Úton az uniós forráscsomag, de az 1 millió eurós bírság még maradhat
ElemzésekMagas rangú brüsszeli források szerint 80 százalékban már "rendben van" az összesen 16,4 milliárd eurós - mintegy 6 ezer milliárd forintos - uniós forráscsomag Magyarországra történő folyósítása. Ugyanakkor a hazánkra vonatkozó napi 1 millió eurós büntetés kemény dió. Utóbbi esetben nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Unió Bíróság a főszereplő, amely elvárja, hogy a kormány jelentősen megváltoztassa a menekültügyi és migrációs szabályozását.
Nagy tempóban zajlanak a tárgyalások az Európai Bizottság és a magyar kormány között arról az európai uniós pénzcsomagról, amelyről 2026. május végén az Európai Bizottság és a magyar kormány között megállapodott.
A Magyar Péter és Ursula von der Leyen által kötött egyezség azt jelenti, hogy a három nagy tételből álló forráscsomag összesen 16,4 milliárd eurós (mintegy 6000 milliárd forintos) pénzesőt biztosít hazánknak. Az uniós forráscsomag elemei: 10 milliárd euró – Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amelyből 6,5 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, míg 3,5 milliárd euró a kedvezményes hitel. Továbbá a 4,2 milliárd euró kohéziós támogatás, mely olyan területekre szánva, mint a közlekedés, a vasútfejlesztés és a vízgazdálkodás. Ugyanakkor ehhez az Európai Bizottság jogállamisági feltételek teljesítését kötötte. Valamint végezetül egy 2,2 milliárd eurós tétel: ez az egyetemi, kutatási és innovációs dotáció, amely az akadémiai szabadság megteremtése, s a gyermekvédelmi törvényhez kötődik. Felettébb kedvezményes konstrukció, tudniillik vissza nem térítendő támogatás formájában utalhatják.Ide tartozik, a források tényleges lehívása és kifizetése a vállalt reformok függvényében történik, de magas rangú brüsszeli források a Növekedés.hu-nak elárulták, hogy 80 százalékos készültségnél tartanak, és valószínűsíthető e hónap végéig "összejön a deal" a két fél között.
Gondot jelent azonban a napi 1 millió eurós ( cirka 365 millió forintos) kényszerítő bírság, amelyet az Európai Unió Bírósága (EUB) 2024. június 13-án hozott ítéletében szabta ki a Magyarországra. Ennek hátterében az áll, hogy Magyarország nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának egy korábbi (2020-as) ítéletét, amely a menekültügyi és visszatérési szabályok megsértését (a menekültek visszakényszerítését) kifogásolta.
Magyarország az eljárás nyomán jelentős összeget – eddig 900 millió eurót fizetett be a büntetés keretében. Egészen pontosan: a kormány ezt nem fizeti be a közösségi kasszába, hanem automatikusan levonják hazánknak járó kohéziós támogatásokból. Brüsszeli forrásaink szerint a téma "kemény dió", mert az EU Bíróságánál pattog a labda: a bírságot akkor vonja vissza a testület vagy törli el, ha Magyarország megváltoztatja a menekültügyi és migrációs szabályozását, és megszünteti azokat a gyakorlatokat, amelyek miatt a Bíróság elítélte az országot.
Például meg kell szüntetni a menekültügyi eljárások és a visszaküldési szabályok azon elemeit, amelyek sértik az uniós jogot (például a menedékkérők nemzetközi és uniós előírások ellenére történő visszakényszerítését). A kormánynak hivatalosan igazolnia kell az Európai Bizottság felé, hogy a jogsértő állapotot megszüntette. Ezt követően lehet tárgyalni a bírság törléséről vagy mérsékléséről.
A Pénzügyminisztérium legutóbbi, a 2027-es költségvetéssel foglalkozó sajtótájékoztatóján elhangzott, a jövő évi büdzsés tervezésekor már nem számoltak a napi bírság folyamatos fizetésével.