Surányi György: A jövő évi hiánycsökkentés egyértelműen megszorítás!
ElemzésekAz idei, 1,7 százalékos gazdasági növekedés sem huszáros, ráadásul a fogyasztás húzza alapvetően a bővülést. Ugyanakkor biztató, hogy a jelenlegi kormány tagjai nincsenek a 4 százalékos gazdasági növekedés fétisében - emelte ki előadásában Surányi György, az MNB volt elnöke a VOSZ-konferencián. A következő évi költségvetési hiánycsökkentést megszorításnak nevezte.
Erről szól a cikk:
1. Surányi György volt jegybankelnök előadása szerint a magyar gazdaság növekedését a magánszektor beruházásainak kell ösztönöznie, mivel a korábbi, fogyasztásra alapozott modell zsákutcának bizonyult.
2., Magyarország az EU-s fejlettségi átlag 76 százalékát érte el, azonban az uniós összevetésben elfoglalt sereghajtó pozíció és a termelékenységi mutatók elmaradása miatt sürgős hatékonysági fordulatra van szükség.
A magánszektor beruházásainak kellene növekedési pályára állítaniuk a magyar gazdaságot – mutatott rá előadásában Surányi György. A volt MNB-elnök szerint a távozó kormány által hirdetett, fogyasztásvezérelt növekedési modell zsákutcának bizonyult.
- Uniós rangsor: uniós összevetésben hátulról a harmadik helyen állunk.
- Termelékenység: az elmúlt 15 évben alig sikerült közelednünk az EU termelékenységi mutatóihoz.
- Munkaerőpiac: a munkakínálat folyamatosan csökken, így elkerülhetetlenné vált egy radikális termelékenységi fordulat. Hatékonyságjavulás nélkül esély sincs a felzárkózásra.
- „Fehér elefántok”: rengeteg pénzt emésztettek fel a túlárazott beruházások, a korrupciós ügyek, valamint a gazdaságilag megkérdőjelezhető akkugyárak erőltetése.
- Alulfinanszírozott pillérek: miközben az oktatás, az egészségügy és a digitalizáció krónikus forráshiánnyal küzdött, a költségvetés mindössze két területet kényeztetett el: az élsportot és a gazdaságfejlesztést. Utóbbi révén az állam nagyrészt életképtelen, piacképtelen társaságokat támogatott.
- Energiacsapda: 2027-ben a rezsivédelemre 1665 milliárd forint megy el a költségvetésből. A torz keresztfinanszírozási rendszer miatt a magyar vállalkozások kénytelenek fizetni a harmadik legmagasabb energiaárat az egész EU-ban.
- Békén kell hagyni a vállalkozásokat: az állam gazdasági beavatkozását drasztikusan vissza kell fogni, a korrupciót pedig gyökeresen fel kell számolni.
- Kivezetni a támogatásokat: helyes dolog, hogy megszünt az ársapka, de a kamattámogatásokat és a rezsitámogatási rendszert is meg kell szüntetni.
- Reális bérpolitika: fel kell hagyni az erőltetett béremelésekkel. Az elmúlt ciklus kétszámjegyű bérnövekedése köszönőviszonyban sem volt a tényleges gazdasági teljesítménnyel.
- Figyelmeztetés a forintról: a hazai fizetőeszköz jelenlegi erősödése mesterséges folyamat eredménye. A magas kamatkülönbözet miatt egyoldalú spekulációs tőke áramlott be az országba április óta. Ez a tőke azonban egy esetleges gazdasági sokk esetén azonnal és gyorsan távozhat, komoly kockázatot jelentve.
Surányi György a jövő évi hiánycsökkentést megszorításnak értékelte, tekintve, hogy 2500 milliárdos kivonásról szól, amelyet remélhetőleg az európai uniós források ellensúlyoznak. Az euró bevezetését piaci oldalról eufória övezi, amely folyamatosan erősen tartja a hazai fizetőeszköz árfolyamát.
\