Irigylésre méltó Kelet-Ázsia gazdasági növekedése, de van egy súlyos problémájuk
Globál
Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség továbbra is jobban teljesít, mint a világ nagy része, azonban a több munkahely megteremtéséhez és a növekedés fenntartásához ambiciózus reformokra lesz szükség, miközben a régió a globális bizonytalanságok között navigál.
A Világbank októberben kiadott East Asia and Pacific Economic Update című jelentése szerint a régió idei gazdasági növekedése 4,8 százalékra tehető, amely enyhe csökkenést jelent a 2024-es 5,0 százalékhoz képest.
A rangsort Vietnam vezeti 6,6 százalékos növekedéssel, amelyet Mongólia (5,9 százalék) és a Fülöp-szigetek (5,3 százalék) követ.
Kína, Kambodzsa és Indonézia egyaránt 4,8 százalékos bővülést érhet el, míg a csendes-óceáni szigetországok esetében 2,7 százalék, Thaiföldön pedig 2,0 százalék a várható növekedés.
Kelet-Ázsia sikeres, növekedést célzó modellje ugyanakkor új kihívásokkal néz szembe.
Az utóbbi időben a munkahelyteremtés főként alacsony termelékenységű, gyakran informális szolgáltatási szektorokra korlátozódott, amelyek kevés előrelépési lehetőséget kínálnak. Emellett a fiatalok nehezen találnak munkát, a nők pedig továbbra is kisebb arányban vesznek részt a munkaerőpiacon.
Bár 2025 és 2026 között várhatóan 25 millió ember emelkedik ki a szegénységből, a visszacsúszás kockázatának kitett lakosság aránya immár meghaladja a középosztályét a legtöbb országban.
A régió egy munkaerőpiaci paradoxonnal küzd – viszonylag erős gazdasági növekedés mellett sem jön létre elegendő minőségi munkahely
– mondta Carlos Felipe Jaramillo, a Világbank Kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térségért felelős alelnöke.
Bátrabb reformokra van szükség a vállalkozások alapítását és a versenyt korlátozó akadályok lebontásához, amely felszabadíthatná a magántőkét, és lehetővé tenné a dinamikus, termelékeny vállalatok fejlődését, új munkahelyeket teremtve. A Világbank továbbra is elkötelezett partnere marad a régiónak abban, hogy a növekedés valóban befogadó legyen, és megfeleljen az emberek ambícióinak.
A gazdasági aktivitásra vonatkozó mutatók lassuló lendületet jeleznek.
A kiskereskedelmi forgalom növekszik, ugyanakkor a fogyasztói bizalom még nem érte el a járvány előtti szintet.
Az ipari termelés erős, de az üzleti bizalom gyenge. Az export a legutóbbi vámemelések előtt felgyorsult, ugyanakkor az új exportmegrendelések visszaestek.
A növekedés 2026-ban várhatóan 4,3 százalékra lassul. A kilátásokat befolyásolja a fokozódó kereskedelmi korlátozások rendszere, a mérséklődő, de továbbra is magas globális bizonytalanság, a lassuló világgazdaság, valamint az egyes országok belső politikai döntései – különösen az, hogy a strukturális reformok helyett sokan továbbra is a fiskális ösztönzőkre támaszkodnak.
A jelentés reformokat és beruházásokat sürget a humánerőforrás és a digitális infrastruktúra területén, nagyobb versenyt a szolgáltatások piacán, valamint olyan politikákat, amelyek összhangba hozzák a munkaerőpiaci igényeket és a lakosság készségeit.
Az MI, a robotika és a digitális platformok gyors fejlődése új képességeket és nagyobb alkalmazkodóképességet követel meg a vállalatoktól, a munkavállalóktól és a döntéshozóktól egyaránt.
Kelet-Ázsia exportorientált, munkaerő-intenzív növekedési modellje az elmúlt három évtizedben egymilliárd embert emelt ki a szegénységből, ám a régió ma a kereskedelemvédelmi intézkedések és az automatizáció kettős kihívásával szembesül
– mondta Aaditya Mattoo, a Világbank Kelet-Ázsia és Csendes-óceáni térségének vezető közgazdásza. – „Az üzleti környezet reformja és az oktatás fejlesztése erényes kört indíthatna el a lehetőségek és a képességek között, amely magasabb növekedést és jobb munkahelyeket eredményezhetne.”
