Nyitott Akták: volt miniszterek, bankárok neve is előkerült – kik szerepelnek az ügynökaktákban?

Harminchat évvel a rendszerváltás után új fejezet kezdődött Magyarország egyik legrégebb óta húzódó történelmi és közéleti vitájában. November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet leverésének hetvenedik évfordulóján elindult a nyitottaktak.hu, amelyen bárki ingyenesen, regisztráció nélkül kutathat az egykori kommunista állambiztonság hálózati nyilvántartásaiban.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által működtetett adatbázisban az első napon máris számos ismert közéleti szereplő neve került elő. A nyilvánosságra hozatal jelentőségét azonban nem kizárólag az ismert nevek adják. A hivatalos közlés szerint a kutathatóvá tett iratok a magyar társadalom, a politikai elit és az állambiztonsági szervek évtizedeken át rejtve maradt kapcsolatrendszerének feltárásához is hozzájárulhatnak.

A levéltár főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz ugyanakkor már az induláskor figyelmeztetett: a fennmaradt dokumentumok hiányosak, tartalmuk pedig nem minden esetben tekinthető a történtek pontos és teljes leírásának. A nyilvántartásban szereplő személyek között ténylegesen együttműködő hálózati emberek, megzsarolt személyek és sikertelen beszervezési kísérletek érintettjei is lehetnek.

Martonyi, Szita, Lezsák: ismert politikusok az állambiztonsági nyilvántartásokban

A közzétett dokumentumok elsőként nagy figyelmet kiváltó találatai között több, a rendszerváltás utáni magyar politikai életből jól ismert név szerepel. Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere „Magasdi” fedőnéven bukkan fel az egykori állambiztonsági nyilvántartásban.

A róla fennmaradt mágnesszalagos adat a BM III/II-es, vagyis kémelhárítási szervezetéhez kapcsolódik. A rendelkezésre álló nyilvántartási bejegyzés önmagában nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy pontosan milyen tevékenységet végzett, és milyen körülmények között került kapcsolatba az állambiztonsággal.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere esetében részletesebb nyilvántartási adatok kerültek elő. A „Krakus Péter” fedőnévhez kapcsolódó 6-os karton szerint 1980. július 1-jén került a III/II-es szervezet nyilvántartásába, foglalkoztatását pedig 1989-ben szüntették meg. A polgármester neve a mágnesszalagos nyilvántartásban is szerepel, az ügy korábban is a magyar politikai közbeszéd részét képezte.

Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, az Országgyűlés korábbi alelnöke szintén megtalálható az adatbázisban. Esetében a sajtóbeszámolók mágnesszalagos nyilvántartási találatról számoltak be, amelynek személyazonosító adatai egyeznek a politikuséval. A most ismertetett adatokból azonban nem állapítható meg egyértelműen a kapcsolat jellege vagy az esetleges együttműködés tartalma.

A politikai érintettek között szerepel Patyi András alkotmánybíró, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi rektora és a Nemzeti Választási Bizottság egykori elnöke is. A nyilvánosságra került adatok szerint „Kocsi Márton” fedőnéven tartották nyilván, és a III/III-as, vagyis a belső politikai elhárításhoz kapcsolódó dokumentumok között szerepel.

Az újonnan megnyitott adatbázisban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő neve is megtalálható, „Raguza” fedőnéven. Az ő állambiztonsági múltja korábban is ismert volt, a most közzétett nyilvántartások azonban további forrásokat tesznek közvetlenül hozzáférhetővé.

Torgyán és Csurka: amikor a beszervezés nem jelentett együttműködést

A nyilvánosságra került iratok értelmezésének egyik legfontosabb példája Torgyán József, a Független Kisgazdapárt egykori elnökének esete. A rendszerváltás utáni politikai élet meghatározó alakját „Szatmári Lajos” fedőnéven tartották nyilván. A fennmaradt dokumentumok szerint 1957. november 4-én állítottak ki róla 6-os kartont, miután az 1956-os forradalomban, az Újpesti Forradalmi Bizottságban vállalt szerepe miatt az állambiztonság látókörébe került.

A beszervezési kísérlet körülményeiről ismertetett dokumentumok szerint Torgyán megtagadta az együttműködést, a beszervezési nyilatkozatot pedig összetépte. Az állambiztonság 1958 tavaszán kezdeményezte kizárását a hálózatból. Hasonlóan összetett Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja alapítójának története. A drámaíró és politikus „Raszkolnyikov” fedőnéven szerepel a nyilvántartásban, beszervezéséről pedig még életében beszélt. A korábbi történeti kutatások szerint ugyanakkor nem végzett tényleges ügynöki munkát, és a hatóságok rövid idő után megszüntették vele a kapcsolatot.

A két történet arra világít rá, hogy a politikai rendőrség által vezetett nyilvántartások nem kizárólag a rendszerrel önként együttműködő személyek adatait őrzik. Azok is bekerülhettek, akiket politikai múltjuk, személyes kapcsolataik vagy társadalmi helyzetük miatt próbáltak együttműködésre kényszeríteni.

Ezért az aktákban szereplő fedőnév vagy egy beszervezési karton megléte önmagában nem tekinthető bizonyítéknak arra, hogy az érintett másokról jelentéseket készített.

Volt miniszterek, gazdasági vezetők és a rendszerváltás politikai elitje

A nyilvánosságra került adatok a rendszerváltás utáni gazdaságpolitikai és intézményi elit egyes szereplőit is érintik. A Horn-kormány egykori ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere, Fazakas Szabolcs a közölt nyilvántartási adatok szerint „Stefán” fedőnéven szerepel. A 6-os karton alapján 1976 decemberében került a III/II-es szervezet nyilvántartásába.

Fazakas később európai parlamenti képviselőként, majd az Európai Számvevőszék tagjaként is dolgozott. A nyilvánosságra hozott dokumentumok a jelenlegi kormány egyik tagjának családját is érintik. Tarr Zoltán, a Tisza-kormány kulturális és társadalmi kapcsolatokért felelős minisztere a Nyitott Akták elindulását követően maga számolt be édesapja, Tarr Kálmán állambiztonsági nyilvántartásban való érintettségéről. A politikus a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében reagált a nyilvánosságra került információkra.

Az eset azért is figyelemre méltó, mert az akták megnyitása nemcsak a korábbi kormányok politikusait és közéleti szereplőit érinti, hanem a jelenlegi kormány tagjainak családi múltjával kapcsolatban is új információkat hozhat felszínre. A nyilvántartásban való szereplés ugyanakkor ebben az esetben sem tekinthető önmagában a tényleges ügynöki tevékenység bizonyítékának.

A közéleti szereplőkről összeállított, egyelőre további ellenőrzést igénylő névsorban Suchman Tamás korábbi szocialista miniszter „Simon Arnold”, Raffay Ernő történész, egykori MDF-es honvédelmi államtitkár pedig „Kocsis Lajos” fedőnévvel szerepel. 

A gazdasági közélet szempontjából különösen figyelemre méltók a korábbi pénzügyi vezetőkkel kapcsolatba hozott nyilvántartási találatok. Az előzetes névazonosítások között Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és jegybankelnök neve is felmerült, „Bihari” fedőnévvel, valamint Surányi György korábbi jegybankelnöké, „Ottó” fedőnévvel.

Járai Zsigmond korábban úgy nyilatkozott, hogy a Kádár-rendszerben a III/II-es kémelhárítás számára külföldi útjairól tájékoztatást adott, ám azt tagadta, hogy ügynök lett volna.

A pénzügyi és gazdaságpolitikai vezetőkkel kapcsolatos esetek azért is érdekesek, mert a rendszerváltás utáni magyar gazdaság intézményrendszerét részben olyan szakemberek alakították, akik már a szocialista időszakban is állami, pénzügyi vagy külgazdasági területen dolgoztak. Az esetleges állambiztonsági kapcsolatok megértéséhez ezért az egyéni életutak és az akkori intézményi környezet részletes vizsgálata szükséges.

Az új adatbázis hosszabb távon nemcsak személyes történetek feltárásához, hanem a késő szocialista korszak gazdasági, politikai és intézményi kapcsolatrendszereinek kutatásához is új forrásokat kínálhat.

Püspökök, bíborosok és egyházi vezetők neve is előkerült

A kommunista állambiztonság működésének egyik kiemelt területe az egyházak ellenőrzése volt. A politikai rendőrség nemcsak a vallási közösségek vezetőit figyelte meg, hanem igyekezett informátorokat és együttműködő személyeket is bevonni az egyházi intézmények működésének ellenőrzésébe. A Nyitott Akták adatbázisában Paskai László néhai bíboros, esztergom-budapesti érsek „Tanár” fedőnéven szerepel.

Állambiztonsági érintettségéről korábban is jelentek meg történeti kutatások.

A most közzétett dokumentumok között Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök 6-os kartonja is megtalálható. Az első sajtóbeszámolók szerint „Lawrence” fedőnéven szerepel, a karton pedig 1989 nyarához köti a beszervezését. A dokumentum nyilvánosságra kerülése önmagában nem tisztázza az esetleges együttműködés tartalmát.

Az egyházi vezetők között Seregély István egykori egri érsek „Bánhidi Gábor”, Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát pedig „Kassai Imre” fedőnéven szerepel a rendelkezésre bocsátott névsorban.

Várszegi esete különösen fontos: bár készült róla 6-os karton, a fennmaradt adatok és a történeti értelmezések szerint megtagadta az együttműködést, ezért kizárták a hálózatból.

Az egyházi vonatkozású iratok tehát nemcsak az állambiztonság befolyásolási kísérleteiről, hanem az ellenállás és a személyes döntések különböző formáiról is tanúskodhatnak.

Szikora Róbert, Dévényi Tibor, Vágó István: a szórakoztatóipar ismert nevei

Az állambiztonsági nyilvántartások nem kizárólag a politikai és egyházi szereplőket érintik. A magyar kulturális és szórakoztatóipar több közismert alakjának neve is felbukkant.

Szikora Róbert, az R-GO együttes alapítója és frontembere „Nanu-Nanu” fedőnéven szerepel az adatbázisban. A zenészhez kapcsolódó találat a hálózati nyilvántartásban szerepel, az együttműködés részleteinek megállapításához azonban további dokumentumok vizsgálata szükséges.

Dévényi Tibor, a Három kívánság című televíziós műsor egykori vezetője „Déva” fedőnéven található meg. A róla közölt 6-os karton szerint a III/III-as szervezethez kapcsolódó hálózati személyként tartották nyilván.

Vágó István, a 2023-ban elhunyt televíziós műsorvezető és későbbi DK-politikus neve „Quiz” fedőnéven került elő. A rendelkezésre álló mágnesszalagos adatok a III/II-es szervezethez kapcsolódnak, de önmagukban nem bizonyítják a tényleges együttműködés körülményeit.

A művészvilágból Gáti Oszkár színművész „Tatár” fedőnéven szerepel a nyilvántartásban. A róla ismertetett karton 1984 májusára teszi a beszervezési kísérletet. Más zenészek állambiztonsági múltja már korábban is a nyilvánosság elé került. Vikidál Gyula, a P. Mobil és a Dinamit egykori énekese „Dalos” fedőnéven, Som Lajos, a Piramis basszusgitárosa pedig „Professzor” fedőnéven szerepel a történeti nyilvántartásokban.

Mindketten korábban nyilvánosan is beszéltek állambiztonsági érintettségükről. A sportéletből Fenyvesi Csaba háromszoros olimpiai bajnok vívó neve is megtalálható. A közölt adatok szerint „Mészáros” fedőnéven, 1967-től szerepelt a III/III-as szervezet nyilvántartásában.

Karikó Katalin neve is szerepel – korábban már beszélt a beszervezéséről

A nemzetközileg legismertebb érintettek között található Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus, akinek neve „Lengyel Zsolt” fedőnéven szerepel a 6-os kartonok és a mágnesszalagos nyilvántartások között. A kutató állambiztonsági érintettsége nem most vált először ismertté.

Korábban maga is beszámolt arról, hogy az 1970-es évek végén, édesapja 1956-os múltjára hivatkozva nyomást gyakoroltak rá. A most megjelent dokumentumok szerint 1978-ban került az állambiztonság nyilvántartásába. A karton a beszervezés tényére és az állambiztonsági adminisztrációra vonatkozó információkat tartalmaz, de az egykori tényleges tevékenység megítéléséhez további források szükségesek.

Karikó története különösen jól mutatja, milyen jelentős szerepe lehetett a politikai zsarolásnak és a családi háttérre épülő nyomásgyakorlásnak a kommunista állambiztonság működésében.

Mit tartalmaz a Nyitott Akták? Több tízezer név vált kereshetővé

A november 4-én elindított adatbázis az 1945 és 1990 között működő magyar politikai rendőrség fennmaradt hálózati nyilvántartásainak egy részét teszi közvetlenül hozzáférhetővé.

Az ÁBTL tájékoztatása szerint három dokumentumtípus vált azonnal kereshetővé, egy negyedik pedig 2027 februárjáig kerül nyilvánosságra.

Dokumentumtípus	Mit tartalmaz?
6-os kartonok	Személyazonosító adatok, fedőnevek, beszervezési és foglalkoztatási információk
B-naplók	Az 1957–1962 közötti beszervezési nyilvántartások, mintegy 25 ezer névvel
H-adattár	Mágnesszalagokon megőrzött hálózati adatok, mintegy 55–58 ezer személyről
B-dossziék	Részletes beszervezési dokumentációk, több mint 9 ezer fennmaradt dosszié; közzétételük 2027. február 25-ig várható

A különböző nyilvántartások között jelentős átfedés van, ezért a közzététel összességében hozzávetőleg 50–60 ezer személy adatainak megismerését teszi lehetővé.

A 6-os kartonok különösen fontosak, mert a személyazonosító adatok mellett a beszervezés idejére, indokára, a foglalkoztatás időtartamára és az esetleges kizárásra vonatkozó bejegyzéseket is tartalmazhatják.

A mágnesszalagos H-adattár ezzel szemben elsősorban nyilvántartási adatokat őriz. Egy ilyen találat alapján rendszerint nem rekonstruálható az érintett tényleges tevékenysége.

A levéltár becslése szerint a Rákosi- és Kádár-korszakban összesen 150–160 ezer személyt foglalkoztathattak az állambiztonsági hálózatban. A fennmaradt, most megismerhető adatok tehát a teljes egykori hálózatnak csupán egy részét fedik le.

Hogyan lehet keresni az ügynökakták között?

A nyitottaktak.hu regisztráció nélkül, ingyenesen használható. Az adatbázisban név, születési adatok, fedőnév és irattípus alapján lehet keresni, a találatokhoz pedig digitalizált dokumentumok kapcsolódnak. A névazonosságok miatt a személyazonosító adatok ellenőrzése elengedhetetlen. Az adatvédelmi szabályoknak megfelelően az egészségi állapotra, a szexuális életre és más különösen érzékeny körülményekre vonatkozó információkat kitakarták.

Miért kellett 36 évet várni az ügynökakták megnyitására?

A kommunista állambiztonsági iratok nyilvánossága a rendszerváltás óta visszatérő politikai és jogi vita tárgya volt. Bár az átvilágítás és a levéltári kutatás lehetőségei fokozatosan bővültek, az átfogó internetes hozzáférés évtizedeken át elmaradt. A teljesebb nyilvánosságot több politikai szereplő, köztük az LMP is kezdeményezte, ám a korábbi javaslatok nem kaptak parlamenti többséget.

A 2026-os kormányváltást követően a Tisza-kormány napirendre tűzte az akták megnyitását. Az Országgyűlés szeptember 15-én 149 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 35 tartózkodás mellett fogadta el a vonatkozó törvényt. A dokumentumok előkészítése után november 4-én, az 1956-os forradalom szovjet leverésének hetvenedik évfordulóján indult el az adatbázis.

A legfontosabb dokumentumok még hátravannak

A nyilvánosságra hozatal következő állomása 2027. február 25., ameddig a levéltárnak a több mint 9 ezer fennmaradt beszervezési dossziét is hozzáférhetővé kell tennie. Ezekből részletesebben megismerhetők lehetnek a beszervezés körülményei, az esetleges zsarolások, az együttműködés tartalma és a hálózatból való kizárás okai.

A feltárás ugyanakkor továbbra sem lehet teljes: számos dokumentum már a rendszerváltás előtt megsemmisült, a fennmaradt iratok pedig az állambiztonság saját szempontjai szerint készültek, ezért történeti forráskritikát igényelnek.

A Nyitott Akták elindulása így nem egy végleges ügynöklista közzétételét jelenti, hanem a kommunista állambiztonság működését dokumentáló források széles körű hozzáférhetővé tételét. A most előkerült ismert nevek jelentős közérdeklődést váltanak ki, a 2027-ben megjelenő részletes dossziék pedig pontosabb képet adhatnak arról, kik, milyen körülmények között és milyen mértékben működtek együtt az egykori politikai rendőrséggel.