Itt az MNB válasza Surányi György és Róna Péter kritikáira

Egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen Surányi György és Róna Péter a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) illetően több szakmailag megalapozatlan, negatív hangulatkeltésre alkalmas kijelentést is tett - írja Kuti Zsolt, az MNB ügyvezető igazgatója és Lipcsei Bence, a jegybank elemzője a jegybank honlapján ma megjelent elemzésükben, melyben a két szakember kritikáira reagáltak.

A 24.hu összefoglalója szerint Surányi György, a jegybank volt elnöke, és Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának korábbi tagja úgy vélik, a Magyar Nemzeti Bank bődületes mértékű vesztesége elsősorban a jegybank és a kormányzat által 2017 óta kéz a kézben folytatott „magas nyomású” gazdaságpolitikából eredeztethető, hiszen jelentősen túlfűtötték a gazdaságot, főként szuperolcsó hitelekkel és nyakló nélküli állampapír-vásárlásokkal.

Ezek az elsődleges okozói annak is, hogy Magyarországon inflációs környezet alakult ki.  Ennek a politikának a jövőben is súlyos következményei lesznek, miközben a jegybanki veszteségtérítés kapcsán az MNB és a kabinet komoly vitára készülhet az Európai Központi Bankkal - írja a 24.hu a háttérbeszélgetést összegezve.

Az MNB szakértői szerint azonban

Surányi György, mind pedig Róna Péter megtévesztő kijelentései minden alkalommal az MNB hitelességét kívánták aláásni,

melyre kilenc pontban reagáltak.

1. Az MNB monetáris politikája 2017 és 2021 között biztosította az inflációs cél elérését – semmi jele annak, hogy az MNB inflációs többletet generált volna. Míg a 2008-as válság utáni mérlegalkalmazkodás időszakában az európai országokat deflációs környezet kialakulása fenyegette, addig az MNB 2017-től nagy pontossággal állította be az inflációt a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos értékre. 

2. 2020 januárjában valóban megfigyelhető volt egy mai szemüveggel nézve kisebb mértékű – 4 százalék fölé történő – kiugrás az infláció alakulásában, azonban ez nem fundamentális keresleti tényezőkhöz volt köthető. Valószínűleg nincs olyan jegybankár a világon, aki egy szűk termékkört érintő indirekt adóemelés és egy váratlan természeti katasztrófa által meghatározott inflációs környezetben monetáris szigorítás mellett döntött volna, különösen nem a koronavírus kitörésének árnyékában.

3. A 2010-es évek második felében az MNB likviditásbővítése biztosan nem emelte az inflációt, hiszen a jegybankmérleg szűkült.

4. Félrevezetés az is, ha a koronavírus-válság kezelését célzó monetáris politikával próbálja valaki magyarázni a jelenlegi magyar inflációt. Egészen 2022 közepéig a magyar infláció a régiós országokéval párhuzamosan alakult.

5. A kettős válság szinte minden jegybankban veszteséget eredményezett, azonban az nem jelez semmit a monetáris vagy a fiskális politika minőségéről. Svédországban például a GDP 1,3 százalékát, Csehországban a GDP több mint 6 százalékát, míg Svájcban a GDP 17 százalékát is meghaladta 2022-ben a jegybank vesztesége, szemben a hazai 0,6 százalékkal. A jegybanki veszteségek megjelenése és emelkedése Európa legtöbb jegybankját érinteni fogja a következő években.

6. A jegybank sikerességét nem az eredményének alakulása, hanem a monetáris politika hatékony vitele, céljainak elérése mutathatja meg. A nemzetközi tapasztalatok alapján az is kijelenthető, hogy a jegybankok tőkehelyzete nincs összefüggésben monetáris politikájuk sikerességével. 

7. Teljes félreértés az MNB aranyvásárlásaival magyarázni a jegybanki veszteséget. A jegybankok világszerte tartanak aranyat a tartalékaik között az előnyös tulajdonságai okán: mivel nem kapcsolódik egyetlen országhoz sem, így bizalomerősítő szerepe és előnyös hitelkockázati tulajdonságai vannak, kedvező a diverzifikációs hatása a tartalék többi elemének kockázata kapcsán, illetve válsághelyzetben menedékeszközként funkcionál. 

8. Az aranyvásárlás javította a jegybanki eredményt, az arany őrzése pedig nem jelent addicionális költséget az MNB-nek. 

9. Az EU-transzferek MNB-nél való átváltása helyes lépés volt. Egyrészt a beáramló EU-transzferek fontos részét képezik a hazai devizatartalékképzésnek, így az esetleges piaci átváltás miatt hiányzó összegek könnyen elégtelen tartalékmegfeleléshez, az ország külső sérülékenységének növekedéséhez is vezethettek volna - olvasható az MNB honlapján megjelent selemzésben.