Még mindig hiányzik egy lépés az uniós források lehívásához: közel 6000 milliárd forintról van szó

A költségvetés helyzete, ezen belül az európai uniós források beáramlása, az új kormány egyik meghatározó gazdaságpolitikai kihívása.

A költségvetés helyzetét az előző kormány választások előtti pénzszórása súlyosbította (fegyverpénz, béremelések, a 14. havi nyugdíj első részlete, valamint a fedezetlen személyijövedelemadó-csökkentések stb.). Így 2026. április végére az egész évre tervezett költségvetési hiány több mint 90 százaléka teljesült, s a költségvetés belső felülvizsgálata a hiánycélt 7,5%-ra emelte.

A költségvetés stabilizálásában fontos szerepet játszik a május végén bejelentett, összesen 16,4 milliárd eurónyi, 360 forintos euróárfolyammal számolva mintegy 5900 milliárd forintnyi uniós forrás.Ezekből ténylegesen még 12,8 milliárd euró támogatás és 2,7 milliárd euró hitel válik lehívhatóvá, ugyanis 0,9 milliárd euró már lehívásra került. Ugyanakkor a tényleges kifizetéshez még az Európai Bizottság illetve a Tanács értékelései szükségesek.Az uniós források közvetlen hatása az államadósság és a likviditás alakulásán keresztül jelentkezik.

A költségvetés korábban 2187 milliárd forintértékben piaci hitelből, vagy saját forrásból előfinanszírozta az RRF-projekteket. Mivel ezek kiadásai korábban már megtörténtek, a később beérkező uniós devizaforrás nem generál újabb reálgazdasági keresletet, hanem a meglévő államadósság és/vagy a pénzforgalmi hiány mérséklését teszi lehetővé.

Az MNB júniusi becslése szerint a hozzáférhető uniós források 2026-ban mintegy 1,1 százalékponttal csökkentik a GDP-arányos államadósságot.

A költségvetési hiányra gyakorolt hatás ennél összetettebb, és nem egyirányú. Az uniós projektek előfinanszírozásakor az állam először saját forrásból, illetve hitelből fizeti ki a beruházásokat, miközben az EU-s támogatás csak később érkezik meg. Emiatt a pénzforgalmi hiány és az eredményszemléletű, ESA-hiány között jelentős eltérés alakul ki.

Az RRF-megállapodás teljes nettó hatása 491 milliárd forinttal, mintegy 0,5 százalékponttal javítja a 2026-os egyenleget, amelyben már a visszamenőleges támogatások egyenleget javító, valamint az új uniós hitelek hiányt növelő hatása is megjelenik. Ezek részben kioltják egymást, így mérsékeltebb nettó hatást eredményeznek. [5] [6]

Költségvetési kiadások és a beáramló EU-források Magyarországon, 2010–2026 (milliárd Ft)

Források: KSH és Eurostat [2]

Az uniós források a beruházásokon keresztül a GDP-t is növelik, ugyanakkor reálgazdasági hatásuk a várakozásokhoz képest mérsékelt. Ennek egyik oka, hogy a források jelentős része már megvalósult vagy előfinanszírozott projektek megtérítését szolgálja, amelyek összességében 969 milliárd forintot tesznek ki.

Másrészt az uniós beruházások importtartalma magas, így a kiadások egy része nem a hazai hozzáadott értéket növeli[3]. Ezért az uniós források 2026-ban és 2027-ben 0,1–0,2 százalékponttal emelik a GDP növekedési ütemét, ami a teljes forrásösszeghez képest mérsékelt hatást jelent.

Az uniós forrásokhoz való hozzáférés a finanszírozási költségeken keresztül is javítja a költségvetés helyzetét. A források beérkezése és az uniós viták rendeződése mérsékelte az ország kockázati prémiumát, ami az állampapírhozamokon keresztül alacsonyabb kamatkiadásokat eredményezett. A bruttó kamatkiadások (a jelenlegi hozamszint mellett) a GDP 3,8%-áról 2028-ra 3,1%-ra csökkennek. Az EU-val történő „kiegyezés” erősítette a forintot, ami csökkentette a devizában fennálló adósság forintértékét és így az államadósság/GDP mutatót is. Ennek oka, hogy az árfolyam 10 forintos erősödése 0,7 százalékponttal mérsékli a GDP-arányos államadósságot.

Fontos további hatás, hogy a költségvetés mentesül egyes beruházási kötelezettségeitől, amit a továbbiakban EU forrásokból finanszírozhat. Ez történt például korábban a pedagógus béremeléskor, amikor az EU fizette az adott évi béremeléseket, de az egészségügyi, oktatási beruházások költségeinek jelentős részét is az EU biztosította. Emellett az EU-s források elköltése közvetlen költségvetési bevételt is generál az adók és járulékok révén. Ennek konkrét hatását azonban nehéz meghatározni, ugyanis ez jelentősen függ az importtartalomtól.

Az RRF-megállapodás hiányjavító hatása

Forrás: Pénzügyminisztérium[4]