Politikai exportcikké válhat a New York-i ingatlanadó - már érkeznek a fizetési felszólítások

Új globális ingatlanadó-trend van kialakulóban a luxus második otthonokra vonatkozóan. A zászlóshajó kétségtelenül New York, ahol július elsejétől lépett életbe a drága ingatlanokra vonatkozó adó, a metropolisz pedig azóta beazonosította az érintetteket. Az adózás körébe esőknek az önkormányzat ezekben a napokban küldi ki az éves adóról szóló fizetési felszólítást. Egy ötmillió dollárt érő lakás vagy ház esetében évente 40 ezer dollárt kell fizetni a tulajdonosnak, ám a 100 millió dollár feletti ingatlanok esetében az éves fizetendő ingatlanadó 1,3 millió dollár.

Kiknek kell fizetniük?

Az új adó hivatalos neve: nem elsődleges lakóhelyre kivetett ingatlanadó-pótlék. New Yorkban tipikusan olyan luxuslakásokról van szó, amelyeket gazdag tulajdonosok tartanak fenn, olyanok, akik az év nagy részében máshol élnek. A város júliusban egy 900 ezer ingatlant tartalmazó listát tett közzé, amelyek a szabályozás hatálya alá eshetnek. Ez óriási felháborodást váltott ki, mert a lista jelentős része olyan ingatlanokat tartalmazott, amelyek végül nem estek a törvény hatálya alá.

Augusztusban az önkormányzat mintegy 17 ezer tulajdonosnak küldött értesítést, hogy igazolja: az ingatlan nem második lakása, hanem elsődleges lakóhelye. Eddig több mint 5500-an nyújtották be a szükséges igazolást, ezek közül 2900 mentességet már jóváhagytak. A szabályozás fontos kitétele, hogy nem az önkormányzatnak kell bizonyítania, hogy egy-egy lakás elsődleges otthonul szolgál, hanem a tulajdonoson van a bizonyítási teher.

Ugyanakkor nem arról van szó, hogy minden egymillió dollárnál drágább New York-i lakás tulajdonosa automatikusan megterhelik ezzel az adóval. Ha például a lakásban maga a tulajdonos vagy közeli családtagja vagy bizonyos tulajdonosi kör elsődleges lakóhelyként él, mentesség járhat.

Mennyit kell fizetni?

A pótlék a legmagasabb értékű ingatlanoknál évi 0,8–1,3 százaléka lehet a meghatározott piaci érték alapján. Az adó mértéke az alábbiak szerint alakul:

• $5 milliós ingatlannál: kb. 40 000 USD/év
• $10 milliós ingatlannál: kb. 80 000 USD/év
• $25 milliós ingatlannál: kb. 262 500 USD/év
• $50 milliós ingatlannál: kb. 650 000 USD/év
• $100 milliós ingatlannál: kb. 1,3 millió USD/év

Az ingatlanadó bevezetésének fő oka 

A kezdeményezés egyik fő támogatója Zohran Mamdani polgármester. Célja az volt, hogy a város költségvetési problémáit úgy enyhítsék, hogy elsősorban a nagyon vagyonos, második lakást fenntartó tulajdonosokat terheljék. A polgármester érvelése szerint igazságtalan, hogy egy milliárdos fenntart egy többmillió dolláros üres vagy ritkán használt lakást Manhattanben, miközben New Yorknak súlyos lakhatási és költségvetési problémái vannak. Az optimista becslések szerint a város évi 510 millió dollár pluszbevételre tesz szert, ám a tényleges bevétel inkább 340–380 millió dollár körül alakulhat.

Jogi csatatérré vált az ingatlanadó

A bevezetést követően az ingatlanadó körül jogi perpatvar alakult ki. Több tulajdonosok beperelte a várost, mert szerintük nem megfelelően állapították meg, ki köteles adót fizetni, és a bizonyítás terhét túlságosan a tulajdonosokra hárították. Egy bíró ideiglenesen leállította az ingatlanadózás folyamatát, ám egy fellebbviteli döntés után a város folytathatta a végrehajtást. A jogvita azonban még nem zárult le. New York városa augusztus 25-i bírósági beadványban megvédte a rendszer bevezetését.

Politikai exportcikk lehet a New York-i példa

A drága második otthonokra kivetett ingatlanadó egyik legnagyobb politikai előnye, hogy a célcsoport viszonylag szűk és jómódú. Ráadásul sok érintett nem helyi lakos és nem is szavazó. Az ilyen adó politikailag azért vonzó, mert gazdag embereket terhel, ami jól kommunikálható politikai recept. Az olyan nagyvárosokban, amelyek lakhatási válsággal küzdenek, különösen jól eladható az üzenet: a nagyon drága, részben üresen álló második lakások csökkentik a tényleges lakáskínálatot, miközben magasak a lakhatási költségek.

San Francisco és Los Angeles például kézenfekvő jelöltek lehetnek, de egy sikeres New York-i bevezetés esetén Párizs és Brüsszel is átveheti a kezdeményezést.

A Business Insider gazdasági lap Connecticutot említi mint olyan helyet, amely profitálhat a New York-i ingatlanadóból: a város luxusingatlan-fejlesztői már azzal reklámozzák az új lakásokat, hogy New Yorkhoz képest náluk kedvezőbb az adókörnyezet.