Új vírusos fertőzések üthetik fel a fejüket a klímaváltozás miatt
ElemzésekA Lyme-kór, a madárinfluenza, az agyhártyagyulladás, és a különböző trópusi bakteriális és vírusos fertőzések száma várhatóan emelkedni fog, méghozzá olyan területeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak ezek a betegségek - olvasható a világ egyik legnagyobb biztosítójának jelentésében.
A Swiss Reinsurance Company Ltd előrejelzése szerint az emberi életre és egészségre gyakorolt hatások komolyak lehetnek, ezért a 2019-es SONAR jelentésük arra fókuszál, hogy miként kell a társadalom egészének és az egészségügyi rendszereknek a melegedő éghajlathoz alkalmazkodnia - írja a Mabisz.
Így hat a klímaváltozás az egészségünkre – már amennyire tudjuk
Az éghajlatváltozás legjelentõsebb kockázatai, amelyek az emberi egészséget érintik, a hõhullámokból, árvizekbõl, aszályokból, tüzekbõl és a kórokozó-átvivők (vektorok) által terjesztett betegségek terjedésébõl erednek.
Életek millióit lehetne megmenteni, és az egészségügyre nehezedő terheket csökkenteni, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a változó éghajlatra - írja a svájci jelentés.
A halálozás terén bekövetkezõ változásokat több, egyidejûleg előforduló jelenség indukálja. Ezek közé tartozik a hőhullámok súlyosbodása és kiterjedése olyan területekre is, ahol korábban nem volt jellemző, így például a mérsékelt övezetre, ahol a világ lakosságának nagy része él.
A 2003-as hőhullám Európában adta az elsõ ízelítőt: egyedül Franciaországban 70 ezer, fõként idõs ember halálát okozta a rendkívüli hõség. A hatások enyhítése nélkül és az egyre öregedõ lakosság miatt a jövõbeli események még súlyosabb következményekkel járhatnak. A növekvõ hõmérséklet és az emelkedõ páratartalom szintén aggodalomra adnak okot, mivel ez a kombináció lehetõvé teszi a kórokozó-átvivõk (vektorok) által terjesztett betegségek új területeken való elterjedését.
A nyugat-nílusi láz és a Zika vírus voltak az elsõ figyelmeztetõ jelek. Az éghajlatváltozás ugyanis kiterjeszti a fertõzési szezont, valamint a betegségek földrajzi kiterjedését is.
A Lyme-kór, a madárinfluenza, a miningitis, a dengue-láz és a különbözõ trópusi bakteriális és vírusos fertõzések száma várhatóan emelkedni fog, méghozzá olyan területeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak ezek a betegségek.
A súlyos aszályos körülmények miatt a tûzesetek száma is várhatóan növekedni fog, ami egyúttal levegõszennyezéshez is vezet, amit a 2018-as kaliforniai tûzvész is bemutatott.
Dominóhatás
Az éghajlatváltozás másodlagos hatásai csak fokozzák a fentieket. A hangsúly itt a migráción, az urbanizáción, az élelmiszerbiztonságon és a vízhiányon van.
Már ma is több mint 2 milliárd ember él vízstressznek kitéve, vagyis olyan területeken, ahol az iváshoz és a személyes higiéniához szükséges víz korlátozottan áll rendelkezésre.
A jövõben a hõmérséklet emelkedésével az érintett régiók száma is nõni fog. A közegészségügyet tovább veszélyezteti a szélsõséges hõség, az aszály és az árvizek mezõgazdasági hatása, melynek következtében veszélybe került a megfelelõ tápértéket nyújtó élelmiszerek termelése, így az egészségügyi veszélyekkel szembeni ellenállásunk is.
A növekvõ tengeri hõmérséklet és az óceáni savasodás a halászatot is veszélybe sodorja. A szélsõséges idõjárási viszonyok nem csak a mezõgazdaságra hatnak. A folytatódó vizszint-emelkedés következtében a viharhullámok a mélyen a szárazföldet is elérhetik, ami már az ott megépült mega-városokat is érinti, egyre nagyobb gazdasági és biztosítói károkat eredményezve. Ugyanez igaz a járványok kockázatára is.
A városokba áramló népesség nyomán a lakosság egyre nagyobb része koncentrálódik egyre kisebb területeken, így az infrastruktúrát elpusztítói viharok vagy árvizek komoly járványveszélyt jelentenek.
A Föld permafroszt térségeinek, vagyis azoknak a területeknek a melegedése, ahol tartósan fagyott állapotban van a talaj, újabb veszélyt jelentenek. Olyan baktériumok és vírusok szabadulhatnak fel a jégolvadás során, melyeknek évezredek óta nem volt kitéve az ott élõ népesség. A növekvõ tengeri forgalom miatt megépülõ új kikötõk és a sarkvidéki tengeri útvonalak megnyitása miatt ezek a baktériumok és vírusok rendkívül távoli helyekre is eljuthatnak, világméretû járványokat okozva.
Éghajlatváltozás hatásainak ellenálló közegészségügy
Az éghajlatváltozás kihívásainak való megfeleléshez szükséges azonnali közegészségügyi intézkedések közé tartozik a közvetlen egészségügyi kockázatok megelõzésének erõsítése. Az egészségügyi létesítményeknek képesnek kell lenniük a változó éghajlati viszonyok között is megfelelõ mûködést biztosítaniuk, így a klimatizáció, az árvízbiztonság, a vészhelyzeti áramellátás és vízellátás az alapvetõ infrastruktúra részét kell, hogy képezze az egész világon.
A 2019-es Sonar jelentés IDE kattintva olvasható.
