés következzen be – ismertette.

A második negyedéves adatok kapcsán kiemelte: Bár nem látjuk pontosan azt, hogy mi történt a második negyedévben és hol tapasztalható komolyabb elmaradás, annyi sejthető, hogy valószínűleg a szolgáltató szektort érhette nagyobb ütés a vizsgált 3 hónapban. Eddig azt láthattuk, hogy a kiskereskedelmi adatok rendkívül kedvezőtlenek, de a szolgáltatások többnyire megfelelően teljesítettek. Ez vélhetően megváltozott és a szolgáltatások esetében is bekövetkezett az, ami a kiskereskedelemben. Egyszerűen elfogyott a rendelkezésre álló jövedelem. Így növekedést valószínűleg csak az export képes generálni, míg a belső kereslet visszahúzza a magyar gazdaságot. Épp ezért utóbbi élénkülése állíthatja vissza a növekedési pályára a gazdaságot. Ehhez nagyon fontos a vásárlóerő visszatérése, aminek alapfeltétele, hogy ne legyenek problémák a munkaerőpiacon, növekedni tudjanak a bérek és mérséklődjön az infláció. Ennek az első pozitív jelei várhatóan az év végéhez közeledve lesznek láthatóak. Másrészt lényeges, hogy bővüljenek a beruházások, amelyeknek pillanatnyilag a magas kamatkörnyezet szab gátat. Az infláció fékeződésével párhuzamosan a kamatok is csökkenhetnek, így előbb utóbb ezek a fékek is oldódhatnak.

Ezek mellett azonban szót kell ejteni egy másik nagyon fontos tényezőről, a költségvetési helyzetről. A kormányzatnak ugyanis mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a költségvetés ne alakuljon az eddig látottaknál is kedvezőtlenebbül. Így gazdaság élénkítésre, beruházás ösztönzésre, állami beruházásokra uniós források hiányában nincs igazán lehetőség.Ameddig ez nem oldódik meg, addig a beruházások sem tudnak úgy teljesíteni, ahogy azt a korábbi években megszokhattuk – sorolta a gazdasági növekedés várható alakulását befolyásoló tényezőket.

Mindent összevetve, a vásárlóerő növekedésére, a lakossági bizalom erősödésére és az uniós forrásokról az Európai Unióval való megegyezésre van szükség ahhoz, hogy kedvezőbben alakuljon a magyar gazdasági növekedés.

Az idei évet valószínűleg ezek már nem tudják megmenteni, de a jövő évi növekedést már érdemben tudnák segíteni

– összegezte Virovácz Péter.

Nem lepődtek meg

Talán minket lepett meg legkevésbé a második negyedéves GDP adat, hiszen eredetileg is 2 százalékos visszaesésre számítottunk. A tényleges adat még ennél is kedvezőtlenebbül alakult, de nem annyira, hogy ez érdemben módosítsa az eddig kialakított képet, hiszen az éves előrejelzéseink is a mínusz 2 százalékos negyedéves GDP növekedésen alapultak. A korábbi előrejelzésünk egy -0,6 százalékos 2023-as átlagos GDP növekedéssel volt konzisztens – ismertette Eppich Győző, az OTP Elemzési központ senior elemzője.

Azonban még ennek teljesüléséhez is jelentős fellendülés lesz szükséges a második félévben – mutatott rá.

A friss GDP adat mögött álló részletek egyelőre nem ismertek, ami azért lehet különösen fontos mert a tavalyi évben nagyon gyengén teljesített a magyar mezőgazdaság, aminek következtében a mi előrejelzésünk egy 60 százalékos éves növekedéssel kalkulált a második negyedévben a mezőgazdaság vonatkozásában. Így a 2 százalékos visszaesés, amire számítottunk, úgy jött ki, hogy ahhoz plusz 2 százalékponttal járult hozzá az agrárium. Mindez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság nélkül a visszaesés több mint 4 százalékos lenne. Épp ezért az alapfolyamatok megismerése szempontjából nagyon lényeges lehet, hogy a valóságban mennyire növekedett a mezőgazdaság teljesítménye. Ezektől a részletes adatoktól nagyban függ, hogy a második félévben számíthatunk-e visszapattanásra – vélekedett-

Én a részletek ismerete nélkül úgy gondolom, hogy a saját -0,6 százalékos növekedési várakozásunkkal kapcsolatban is a lefelé mutató kockázatokat erősíti a legfrissebb GDP adat

– fogalmazott a szakértő.

Stagnálás helyett csökkenés

Mi a 2023-as év egészére nézve korábban stagnálásra számítottunk. A második negyedéves adat azonban az előzetes várakozásainkhoz képest is kissé kedvezőtlenebbül alakult. Ezek ismeretében az eddigi prognózisunkat az éves átlagos növekedésre vonatkozóan -0,2 százalékra módosítottam – hangsúlyozta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Hozzátette, nagy változást számára nem hozott a KSH adatközlése, hiszen eddig is pesszimista volt a GDP adatok alakulásával kapcsolatban.

Mint mondta, jelenleg a külső piacok helyzete is kedvezőtlen, hiszen szinte mindenhol emelik a kamatokat. A mezőgazdaság jól teljesít, azonban önmagában az agrárium nem képes magával húzni a gazdaságot.

Az ipar valószínűleg a nyári hónapokban sem teljesített jól. A nyári szabadságolások, karbantartások és esetleges előre tervezett gyárleállások miatt utóbbival kapcsolatban a szeptemberi adatok lehetnek majd mérvadóak – vélekedett.

Jelenleg az építőipar esetében sem látható, hogy támogatná a növekedést. Az ipar esetében legalább a megrendelés állomány kedvező, az építőipar esetében azonban az is alacsony – fogalmazott.

A lakossági fogyasztás oldaláról csak nagyon mérsékelten vagyok optimista. Nyáron vélhetően amennyire tudtak, költöttek az emberek, de valószínűleg sok háztartás még mindig érzi az elmúlt 1 év rendkívüli inflációjának a hatásait

– tette hozzá.

Én úgy vélem, fokozatosan jöhet egyfajta élénkülés a belső kereslet tekintetében, ez azonban inkább jövőre vállhat erőteljesebbé, amennyiben valóban emelkedni fognak a bérek és az infláció is legalább 5-6 százalék környékére lassul – húzta alá.

Az állam most nem erősítheti érdemben a növekedést, mivel fogni kell a költségvetést. Belső oldalról kevés tényező támogathatja a gazdasági fellendülést. A külpiacokon jelenleg szintén kedvezőtlen folyamatok uralkodnak – ismertette a kilátásokat Németh Dávid.