Klíma vs. elektromos fűtőpanel - mutatjuk, melyik az olcsóbb
ElemzésekA gázszámla idén sem lesz olcsóbb, és semmi garancia nincs rá, hogy ezúttal is olyan langyos telünk lesz, mint legutóbb. Megnéztük, milyen elektromos fűtéssel érdemes gyorsan kiváltani a gázkazánt, még mielőtt beáll a rossz idő, és a végére jártunk, melyik a hatékonyabb: a fűtésre is bevethető klíma, vagy az elektromos fűtőpanel.
A tél közeledtével idén is indul a menekülés a kiszámíthatatlan és magas gázszámlák elől. Akinek most kellene kéményt kiépíttetni a házhoz, annak annak a vegyes tüzelésre váltás rendkívül drága alternatíva, ha nem akar vagy tud milliós nagyságrendben a zsebébe nyúlni, marad az elektromos fűtés. Itt azonban akkora a választék, hogy a vásárló csak kapkodja a fejét, vajon mivel járna jobban.
Gyorsan beszerezhető, kényelmes megoldásnak tűnik egy elektromos fűtőpanel, még beszerelni sem kell, de vajon nem fogja-e nagyon megtekerni a villanyórát, ha 0 fok alá csökken a külső hőmérséklet?
A hűtő-fűtő klíma drágább, a falat is fúrni kell a telepítéséhez, ami mindenképpen szakembert igényel, ami plusz költség, cserébe kevesebbet fogyaszt. Mit tud egy hőszivattyús rendszer és kinek éri meg belefektetni? Ezernyi kérdés merül fel, a Növekedés.hu ezért szakértő segítségét kérte, hogy el tudjunk igazodni az elektromos fűtőeszközök dzsungelében.
Megvenni olcsó, fenntartani kevésbé
Első ránézésre jó ötletnek tűnhet egy elektromos fűtőpanel, hiszen ahogy az imént említettük, megvásárlásán túl semmilyen munkálatot nem igényel. Az ára -főleg egy klímaberendezéshez viszonyítva meglepően alacsony.
Egy kisebb teljesítményű elektromos konvektoros fűtőtest már 15000 forintért is kapható, de a megbízható márkák komolyabb termékei sem kerülnek többe 50-100 ezer forintnál.
Sokszor hallani olyan véleményt, hogy egy fűtőpanel csak rásegítésre, vagy nagyon kicsi alapterületű helyiségek kifűtésére alkalmas. Ez nem igaz, jelen sorok írójának személyes tapasztalata, hogy egy 80 négyzetmétreres, amerikai konyha-nappali+ hálószoba elosztású ház két elektromos fűtőtesttel kényelmesen kifűthető, arról nem is beszélve, hogy kellemesebb, intenzívebb hőérzetet ad, mint a gázfűtés.
Egyetlen baj van vele, igaz ez meglehetősen súlyos: az üzemeltetés költsége. Egy egység villamosenergiából mindössze 1 egység fűtési energiát képesek előállítani, ez negyedannyi, mint amire egy klíma képes.
Egy napi szinten használt elektromos fűtőpanel már a rezsicsökkentés korlátozása előtt is drága mulatság volt, most pedig, hogy akár egyetlen ilyen készülék is villámgyorsan elfogyaszthatja a rezsivédett árammennyiséget, egyenesen pazarlónak minősíthető. Legfeljebb kisebb helyiségekben van létjogosultsága, ahol máshogy csak nehézkesen oldható meg a fűtés, esetleg nyaralókban.
Drágább, de negyedannyit fogyaszt
Ma már nem újdonság, hogy a klímával nem csak nyáron használhatjuk hűtésre, hanem télen is jól jöhet. Ahogy azt korábban már megírtuk, a fűtéshez egy 3,4-es SCOP feletti klímaberendezésre van szükség, minél magasabb ez a mutató, annál magasabb energiaosztályba sorolják a berendezést, és az üzemeltetés során annál kisebb lesz a felhasznált energia, ezáltal az üzemeltetés költsége.
Egy jó, fűtésre optimalizált klímaberendezés ára akár a tízszerese is lehet egy fűtőpanelnek.
- Ha szerencsések vagyunk, kifoghatunk ilyen készüléket 300 ezer forint alatt, de az ilyen ritka, mint a fehér holló, jellemzően inkább 350-390 ezer forintba kerülnek, ehhez jön még hozzá a 70-90 ezer forint között mozgó beszerelési díjak - mondja a Növekedés.hu-nak Sipos Bence, a lakossági megrendelésekkel foglalkozó SIBE Klíma Kft. tulajdonos-ügyvezetője hozzátéve, a magasabb árért cserébe ezek a készülékek -25 sőt akár -30 fokig is képesek fűteni, egyes modellek pedig még a névleges teljesítményüket, és a SCOP értéküket is képesek tartani -25 fokig.
Persze mondhatjuk azt is, hogy nyakunkon az éghajlatváltozás, ilyen hidegekre, legalább is tartósan nem kell felkészülnünk, és beérjük egy téliesített klímával, ami 120-150 ezer forinttal olcsóbb a fűtésre optimalizáltakhoz képest.
- Alapvetően ezek is a rendelkeznek például csepptálcafűtéssel és kompresszor karterfűtéssel. Előbbi azért fontos, mert szemben a nyári üzemmóddal, amikor a ház páratartalmát gyűjti össze és vezeti a szabadba, fűtés során a klíma kültéri egységében keletkezik a kondenzvíz, amely a csepptálcában megfagy, és idővel a kialakuló jégtömb veszélyeztetné a berendezés működését - mutat rá Sipos Bence. A kompresszor karterfűtésre pedig azért van szükség, hogy a klíma melegen induljon, ellenkező esetben meghibásodik.
- A téliesített klímák mindezt tudják, viszont kevésbé hatékonyak, ha fűtésről van szó. Működnek ezek is -15 fokig, csak éppen a hőmérséklet csökkenésével veszítenek a hatékonyságukból, ha a hőmérő higanyszála a 0 fok alá esett, azaz a SCOP értékük is csökken
- húzza alá a cégvezető, aki a Növekedés.hu-nak elmondja, cége foglalkoztik levegő-víz hőszivattyús rendszerekkel is. Ezek előnye a hűtő-fűtő klímával szemben, hogy nem csupán egy-két helyiséget tudnak fűteni, ráköthetők a meglévő padlófűtésre is. A hőszivattyú legnagyobb hátránya rendkívül borsos ára, a teljes berendezés bőven egymillió forint fölött kezdődik, nagyobb teljesítmény esetében pedig közelít az ár, és akkor még nem is beszéltünk a beszerelés költségeiről. Ez főleg akkor lehet fájó, ha a házban nincsen padlófűtés, vagy kompatibilis radiátor-rendszer, ebben az esetben ugyanis ez utólag kell kiépíteni.
