Mivel lehet most a legolcsóbban fűteni? Meglepő választ adott a szakértő 

Hamarosan beköszönt a tél, a fűtésszezon máris elindult, mostanra a kevésbé fázósak is bekapcsolták otthonukban a fűtést. Ahol csak egyféle fűtésrendszer van, ott nincs min vacillálni, ám aki válogathat, hogy a gázkazánt, vagy a vegyestüzelésűt indítja el, esetleg valamilyen elektromos fűtés is szóba jöhet, ott ilyenkor elindul a téli matek, milyen energiahordozóval, és milyen eszközzel  érdemes jobban fűteni.

A Növekedés.hu korábban összehasonlított két elektromos fűtésrendszert, a fali panelt és a hűtő-fűtő klímát. Az eredmény azt mutatta, hogy jelentős eltérés lehet a fűtési költségben, hiába kecsegtet a fűtőpanel alacsony árral, és egyszerű beszereléssel,

egy egység villamosenergiából mindössze 1 egység fűtési energiát képesek előállítani, ez negyedannyi, mint amire egy klíma képes. Jóval bonyolultabb a helyzet, ha az összes elérhető fűtésrendszer közül kell választanunk, ezért szakértő segítségét kértük az összehasonlításhoz.

Gázpara van, de mennyire jogos?

Tavaly,  miután a kormány bejelentette, hogy korlátozza a rezsicsökkentést, sokan őrült tempóban kezdték lecserélni, vagy kiegészíteni házuk fűtésrendszerét.

Elsősorban a szigeteletlen otthonukat hagyományos gázkazánnal fűtők érezték úgy, hogy szorul a hurok, és okkal, tekintve hogy a rezsicsökkentett keretet túllépő felhasználónak a korábbi ár többszörösét, 700 forint feletti köbméterenkénti árat kell fizetnie.

Emlékezetes, hogy pillanatok alatt elkapkodták az üzletekből a vegyestüzelésű kályhákat, és kifosztották a tüzéptelepeket annak dacára, hogy mára a tüzifa ára is jelentősen megdrágult. De bőven fogyott minden, amivel a gázt ki lehetett váltani. Ki járt jól és ki nem a beruházással? Nem egyszerű feladat az energiahordozók valós árának összehasonlítása, de nem is lehetetlen.

- Az eltérő fűtőanyagokat (erőforrásokat) először is azonos mértékegységre kell hozni, ez a kiindulási pont - mondja a Növekedés.hu-nak Versits Tamás épületgépész mérnök, aki segít is nekünk kilowattórában meghatározni az értékeket.

A fűtésre jól használható tüzifa, vagyis az akác, a tölgy és a bükk konyhakészre vágva 60 ezer forint körül, vagy afölött mozog, ezért 1 erdei köbméter fűtőanyaghoz juthatunk, ami nagyjából 10 mázsa tüzelőt jelent.

Ha szerencsénk van, és jó állapotú száraz a tűzifa, akkor a fűtőértéke 14,9 MJ/kg (1kg tüzifa így 4,42 kWh) Tehát 1kg tüzifa 4,42 kWh energiát ad, ebből levezetve 1 kWh energiát tüzifából 13,5 Ft-ból tudunk előállítani. Érdekességképpen a földgázból 1 m3 102 Ft és 9,44 kWh, addig a tüzifából a 9,44 kWh energiatartalmat (azaz 1 m3 földgáz egyenértékét) 2,135 kg fa eltüzelésével tudjuk biztosítani, ami így 128 forintot tesz ki. Hogy ezt hogyan hasznosítjuk, az már persze más kérdés, de erről majd később.

- A gáz esetében egy köbméter energiaértéke 9,4 kilowattóra. Itt több számítást is végezni kell, hiszen van egy rezsicsökkentett árunk (144m3*12hó=1728m3/év), köbméterenként 102 forint - azaz nagyjából 10 forint környékére jön ki 1 kilowattóra energia, vagyis olcsóbb, mint a tüzifa.

Gyorsan fordul viszont a kocka, ha a rezsicsökkentett kereten túl kezdődő 747 forintos köbméterenkénti árral számolunk, így már csaknem 80 forintot kell kifizetni ugyanennyi fűtési energiáért - húzza alá Versits Tamás hozzátéve, az áram esetében is hasonló a helyzet, az átlagfogyasztáson belül (210 kWh*12hó=2520kWh/év) 36 forint az ár, az e feletti fogyasztásnál már 70,10 forint/kWh. Az éjszakai áram 23,1 forint/kWh a fogyasztási korlátig, e felett 62,9 forintot kell fizetni kilowattóránként.

A hőszivattyúkra továbbra is a kedvezményes H tarifa vonatkozik, amely 23,52 forint kilowattóránként és jelenleg korlátlanul áll a fogyasztók rendelkezésére.

A „bevezetett” energia szempontjából az árversenyt tehát a rezsicsökkentett földgáz nyeri, utána jön a tüzifa, majd az áram négy tarifája, a sereghajtó a földgázgáz nem támogatott piaci ára.

A „kinyert” energia szempontját is figyelembevéve a földgázzal működő kondenzációs kazán segítségével elérhető 10 Ft/kWh energiaköltséget csak egy hőszivattyús rendszer tudja tovább csökkenteni.

Igaz, hogy elektromos árammal működik és a legkedvezőbb tarifája a 23,50 Ft/kWh, de a hőszivattyúk esetében ott az a bizonyos jósági fok (COP), ami azt jelenti, hogy 1 egység befektetett elektromos energiával hány egység hőenergiát tudunk, például egy levegő-víz hőszivattyú segítségével a környezeti levegő hőtartalmából kinyerve – a fűtési rendszerünk számára hasznosítani. Ilyen esetben az 1 kWh hőenergia már csak 8-9 Ft-ba kerül (COP=>3)

Nem kell egyből kidobni a gázkazánt

Versits Tamás arra is felhívja a figyelmet, hogy egy új fűtésrendszer beépítése előtt távolról sem elég pusztán az energiahordozók árait összehasonlítani,

tüzetesen fel kell mérni a ház adottságait is, hiszen egy kisebb hibán is elúszhat a gazdaságosság, és az elkerülni kívánt drága gázszámla helyett jöhet egy hasonlóan megfizethetetlen villanyszámla, még akkor is, ha egyébként a villanyfűtésnél egy az egyben hasznosul az energia, és nagyon kicsi a hőveszteség.

A szakértő szerint érdemes azt is átgondolni, mikorra térül meg egy ilyen beruházás, mint mondja, jelenleg Magyarországon a leggyorsabban a régi gázkazán cseréje térül meg, annak köszönhetően, hogy egy gazdaságosan üzemelő kondenzációs kazán esetében már csak akkor van szükség terveztetésre, ha új létesítéssel, vagy a korábbi rendszer teljes felhagyásával akarjuk beépíttetni, egyébként elegendő az egyszerűsített készülékcsere.

Ezzel szemben a legdrágább beruházás egy levegő-víz hőszivattyús rendszer, viszont akár hibrid rendszert is alkothat egy kondenzációs kazánnal,

amennyiben a fűtésrendszer ezt lehetővé teszi, és bár ez egy kifejezetten borsos árú kombináció, biztosan meg fog térülni, és kényelmesen üzemeltethető.

Némileg macerásabb, de szintén működőképes hibrid megoldás, ha levegő-levegő hőszivattyúval egészítjük ki a gázkazán működését, hogy elkerüljük a horror piaci gázárat - mutat rá az épületgépész mérnök.