Vége az aktatologatásnak: A multivilágból érkező vezető végre felpörgette a Világbankot

Ha bárki is arra számít, hogy a Világbank vezetője úgy beszél, mint egy száraz bürokrata, aki szakpolitikai elemzésekből olvas fel, Ajay Banga, a Világbank vezetője öt percen belül rácáfol erre. A pragmatikus és rendkívül energikus, indiai származású amerikai cégvezető nem hasonlít egy karrierdiplomatára, sokkal inkább egy gyorsproblémamegoldóra, aki utálja az időpazarlást és az aktatologatást.Az indiai Punéban, egy szikh katonacsaládban született Banga gyermekkorát katonai bázisok közötti költözéssel töltötte, ahogy az indiai hadsereg tisztjeként szolgáló apját áthelyezték. Ennek köszönheti alkalmazkodóképességét az új környezethez és a közvetlen, emberi kapcsolatteremtési készségét.

Mielőtt az 1944-ben a a Bretton Woods-i egyezmény keretében alapított Világbankhoz került, a Nestlénél, a Citigroupnál, majd Mastercardnál volt vezető. Itt átalakított egy hagyományos hitelkártya-hálózatot egy technológiaorientált, globális fizetési óriássá, jócskán növelve a vállalat piaci értékét.

Megvolt a lehetőségem, hogy az egyik jelölt legyek a Citi következő vezérigazgatói posztjára, amely 250 000 embert foglalkoztatott. Én mégis felmondtam, és a 4000 fős Mastercard vezérigazgatója lettem. ... Késznek kell lenni kockázatot vállalni, amikor jön a lehetőség

- emlékezett vissza.

Egy pragmatikus vezető Washingtonban

Amikor Joe Biden Bangát 2023 elején jelölte öt évre a Világbank 14. elnökének, nem volt ellenjelölt, így ő lett az első indiai-amerikai, aki betöltötte ezt a tisztséget.

A bankba a 189 tagországa részvényesként saját gazdasági súlya alapján fizet be tőkét. A Világbank-csoport éves kötelezettségvállalásai éves szinten meghaladják a 100–160 milliárd dollárt. Egy olyan intézményt örökölt meg, amelyet régóta bíráltak amiatt, hogy túl lassú, kockázatkerülő és elborítja a bürokrácia.Filozófiája azon a meggyőződésen alapul, hogy az állami segélyek önmagukban soha nem lesznek elegendőek a szegénység felszámolására. Ahhoz, hogy valódi áttörést érjünk el, meg kell győznünk a magántőkét, hogy oda áramoljon, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Ajay Banga a segélyezés helyett a munkahelyteremtést határozta meg a Világbank legfőbb feladatának, mert a következő 12-15 évben 1,2 milliárd fiatal lép be a munkaerőpiacra a feltörekvő országokban, számukra kell munkalehetőséget biztosítani.Banga szerint a munkahelyeket alapvetően a magánszektor, azon belül is főként a mikro-, kis- és középvállalkozások hozza létre, a kormányok feladata pedig az ezt támogató környezet megteremtése: infrastruktúra-fejlesztéssel és a vállalatoknak kedvező szabályozási környezettel.

Utak, repülőterek, energetika, vízgazdálkodás és digitalizáció céljaira a Világbank forrásainak mintegy 40 százalékát költik. A banki programok másik célja pedig a humán infrastruktúra fejlesztése az oktatás, szakképzés és egészségügyi ellátás területén.

Ehhez megfelelő jogi és szabályozási kereteket sürget a bankvezér, a jogállamiság és a cégalapítás terén, mert ez segíti leginkább a beruházási kedv élénkítését. Banga szerint a Világbank egyik feladata, hogy a befektetői kockázatokat csökkentse finanszírozási és biztosítási eszközökkel, hogy a magántőke szívesebben áramoljon a fejlődő piacokra.

Nőtt a bevont magántőke

Az elmúlt két és fél évben a Világbank már sikereket ért el a magántőke bevonásában: a korábbi 30 milliárd dollár körüli összegről 112 milliárd dollárra növelték a banki projektekbe áramoltatott magántőkét. Négyszeresére nőtt a banki garanciavállalás, a hiteleknél pedig a finanszírozás 35 százaléka már helyi devizában történik, csökkentve az árfolyamkockázatot. A tervek között szerepel egy új alap, amellyel a Világbank átvállalja a cégektől a kockázat egy részét azáltal, hogy a saját kamatát csökkenti, a többlethozamot pedig átengedi a magánbefektetőnek, így kedvezőbbé téve a kockázat-hozam arányt.

A politikai színtértől minden eddiginél függetlenebb bankelnök ideológiai törésvonalakon átívelően igyekszik dolgozni – olyan üzletkötői ösztönnel, mint amilyet a vállalati szférában használt. Fő sikere a bürokrácia háttérbe szorítása és a döntéshozatal felgyorsítása.

A projektek jóváhagyási és elindítási idejét harmadával csökkentette (30 hónapról mintegy 12–19 hónapra), így a források sokkal gyorsabban jutnak el a rászoruló országokhoz.Új belső teljesítménymérési rendszert vezetett be, egy központi mutatóra (pl. hány ember jut áramhoz vagy oktatáshoz) épít, a tisztán pénzkiáramlási adatok helyett a valódi társadalmi hatást mérve.

Zászlóshajó projektjei:

• Mission 300: Célja 300 millió afrikai lakos áramhoz juttatása 2030-ig az Afrikai Fejlesztési Bankkal együttműködésben.
• Minőségi és megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása 1,5 milliárd ember számára.
• Az agrárfinanszírozás és mezőgazdasági vállalkozások támogatása a fejlődő országokban az élelmiszerbiztonság és munkahelyteremtés érdekében.

A Világbank nem a tagállamok adóforintjaiból működik elsősorban, hanem pénzügyi közvetítőként: a tagállamok garanciáit kihasználva alacsony kamattal von be tőkét a magánpiacokról, és ezt a pénzt csatornázza be a fejlődő és szegény országok gazdasági-struktúrájának fejlesztésére.