Öt lépéssel elérhető egy Kádár-kocka energetikai korszerűsítése, mutatjuk, mennyibe kerül

Mi a közös szinte minden magyar településben? Természetesen a Kádár-kocka. A hetvenes évek során épült jellegzetes sátortetős családi házakból minden faluba, kisvárosba jutott. A szűkös választékú, olcsó alapanyagokból felhúzott kockaházakból több mint 800 ezer épült országszerte.

Ezeket részben még az eredeti tulajdonosok lakják, de a megüresedett épületeket előszeretettel vásárolták meg az elmúlt években vidékre költöző fiatal családok is. Csakhogy a Kádár-kockák többségére ráférne az energetikai korszerűsítés, és ez most lett csak igazán szembeötlő, hogy a rezsicsökkentés korlátozva lett. 

- Ezek jellemzően 75 és 110 négyzetméter közötti épületek, többnyire téglából, ritkábban vályogtéglából épültek, vagy ahol az volt a legkönnyebben, nagy mennyiségben elérhető építőanyag, ott bazaltkőből, vagy sóskúti kőből - mondja a Növekedés.hu-nak Török András. Az épületfelújításokkal foglalkozó Alpinnováció Kft. vezetője felhívja a figyelmet, hogy

a Kádár kockák általában 30 centis téglafallal készültek, ez természetesen édeskevés szigetelésnek, így mindenképpen kell nikecell burkolat a házra, méghozzá legalább 12 centis,

de szerencsésebb lenne egy vastagabb grafitos szigetelés, még azzal együtt is, hogy ehhez mélyebben kell a zsebbe nyúlni. A szakember számításai szerint mind az anyagár, mind a munkadíj 12 és 20 ezer forint között mozog négyzetméterenként. 

A nyílászáróra költeni kell

A hetvenes években berakott ajtók, ablakok biztosan megérettek már a cserére, szigetelés szempontjából biztosan. Hiába van ugyanis körbeszigetelve a ház, ha a nyílászárókon keresztül szökik a meleg.

- Ma már nem érdemes a háromrétegű ablaknál alább adni, kell hozzá toktoldó is, a redőny sokat tud segíteni a szigetelésben, és az ablakok beépítése előtt nem árt a palettákat is hungarocellel szigetelni - mondja a szakvéleményt Török András. Csakhogy a családtagok, kollégák, ismerősök együttműködésével, kalákában épített Kádár-kockák ablakméretei a legritkább esetben egyeznek meg a mai szabványokkal, így két eset lehetséges.

Az új ablakok méretre gyártatása, de ennek igen borsos az ára, vagy az ablakkeretet kell az előre gyártott ablakok méretéhez igazítani.

A régi belsőtokos redőnyök is mehetnek a sittes konténerbe, a helyüket pedig olcsóbb befalazni, az új ablak pedig kaphat egy külsőtokos árnyékolót, ez költséghatékonyabb, mint az átalakítás. 

A cégvezető legfrissebb adatai szerint egy jó ablak darabja beépítéssel, redőnnyel és szúnyoghálóval együtt 250 és 300 ezer forint között mozog, és ebben még nincs is benne a visszajavítás.

A tetőn át se szökjön a hő

Mivel a meleg felfelé száll, sajnos a gondos szigetelés dacára is távolhat a padláson keresztül, ha a födém szigetelése kimaradt. A Kádár kockák ritkán emeletesek, a mennyezet fölött egy kisebb egy kisebb padlást rejt az emblematikus sátortető, ennek a szigetelését kell megoldani.

Ha a lakó úgy dönt, nem akarja ezt a teret kihasználni, akkor elég a padlástérben kőzetgyapotot leteríteni. Ez a legolcsóbb megoldás, és még szakembert sem kell okvetlenül hívni hozzá.

- Ha marad a padlás, akkor a födémet kell szigetelni. Ez kivitelezhető a cserépre fújt szigetelőanyaggal, vagy itt is szóba jövet a kőzetgyapot, ár szempontjából szinte lényegtelen, hogy melyiket választja a megrendelő,

egy 150 négyzetméteres tető esetében mindkét esetben 4-6 millió forintot kér el a kivitelező. - mutat rá Török András. 

Lehet még a mennyezet nikecellezését is választani, de csak ott, ahol nem okoz problémát a szoba belmagasságának a csökkenése, esetleg a padlástérben lehelyezni a polisztirol szigetelőtáblákat, amire egy vaskosabb betontréteg is kerülhet, de a betonozás manapság igen drága mulatság, így aligha éri meg ezt az utat választani.

Érdemes a szellőzőkkel, és a nem használt kéményekkel is foglalkozni, ugyanis a felmérések szerint a feleslegesen távozó hő 15 százaléka ezeken keresztül távozik. A szakember szerint a kémény szellőző kinyomható purhabbal, a réseket általában ragasztóanyaggal szokták kitölteni, ennek zsákja 3000 forint körül mozog. 

Szökik a hő, ha vizesedik a lábazat

Ha valami vizesedik a házon, akkor harmincszor gyorsabban veszíti el a hőt az épület. Ez a probléma leginkább a lábazatnál szokott jelentkezni, érdemes tehát rendesen leszigetelni, ha baj van.

- Első lépésben le kell tisztítani a lábazatot, utána jöhet az alapozó, ami lehet egy bitumenes örlemény, ezt gázzal hevítve rá kell égetni a falra. De ha rossz az alapozás, akkor továbbra is maradhat a beázás, ilyenkor szóba jöhet az egykomponensű kültéri vízszigetelés is, de ez sem mindig bizonyul tartósnak - mutat rá Török András, aki szerint

biztos megoldást a kétkomponensű cementes műgyanta kötésű vízszigetelés, vagy akár a kenhető bitumen vízszigetelés jelenthet, ott nincs rés a pajzson.

Ez ugyanakkor nem olcsó megoldás, több millió forintba is belekerülhet a szigetelendő felületek nagyságától függően, mivel egyetlen zsák cementes műgyanta mai árakon számítva nagyjából 35000 forint, és ehhez még más építőanyagokra is szükség van.

A kazánon sem érdemes spórolni

Ha már tökéletes a szigetelés, és vizesedés sincs, utolsó lépésként érdemes a fűtésrendszerhez is hozzányúlni. 

- A régi fém vezetékek esetében már önmagában az sok energiát igényel, hogy azok fel legyenek fűtve, majd ezután jön a bennük lévő rengeteg víz. Ezeket mindenképpen érdemes modernizálni, és az elavult kazán helyett egy kondenzációs fűtőberendezést tenni - húzza alá a cégvezető.

Ez ugyani eleve alacsonyabb hőfokon működik, kevesebb vizet is fűt fel és éppen ezért kevesebb gázt is fogyaszt. De sajnos ez sem olcsó mulatság, mivel önmagában a terveztetés és a kéménybélelés elvisz több mint 2 milliót, és akkor a kazánt még nem is vettük meg, de hosszútávon megéri belevágni.