Új kihívója akadhat a Szuezi-csatornának: Izrael átrajzolhatja a világkereskedelem térképét
ElemzésekIzrael arra törekszik, hogy megerősítse pozícióját a nemzetközi kereskedelemben, aminek érdekében csökkenteni kívánja függőségét a hagyományos útvonalaktól. Az egyiptomi Szuezi-csatornának vajon új kihívója akadhat?
Kulcsfontosságú pozíciót szán magának Izrael abban a gazdasági folyosóban, amely Indiát köti össze Európával a közel-keleti térségen keresztül. Illetékesek egy olyan terv kidolgozásába fogtak, amely szárazföldi kikötők létesítését, valamint azok vasúti és tengeri kikötőkkel való összekapcsolását irányozza elő. Az Israel Ports Company (Izraeli Kikötői Társaság) a következő hetekben egy stratégiai tervet kíván benyújtani a kormánynak jóváhagyásra. Ennek célja, hogy Izraelt az IMEC néven ismert gazdasági folyosó egyik fő logisztikai központjává alakítsa.
Terv a világkereskedelem újrarajzolására
Az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) létrehozását 2023 szeptemberében jelentették be. A projekt mögött geopolitikai és geoökonómiai megfontolások is állnak, és a közbeszédben gyakran az „Övezet és út” kezdeményezés (BRI) lehetséges alternatívájaként is emlegetik.
Az említett folyosó lehetőséget kínál az Európa és Ázsia közötti kereskedelmi útvonalak diverzifikálására és új összeköttetések kialakítására. Az EUISS elemzése szerint az IMEC hozzájárulhat az Európa és Ázsia közötti gazdasági kapcsolatok bővítéséhez, és a projekt „magában foglalja a közlekedési, digitális és távközlési kapcsolatokat – egy nagy sebességű adatátviteli vezetéken keresztül –, valamint egy közös, megújuló energiaforráson alapuló villamosenergia-hálózatot és egy zöldhidrogén-vezetéket”.
A projekt két fő folyosóból áll:
- egy tengeri, valamint
- egy vasúti és ismét tengeri szakaszból.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Indiából származó áruk hajóval érkeznének az Egyesült Arab Emírségekbe, majd vasúton haladnának tovább Szaúd-Arábián és Jordánián keresztül Izraelbe. Itt kulcsfontosságú szerepe lenne a haifai kikötőnek, ugyanis a szállítmányokat onnan az Európai Unió különböző pontjaira továbbítanák. Az EUISS szerint a Szuezi-csatorna elkerülésének köszönhetően a szállítási idő jelentősen rövidülne, mintegy 40%-kal.
Az IMEC egyébiránt nem kizárólag közlekedési projekt, hanem a részt vevő országok gazdasági együttműködését is elmélyítheti.
Miért éppen most? A válságok felértékelik az alternatív útvonalakat
A Hormuzi-szoros körüli fennakadások átrendezték a globális tengeri kereskedelmi útvonalakat. A Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna jelentősége újfent előtérbe került, azonban a biztonsági fenyegetések továbbra is komoly kockázatot jelentenek a térségben áthaladó kereskedelmi hajóforgalom számára.
Az elmúlt években alternatívaként jelent meg egy olyan útvonal, amely dél felé halad, át az Indiai-óceánon, a dél-afrikai Jóreménység-fok körül, majd felfelé Afrika nyugati partjain. Ez akár két héttel is megnövelheti a szállítás időtartamát, és több mint egymillió dollárral emelheti a szállítási költségeket.
Továbbá a kialakult válság kisebb részben a világ egyik legszűkebb átjárója, a Panama-csatorna felé tereli a hajókat. Ez az útvonal azonban a hossza és költségessége miatt korántsem jelent megoldást.
Ezek a problémák gazdasági értelemben vonzóbbá tehetik a szárazföldi és tengeri szállítást kombináló alternatív folyosókat.
Szaúd-Arábia és Izrael együttműködésén is múlhat a projekt
Kétségtelen, hogy a projekt sikere több ország kooperációján múlik. A kezdeményezés részben azon a feltételezésen alapult, hogy a közel-keleti országok képesek lesznek kezelni a nézeteltéréseiket. 2023. október 7-e előtt voltak biztató jelek, példának okáért Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek enyhítették a Katarral fennálló konfliktusukat, valamint az ún. Ábrahám-egyezményeknek is voltak pozitív gazdasági következményei.
Viszont a gázai háború újfent előhozta a korábbi törésvonalakat, elsősorban egyes arab államok és Izrael között. Az előbbiek nehezményezik az általuk túlzottnak vélt izraeli csapásokat és a civil áldozatok magas számát, míg az utóbbi saját biztonsági szükségleteit hangsúlyozza.
Az IMEC sikeres működéséhez tehát nem elég vasutat építeni és kikötőket fejleszteni. A vámügyi együttműködés kialakítása, valamint a hosszú távú biztonsági garanciák megteremtése is szükségesek. Ezeket a feltételeket azonban nehezíti az elmúlt években felerősödő politikai bizonytalanság.
Különösen fontos a szaúdi–izraeli viszony rendezése, ugyanisa két ország közötti politikai feszültségek egyelőre nem enyhülnek, és a normalizációs törekvések is elakadtak. Ugyanakkor e viszony alakulása közvetlenül befolyásolhatja az IMEC megvalósíthatóságát. Erre utal a hivatalos izraeli álláspont is, amely szerint az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi együttműködési megállapodások késedelme ronthatja a folyosóban rejlő lehetőségeket.
Izraeli konkrétumok
A nehézségek ellenére Izrael vezetése komoly potenciált feltételez az IMEC jövőbeli működésében. Az Israel Ports Company a napokban arról számolt be, hogy a belföldi kikötők afféle logisztikai komplexumként működhetnek. Ezek a tengeri kikötők kiterjesztéseként, a szárazföld belsejében helyezkednek el, és fejlett közlekedési infrastruktúra köti össze őket a kikötőkkel. Ez lehetővé teszi az áruk gyors és hatékony áramlását.
Egy adott szárazföldi kikötőben az áruk kirakodását, tárolását, vámkezelését és elosztását úgy szervezhetik meg, hogy csökkenjen a tengeri kikötők terhelése.
Az Israel Ports Company megjegyezte, hogy „a szárazföldi kikötői modellt sikeresen alkalmazzák a világ számos kikötőjében, beleértve a németországi Duisburgot is, amely logisztikai központként szolgál, és kapcsolódik Rotterdam és Antwerpen kikötőihez”.
Nyertesek és vesztesek
A projekt megvalósulása esetén lehetnek potenciális nyertesek és vesztesek. Izrael tranzitszerepe jelentősen megerősödhet, India szállítási útvonalai kibővülhetnek és új kereskedelmi összeköttetést alakíthat ki Európával, emellett több arab ország nagyobb szerephez juthat a nemzetközi áruforgalomban és a szárazföldi logisztikában.
Ezzel szemben Egyiptom sokat veszíthet azzal, ha számottevő áruforgalmat terelnek el a Szuezi-csatornától, ami gazdasági kockázatot hordoz magában az észak-afrikai ország számára. Mindezek mellett a versengő útvonalak befolyásolhatják a regionális logisztikai központok jövőjét, így könnyen megeshet az, hogy a jelenleg sokat profitáló államok idővel károkat szenvednek el.
Azonban fontos megemlíteni, hogy egy új kereskedelmi folyosó létrehozása nem feltétlenül jelenti automatikusan a Szuezi-csatorna háttérbe szorulását. A két útvonal akár ki is egészítheti egymást, miközben bizonyos áruk és szállítási feladatok esetében versenyeznek.