Orbán Viktor az államcsődök országába ment
ElemzésekVasárnap foglalja el a hivatalát az új argentin elnök, Javier Gerardo Miliei. Az új államfő egy olyan időszakban kezdi meg az elnöki periódust, amikor a havi infláció üteme bőven a két számjegyű tartományban mozog, és az elkövetkező időszakban kevés esély van arra, hogy egy számjegyűre váltson.
Orbán Viktor miniszterelnök Buenos Airesbe utazott, ahol december 10-én részt vesz Argentína új elnöke, Javier Milei ünnepélyes beiktatásán.
Orbán Viktor kormányfő (j) és Santiago Abascal, a spanyol Vox párt elnöke Buenos Airesben 2023. december 9-én. A miniszterelnök december 10-én részt vesz Argentína új elnöke, Javier Milei beiktatásán. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A latin-amerikai gazdaság gazdasági nehézségek már évtizedek óta sokasodnak - írja az argentin gazdasági helyzetről írt elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató.
Viszonylag kevés olyan ország van a világgazdaságban, ahol szinte állandó az államcsőd veszélye. Argentína azonban biztosan ilyen ország, még akkor is, ha az IMF-fel kötött megállapodás egyelőre garanciát nyújt arra, hogy mindez ne következzen be. Azonban, mint az IMF-el való együttműködéskor minden esetben, a beszámolási kötelezettség szigorú, az áthidaló hitellel való gazdálkodás pedig még inkább megköti a gazdaság mozgásterét.
Az ország stabilitásának megőrzése kötelező, éppen úgy, ahogyan az IMF által kért intézkedések betartása is.
Infláció: közel 200%
Az országban az egyik legnagyobb fejfájást jelenleg az okozza, hogy a nemzetközi intézmény a hitelek folyósításáért cserébe az energia árának támogatásának kivezetését, illetve differenciálását kéri.
Az egyébként is magas inflációt (2023. október: 8,3%) mindez még tovább emeli, ugyanis decemberre havi 15%-os áremelkedést várnak. 2023-ban pedig az éves inflációs ráta még a 200%-ot is megközelítheti, akkor amikor a kormányzat a költségvetést mindösszesen 60%-os inflációval tervezte.
Nem lehetett elvitatni, hogy Argentínában voltak látványos növekedési periódusok az utóbbi száz évben, ráadásul a lakosság is tehetősebb, mint a legtöbb latin-amerikai országban, azonban az ország ma már távol áll attól, hogy az első tíz legnagyobb gazdaság között kapjon helyet.
Az egy főre eső jövedelem tekintetében a leggazdagabb 16 ország átlagának felét sem adja, ráadásul ma már Chilét és Uruguayt sem tekinthetik lesajnált országnak az argentinok. A jelenkori gazdasági nehézségeknek politikai okai is vannak.
A világháborúk előtti viszonylagos stabilitást, később a katonai puccsok sorozata váltotta fel. 1989 pedig Argentínában is fordulópont volt, ugyanis több mint 60 év után először történt meg az, hogy egy polgári elnök a választott utódjának adta át a hatalmat.
Válságról válságra
A gazdaságtörténet negatív periódusai azonban szinte fátumszerűen ismételték önmagukat és a 2023-as év nehézségei egyaránt feszítőek, és egyaránt megszokottak.
2023-ban a gazdaság várhatóan 3,5%-kal esik vissza 2022-höz képest, amikor a gazdaság közel 6%-kal tudott növekedni. A gazdasági nehézségek fő okai: az aszály és a mezőgazdasági teljesítmény visszaesése, a vásárlóerő infláció miatti csökkenése, a beruházások rendkívül alacsony szintje.
Vannak azonban más jellegű problémák is: az argentin lakosság felének nincs szennyvíz elvezetése és az otthonok több mint 15%-ában nincs ivóvíz. Az energiahiány mára kritikus az országban, az áramszünetek száma két és félszeresére nőtt az elmúlt időszakban.
A széles sávú internet sebessége feleannyi, mint a vezető latin-amerikai országok esetében, Buenos Aires városban pedig átlagosan 10 hívásból 1 sikertelen.
A sort azonban még folytatni is lehet, ugyanis Argentína kapcsán viszonylag könnyű olyan videót találni, melyben a Buenos Aires-i utca embere arról beszél, hogy a fizetését azonnal átváltja amerikai dollárra.Ennek fényében pedig kevésbé meglepő, hogy az ország notóriusan dollárhiánnyal küszködik, ami a bevezetett importnehezítő intézkedések miatt jelentős mértékben teszi bizonytalanná, tervezhetetlenné az exportáló szektorok (pl. gépjárműipar) tevékenységét.
Előremutató jel azonban, hogy Vaca Muertát és Buenos Airest egy palagázt szállító vezetékkel kapcsolják össze, mely csökkentheti az ország energiaszámláját és javíthatja a fizetési mérlegét.
Ráadásul a jövőben még az export révén a devizabevételek is növekedhetnek.
Gazdag/szegény ország
Viszonylag kevésbé ismert tény ugyanis, hogy Argentína Venezuelát és Mexikót követően a legnagyobb latin-amerikai szénhidrogént kitermelő ország, a készletek pedig alig maradnak el a katari tartalékoktól, és mintegy kétszeresét adják a szaúd-arábiainak. Készletek döntő része palakőzetek között található. A tartalékok tekintetében Kína után a második legnagyobb palagáz-lelőhellyel, és negyedik legnagyobb palaolaj-lelőhellyel rendelkezik az ország.Argentína azonban nemcsak palagáz és a palaolaj kapcsán jeleskedik, de hosszú ideje első helyen áll a mezőgazdasági termékek kivitele tekintetében is.
A napraforgó olaj, szójaolaj, liszt és a körte csak néhány példa, de megemlíthető a méz, a szójaliszt, a cirok, a kukorica és a citrom mint első számú kiviteli termék.
Érdekesség, és a mezőgazdasági potenciált jól példázza, hogy a nagyjából 44 milliós ország, közel tízszer annyi embert lenne képes ellátni, ráadásul ez a kapacitás 600 millió fő ellátására is növelhető.
Kimondottan jók a bányászati erőforrások is, és ebben a vonatkozásban Argentína még mindig a világ élvonalába tartozik. Kína, Peru, a Fülöp-szigetek, Brazília és Chile után a hatodik legnagyobb kapacitással rendelkező ország. Ráadásul hamarosan első számú kitermelő lehet: réz, lítium, bórax, ezüst, arany és kálium esetében.
Magyar-argentin kapcsolat
A tavalyi évben Argentína külkereskedelmi mérlege 6,92 milliárd USD volt, amely az előző évek két számjegyű adataihoz képest visszalépést jelent ugyan, de a 2017-es 8,3 milliárd USD deficithez képest mindenképpen látványos javulás.
A Magyarországgal folytatott kereskedelem kapcsán elsősorban azt érdemes kiemelni, hogy 2013-ban írták alá a kétoldalú Gazdasági Együttműködési Megállapodást (GEM), amely 2015. szeptember 13-án lépett hatályba.
2022 őszén a magyar külügyminiszter Buenos Airesben tett látogatást, ahol kiemelte, hogy 2021-ben mintegy nyolcvanszázalékos növekedést követően megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja, annak értéke pedig meghaladta a kétszázmillió dollárt.
A magyar kivitelben a gépek (villamos-, irodagép, híradástechnikai berendezések) és szállítóeszközök dominálnak, egyéb fontosabb tételek a feldolgozott termékek, izzólámpa, műanyag áruk, gyógyszeralapanyag. Importoldalon a legfontosabb termékek a fagyasztott hal, a szójabab pellet és az olajpogácsa, a földimogyoró, a hasított bőr, a gyümölcskonzerv, a dohány, a műszerek és az általános és speciális gépek.
A magyar és argentin kereskedelmi kapcsolatokban komoly potenciál rejlik, ráadásul az export és a külkereskedelmi mérleg nagysága közel azonos, ami az argentin behozatal csekély voltáról tanúskodik.
Az utóbbi kevésbé meglepő, hiszen volatilis évtizedeket élt át az ország és az új elnök hivatalba lépésétől általános konszolidációt és reformokat várnak - írja az Oeconomus.
