Mitől csökkenhet 7 százalékra idén az infláció?

Az augusztusi 16,4 százalékos infláció ugyan magasabb lett a vártnál, de jó hír lehet, hogy a maginfláció 15,2 százalékra mérséklődött A gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton várakozása szerint év végére 7 százalékra csökkenhet az infláció, és bár igaz, hogy ez az egész vásárlói kosárra értendő, az élelmiszerek drágulása még mindig 19,5 százalékos. 

Elemzők szerint szeptemberben felgyorsulhat az infláció csökkenése, mert a tavaly szeptemberi inflációs adatában már szerepelt a rezsicsökkentés módosítása, ami felnyomta az árakat, a tavalyi bázis tehát magasabb, 20,6 százalékos lesz, ehhez kell majd hasonlítani az idén szeptemberi adatot.

A dezinflációs folyamatokat támogathatja:

• a magas árak bázisba kerülése: tavaly év végére megközelítette a 25 százalékot a magyarországi infláció
• a szigorú monetáris politika érezteti a hatását, a szigorítás még tartós lehet
• a normalizálódtak egy év alatt a világpiaci energiaárak,
• erősebb verseny alakult ki a boltláncok között a kötelező akciók nyomán,
• a kereslet erősen visszaesett
• a beruházások csökkentek,
• az árstopok kivezetése már az augusztusi, a vártnál magasabb értékben tükröződött: egy hónap alatt drasztikusan, 54,6 százalékkal drágult a cukor, miközben a sertés- és baromfihúsnál kisebb mértékű, 7,3, illetve 2,5 százalék volt az áremelkedés. A tojás és liszt ára azonban csökkent, ezért az árstop kivezetése 0,1 százalékkal dobhatta meg az augusztusi adatot.

• Az árfigyelő jó eredményeket hozott: a múlt héten a 62 termék esetében 33-nál volt csökkenés. Az árfigyelőnek eddig 1,2 millió látogatója volt, és a napokban bevezették a többfunkciós, szabadon összeállítható és megosztható bevásárlólistával kibővített árfigyelő rendszert is.

Az infláció alakulásánál felfelé mutató kockázatot jelenthet

- az adóemelések hatása,

- az energiaárak hatása (három hónap alatt 29 százalékkal emelkedett a nyersolaj ára), és ez az augusztusi infláción látszódott: a legnagyobb mértékben ugyanis az üzemanyagok ára emelkedett, 

- Az idei reálbércsökkenés miatti későbbi bérrendezések nyomán egy esetleges ár/bér spirál kialakulhat, főleg egy évközi bérkorrekció esetén.

- Az élelmiszerárak augusztusban ismét emelkedtek, így az éves alapú árindex 23,1 százalékról 19,5 százalékra csökkent, azaz közelíti az átlagos inflációt. Az élelmiszer-infláció esetében 44 százalék volt a legmagasabb érték januárban, vagyis a drágulás üteme augusztusra megfeleződött, de még mindig magas, holott idén az aszály okozta károk sem emelték az árakat.

- a profitinfláció, árspekuláció kockázata, ahogy arra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a minap is utalt.

Ide tartozik, hogy a nyugdíjasokat érintő infláció 17,2 százalék volt augusztusban a KSH szerint, vagyis a 16,4 százalékos szint felett van. Éves szinten az infláció 17,5-18 százalék körül alakulhat, így az évközi nyugdíjkorrekció elengedhetetlen lesz.

Óriási ára van az infláció letörésének – nem csak nálunk

A magyar gazdasági növekedés éves szinten nulla százalék körül alakulhat idén, de csak amennyiben a második félévben sikerül letörni az inflációt, melynek nyomán beindulhat a belső fogyasztás.

A magas infláció letörésének ára a növekedési áldozat: a magas kamatkörnyezet miatt visszaestek a beruházások, ami az építőipar teljesítményén látszik a leginkább.

- Magyarország után Lengyelországban mérték a legmagasabb inflációt augusztusban: 10,2 százalékos értékkel. A lengyeleknél erre az évre mindössze 0,9 százalékos gazdasági növekedést jósolnak az elemzők.

- Csehország 8,5 százalékos infláció, és az idei GDP növekedés csak 0,1 százalék lehet.

- Szlovákiában 9,6 százalékos inflációt mértek augusztusban, az idei éves növekedés 1,5 százalék körül alakulhat.

- Romániában a drágulás üteme 9 százalék körül volt az elmúlt hónapban, az idei gazdasági növekedés 3,5 százalék feletti lehet az eddig megjelent előrejelzések szerint.

A maginfláció a lényeg

A jegybank elemzői szerint az éves bázisú maginfláció nagyobb mértékben, 2,3 százalékponttal mérséklődött. A maginfláció csökkenésében a termékek és szolgáltatások széles körét jellemezte az áremelkedés lassulása.

• Az augusztusi infláció lassulásához legerőteljesebben a feldolgozott élelmiszerek (-0,6 százalékpont) és az iparcikkek (-0,5 százalékpont) járultak hozzá.
• Az iparcikkek éves inflációja 11,4 százalékra csökkent.
• A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,3 százalékkal nőttek, ami megegyezik az elmúlt 10 év augusztusi havi áremelkedések átlagával (7. ábra).
• Az élelmiszerek inflációja - éves összehasonlításban - a nyolcadik hónapja lassul.
• Júliushoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek árai csökkentek, a feldolgozott élelmiszerek árai pedig 0,6 százalékkal emelkedtek.
• Az üzemanyagok ára havi alapon 8,2 százalékkal nőtt. Az áremelkedés hatására a termékcsoport éves bázisú inflációja közel 10 százalékponttal 31,1 százalékra emelkedett.
• Az alkohol és a dohánytermékek ára júliushoz képest minimális mértékben emelkedett.

Összességében a miniszterelnök által már korábban bejelentett idei, egyszámjegyű infláció szinte biztosan tartható, a jövő évi infláció-csökkentés azonban továbbra is nehéz lesz.