Infláció: végre jelentősen javulhat a helyzet

A csökkenő reálbérek árnyékában most még küszködik a belső kereslet, a szegényebbek körében kialakult egy megélhetési válság, a kiskereskedelmi forgalom is jelentősen beesett.

Az árak 2022 második felétől már alaposan meglódultak, viszont már látni a fényt az alagút végén.

A Növekedés.hu által megkérdezett banki elemzők szerint az infláció az év hátralévő részében jelentősen csökkenni fog.

Ennek fő oka

• a kereslet és a beruházások már említett visszaesése,
• a reálbérek mérséklődése,
• a tavalyi magas bázishatás,
• az alacsonyabb energiaárak
• a globális élelmiszerárak mérséklődése,
• a szigorú monetáris politika, 
• az árfigyelő, a kötelező akciók versenygerjesztő hatása, a GVH szigorú fellépése.

Az esztendő elejét még 26 százalékos inflációs ráta közelében kezdtük.

Az egyszámjegyű infláció valószínűleg már novemberre meglehet

– mondta el a növekedés.hu-nak Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki elmondta: a mostani becslésük alapján a decemberi inflációs adat 7 százalék körül fog mozogni.

A banki elemzők idén az éves átlagos inflációt 17-18 százalékra várják.

- Természetesen a következő időszakban is segít a bázishatás. Ugyanis minden egyes hónap inflációs adatát az egy évvel korábbihoz hasonlítjuk. Tavaly év végén pedig már beindult egy jelentős emelkedés. Részben azért is, mert megváltozott a rezsicsökkentés rendszere, majd megszűnt a benzinárstop.

- Az infláció letörését segíti, hogy a fogyasztók spórolnak, átrendezték a fogyasztói kosarukat. Mivel egyre kevesebbet költünk, a termékek és a szolgáltatások terén nem tudnak a korábbi magas tempóban árat emelni a cégek.

- A csökkenő reálbérek mellett a társaságok nem tudnak minden újabb költséget áthárítani a fogyasztókra.

- Az MNB korábbi, június végén kiadott inflációs jelentése külön kiemeli, hogy az idei év folyamán a hazai fogyasztás csökkenése mellett egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, valamint a globális nyersanyagárak árleszorító hatása is.- A globális konjunktúra lassulása szintén tovább fékezi az inflációt.

Jövőre kedvezőbb helyzet állhat be. Várhatóan valamivel öt százalék körül lehet az éves átlagos infláció az elemzői becslések szerint.

Arra viszont minden bizonnyal 2025-ig kell várni, hogy az infláció stabilan leszálljon a jegybanki 2-4 százalékos célsávba

– mondta el Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője.

Hasonlóan kalkulál az MNB is. Szerintük az infláció 2023-ban 16,5 – 18,5 százalék között alakulhat, 2024-ben 3,5 – 5,5 százalék, míg 2025-ben 2,5 – 3,5 százalék lehet az értéke.

Az infláció kapcsán több bizonytalansági tényező, kockázat is maradt.

- 2024-ben a gazdaság élénkülésére és a belső kereslet növekedésére lehet számítani, csakhogy ez megint feljebb srófolhatja az inflációt, ha a kereskedők úgy látják, hogy lehet tér az áremelésre.

- Nehéz megbecsülni, hogy a következő évben miként alakulnak az élelmiszerárak, vagy hogy lesznek-e olyan adóemelések, amelyek még nem lettek bejelentve.

- A víz- és a csatornadíj emelése régóta esedékes.

- A jövedéki adó pedig már biztos, hogy nőni fog – hívja fel rá a figyelmet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Az MNB azzal kalkulál, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának emelése a 2024-es éves inflációt átlagosan 0,5 – 0,6 százalékponttal növeli. Az adóemelést tartalmazó intézkedések előzetes becslésük szerint összesen 0,7 – 1,0 százalékponttal gyorsítják a 2024-es fogyasztóiár-indexet.

Az MNB inflációs előrejelzés dekompozíciója

Forrás: MNB

Nagy Márton gazdaásgfejlesztési miniszter augusztus végén bejelentett előrejelzése szerint az év végére egy számjegyű infláció várható.

- A fogyasztói árak növekedése augusztusban 16, szeptemberben 11-12, októberben 9-10, novemberben 8, decemberben pedig 7 százalékos lesz az előrejelzések szerint - véli a miniszter.