Uniós források: íme a teendők, amelyek a pénzek érkezéséhez még szükségesek

Az eddig befagyott EU-s források tényleges felszabadításához szükséges öt szupermérföld megtétele gyors ütemben halad előre a május végén az Európai Bizottság és a Tisza-kormány között létrejött megállapodás alapján. A jogalkotói és a szervezési munka fókuszába ezért egyre inkább azoknak az intézkedéseknek a meghozatala kerül, amelyek a beérkező források mihamarabbi felhasználását teszik lehetővé.

Ez szükséges a gazdaság fejlesztését leginkább segítő projektek megvalósításához.

Ez pedig számos kevésbé látványos, viszont részletekbe menő feladat elvégzését teszi szükségessé: így például projekttervek készítése, tenderek és pályázatok kiírása és lebonyolítása, valamint a megfelelő monitoringrendszer kiépítése.

Hol landolhatnak az uniós források?

Az eddigi híradásokból az rajzolódott ki, hogy a beérkező pénzek csatornázásának egyik fő iránya a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése lesz, mindenekelőtt az időjárásfüggő megújuló energiák (napelemek, szélerőművek) komplementer integrációja érdekében.

A másfél milliárd eurós program a magyar villamosenergia-hálózat olyan korszerűsítésére és megerősítésére irányul, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 4000 MW új csatlakozási kapacitást tegyen lehetővé,

kiegészülve az új szélerőművek 1000 MW-os csatlakozási keretével. A tisztább, versenyképesebb és biztonságosabb energiaellátás megteremtése érdekében a program részeként okosmérők telepítésére is sor kerül, továbbá a villamosenergiatárolási kapacitások létesítését is támogatni fogják.

További fontos cél

a kötöttpályás közösségi közlekedés korszerűsítése mintegy 1,8 milliárd euró értékben

új intercity vonatok és korszerű elővárosi HÉV- szerelvények beszerzése révén. A járművek beszerzésén kívül persze szükség lesz a pályakorszerűsítés folytatására is, különben ugyanis nem lehet kiaknázni a korszerű szerelvények által nyújtott lehetőségeket.

MFB feltőkésítése

A következő nagy projekt a Magyar Fejlesztési Bank 2 milliárd eurós - RRF-forrásokból származó- tőkeinjekcióval történő feltőkésítése. Az Európai Bizottság már jóváhagyta ennek végrehajtását. A tőkeinjekció célja:

- az MFB kkv-versenyképességi programjának támogatása;

- az MFB azon tőkeprogramjának támogatása, amely a korai növekedési szakaszban lévő, valamint a zöld és digitális átállásban részt vevő

innovatív vállalkozásokat és kkv-kat segíti;

- az MFB bérlakás- és diákotthon-fejlesztési programjának támogatása;

- a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását célzó projektek társfinanszírozása az Európai Beruházási Bankkal.\

Vízgazdálkodás, környezetvédelem

További fontos cél, amit a kormány a másutt még le nem kötött kohéziós forrásokból kíván megvalósítani, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem korszerűsítése. A vízgazdálkodás terén egyfelől az aszály sújtotta területeken a vízmegtartó képesség növelése szükséges, másfelől a vízvezetékhálózat korszerűsítése elengedhetetlen az elszaporodott csőtörések és a nagyarányú vízszivárgás megelőzéséhez, továbbá a vízminőség megőrzéséhez.

Erasmus+

A magyar felsőfokú oktatási intézmények ismét hozzáférhetnek a 2,2 milliárd eurós egyetemi (Erasmus+) és innovációs és kutatási célú (Horizont) forráshoz, amelyet eddig a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működése, valamint az akadémiai szabadsággal kapcsolatban felmerült aggályok és fenntartások miatt függesztettek fel.

Végezetül meg kell említeni a retroaktív projektfinanszírozást is.

Ezek olyan kohéziós vagy RFF projektek, amelyek megvalósítását az állam már előfinanszírozta, miből következően a források beérkezésekor a költségvetés visszakapja a megelőlegezett forrást. Így például

a 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból 4 milliárd eurónyi beruházás az előző kormány alatt már megvalósult;

ennek utólagos átforgatása történik majd meg, mint például a Békéscsaba–Lökösháza és az Almásfüzitő–Komárom vasútfejlesztés esetén.

Hogyan érintik az EU-s projektek hazánk gazdasági kilátásait?

Az uniós források több csatornán keresztül is javíthatják a gazdasági kilátásokat:

- „Crowding in” hatás, amely révén hozzájárulhat a magánberuházások beindulásához, támogatva a reálgazdasági aktivitást.

- Tovább erősíthetik azt a bizalmat, amely a pénzügyi piacokon érzékelhető, s

amely a forint erősödésével valamint a kamatfelárak csökkenésével javította a gazdaság helyzetét.

- Pozitív impulzust jelenthetnek a költségvetés bevételi oldalán, amivel  nőhet a mozgástér és hozzájárulhat az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok 2030-as teljesítéséhez.

- Mentesítik a költségvetést olyan fejlesztések finanszírozása alól, amelyeket például ellátásbiztonsági okokból EU-források hiányában is meg kellett volna valósítani.

Mi a közös érdek?

Az eddig befagyasztott EU-források felszabadítása kapcsán nem kerülhető meg a Fidesz véleménye sem. A párt szerint csekély a tervezett új beruházások közvetlen hazai iparfejlesztési hatása; szerinte valójában piacvásárlás zajlik.

Példaként a vasúti személyszállító eszközök és a szélerőművek behozatalát hozták fel, mondván, hogy az EU-tól származó pénzek jórészt csak átfolynak Magyarországon,

és egyes területeken növelik függőségünket.

A Fidesz azt is megemlítette, hogy a kormány a források megszerzéséért számos olyan kötelezettséget is vállalt, amelyek teljesítése nem áll a magyar emberek érdekében, a külföldi gazdasági szereplők érdekeinek viszont nagyon is megfelel. Így például a Fidesz szerint a Tisza-kabinet vállalta a személyi jövedelemadó- és társasági adókedvezmények csökkentését, továbbá a kiskereskedelmi adó módosítását, az ár- és kamatplafonok fokozatos kivezetését,

valamint a lakástámogatási eszközökhöz való hozzáférés korlátozását.

A kormány továbbá jelentősen enyhíteni szándékozik a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozásokat, így a védőtávolságra és a maximális magasságra vonatkozó előírásokat, és nem biztosítja a közelben élők érdekeinek védelmét. A Fidesz szerint a kormány vállalta a vasúti személyszállítás liberalizációjának felgyorsítását, továbbá az uniós források Magyarországnak és a magyar embereknek járnak.

Közös érdekünk, hogy ezek minél gyorsabban eljussanak a jogosultakhoz  és jól hasznosuljanak – jelentette ki a párt, hozzátéve: „a társadalom közös érdeke az is, hogy

az uniós forrásokért cserébe a kormány se vállaljon olyan intézkedéseket, amelyek nem szolgálják a magyar embereket.”

Az ellenzéki párt szerint „közös érdekünk, hogy az uniós források a fenntartható hazai növekedést, és nem a külföldi piacvásárlást szolgálják.”

Egy rövid cikk keretében nem lehet kimerítő cáfolatot adni az összes idézett állításra. Mindazonáltal érdemes rámutatni arra, hogy a Fidesz-kormány

aligha előlegezett volna meg milliárdos összegű projekteket, ha nem lett volna meggyőződve azok nemzetgazdasági hasznáról.

Ezen túlmenően, kis és nyitott gazdaságú ország lévén, sohasem leszünk képesek csak olyan jelentős nemzetgazdasági fejlesztéseket megvalósítani, amelyekhez ne lenne szükség külföldi eredetű áruk és szolgáltatások vásárlására, amit jól példáz a Paks II. atomerőmű létesítése.

A szerző a Pénzügyminisztérium államtitkára, majd 2005 és 2016 között az Európai Bizottság vezető tisztségviselője volt.