Úszik a hitelekben a lakosság – ennyi új kölcsönt vettek fel

November elejéig 35 százalékkal több lakáshitelt folyósítottak a bankok, míg a személyi kölcsönöknél 50 százalékos volt a többlet. Összesen 1103 milliárd forint új hitelt vett fel a lakosság.

Tekintélyes bővülést produkáltak a magyar háztartások a hitelezési piacon. Az év első tíz hónapjában az új lakáshitelek összege 35 százalékkal emelkedett, így túllépte a 720 milliárd forintot. Havonta átlagosan 72 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a lakosság, míg 2017-ben 54 milliárd forint jutott egy-egy hónapra.

A személyi kölcsönöknél még ütemesebb volt a fejlődés az idei év első 10 hónapjában: 50 százalékkal 383 milliárd forintra nőtt az új hitelek összege.

Azaz havi átlagban 38 milliárd forint értékben vettek fel személyi kölcsönt a háztartások, szemben a 2017-es 25-26 milliárddal.

Megduplázódtak a fix kamatozású hitelek

A lakáshitelezésben az egyik legkedvezőbb fejlemény, hogy megugrott hosszabb távra fix törlesztőrészletet biztosító lakáshitelek aránya. Az 5-10 évre azonos törlesztést garantáló új lakáshitelek összege több mint a duplájára nőtt, a több mint 10 évig fix kamatozásúaknál pedig 44 százalékos volt a növekedés, azaz bőven a piaci bővülés felett teljesítettek ezek a konstrukciók.

Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője kedvezőnek nevezte az új lakáshiteleknél a fix törlesztésű konstrukciók térnyerését. “Azt látjuk, hogy a lakáshiteleseknek nagyon fontos a kiszámíthatóság, márpedig a fix törlesztés védelmet nyújt a kamatemelkedésből adódó kockázatokra. A fix törlesztésű lakáshitelek térnyeréséhez hozzájárult az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank bevezette a fogyasztóbarát lakáshitelekre vonatkozó minősítési rendszert, ugyanis csak azok a konstrukciók sorolhatóak ide, amelyek több évre fix törlesztést nyújtanak.

Rizikósabb lehet a környezet

A kamatkockázat elleni védelem most különösen fontos tényező, mert a magyar kamatkörnyezet még alacsony, de nemzetközi szinten vannak kockázatok, egyrészt az amerikai jegybank épp december végén emelte újból kamatot,

a magyar piac szempontjából még fontosabb Európai Központi Bank is könnyen a szigorúbb kamatfeltételek irányába tehet lépéseket a következő időszakban.

A Bankráció szerint bár többségben vannak az új lakáshitelek a fix kamatozásúak, de az év első 10 hónapjában még így is több mint 124 milliárd forintot tett ki a változó kamatozású konstrukciók összege, ezek pedig, hiába olcsóbbak, sokkal kockázatosabbak évtizedes távlatban, mert ezalatt könnyen emelkedésnek indulhatnak a kamatok.

Egyre nagyobb a verseny a bankok között

Trencsán Erika azt mondta, hogy a következő időszakban folytatódhat a növekedés a személyi kölcsönök és a lakáshitelek piacán, a GDP-arányos lakossági eladósodottsági mutatók ugyanis régiós és nemzetközi összevetésben is alacsonynak mondhatóak.

Túlzott eladósodásról ezért sincs szó egyelőre, de a tudatosság még fontosabb szemponttá léphet elő.

A szakember szerint mivel sokan a már meglévő lakáshitelüket a kockázatos változó kamatozás mellett törlesztik, a számukra a hitelkiváltás jelenthet biztonságot a jövőben, azaz fix kamatozásúra cserélhetik a meglévő kölcsönt. A BankRáció.hu szerint egyre nagyobb a verseny a bankok között, újabb és újabb ajánlatokkal jelennek meg, ezért a hitelfelvevőknek érdemes alaposan tájékozódniuk az igénylés előtt, legyen szó személyi kölcsönről, lakáshitelről vagy esetleg hitelkiváltásról. A különböző konstrukciók között ugyanis tekintélyes, havonta akár tízezres eltérések lehetnek, nem beszélve arról, hogy a banknak visszafizetendő teljes összegek között milliós különbségek jöhetnek ki.