A Világbankot és az IMF-et bírálták Párizsban
HírekA kétnapos párizsi csúcstalálkozón összegyűlt vezetők az éghajlatváltozás lehetséges lelassításának és a szegényebb országok koronavírus járvány utáni adósságterheinek finanszírozásának megvitatására gyűltek össze. Terveik szerint közel 200 milliárd dollár értékű befektetéseket fognak a célok eléréséhez biztosítani a magánszektorból.
"A multilaterális fejlesztési bankok (MDB) hitelezési kapacitásában összesen 200 milliárd dolláros növekedésére számítunk a következő tíz évben, ezt a mérlegük optimalizálásával és több kockázatvállalással lesznek képesek elérni" - áll a Reuters által publikált csúcsértekezleti tájékoztató.
A csúcstalálkozón megjelentek közül azonban sokan elismerték, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap egyre alkalmatlanabbak a legsürgetőbb kihívások kezelésére, és átfogó átalakításra szorulnak.
A csúcstalálkozó záródokumentum előírta, hogy a fejlesztési bankok minden egyes dollárnyi hitelét legalább egy dollárnyi magánfinanszírozással kell ellensúlyozni. Ez a lépés az elemzők szerint segítene a nemzetközi intézményeknek további 100 milliárd dollár magántőke mozgósításában a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban.
A csúcstalálkozó nyilatkozata szerint "nagy a valószínűsége" annak, hogy idén véglegesítik a 100 milliárd dolláros klímafinanszírozási ígéretet a fejlődő országok felé. Ez a hozzájárulás természetesen messze elmarad a szegény nemzetek tényleges szükségleteitől, de szimbolikus jelentősége van. A növekvő bizalmatlanság, miszerint a gazdag országok nem teljesítik az ígért éghajlat-változás elleni finanszírozásukat megnehezítheti az elkövetkezendő tárgyalásokat.
Emmanuel Macron francia elnök a France 24 műsorában hangsúlyozta, hogy globális együttműködésre és „mozgósításra” van szükség a nemzetközi adók bevezetésében az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a szegénység enyhítése érdekében.
A környezetvédelmet szolgáló adók kivetése valószínűleg nagy ellenállásba fog ütközni. Míg az EU támogatná, ha több ország is csatlakozna a kibocsátás-kereskedelmi rendszeréhez, hiszen így kitárulna az éghajlatváltozás elleni küzdelem forrásainak megszerzési lehetőségei. Addig a fejlődő országok nem tudnák bevezetni az összetett rendszereken alapuló javaslatokat a gazdaságukba.
John Kerry, az amerikai elnök, Joe Biden klímaügyi különmegbízottja azt mondta, hogy a Fehér Háznak jelenleg nincs határozott álláspontja a hajózásra, a légi közlekedésre vagy a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett lehetséges adókkal kapcsolatban. A Guardian beszámolója szerint Kerry támogatna egy széleskörű bevételnövelést a klímaváltozás elleni küzdelemhez, de az adók, vagy más kereskedelmi díjak kivetését nem tartja megfelelőnek.
Néhány klímaaktivista azonban kritikusan értékelte az eredményeket.
Bár a párizsi csúcsról készült ütemterv elismeri, hogy jelentős pénzügyi forrásokra van szükség az éghajlat-politikai intézkedések támogatásához, túlságosan erősen támaszkodik a magánbefektetésekre, és túl nagy szerepet tulajdonít a multilaterális fejlesztési bankoknak
mondta Harjeet Singh, a Climate Action Network International vezetője
A politikai döntéshozóknak és az országoknak soha nem kellene választaniuk a szegénység csökkentése és a bolygó védelme között
idézi Macront a France24 tudósítása.
Ami a szegényebb országok adósság-kezelését illeti, az Egyesült Államok és Kína igyekezett közös álláspontot találni a párizsi csúcstalálkozón. Így csütörtökön megszületett egy mérföldkőnek számító megállapodásuk, ami Zambia 6,3 milliárd dolláros adósságának átstrukturálásáról szól.
A világ két legnagyobb gazdaságaként felelősséggel tartozunk a globális kérdésekben való együttműködésért
mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tartott találkozója után.
A különbségek azonban továbbra is fennállnak a két nemzet között. Kína, a világ legnagyobb bilaterális hitelezője, szorgalmazza, hogy a fejlesztési szervezetek, mint például a Világbank vagy az IMF elnyeljék a veszteségek egy részét. Ezt a felvetést a nemzetközi intézmények és a nyugati országok erősen ellenzik.
"Nem pusztán megbeszélésekkel hagyjuk el Párizst, hanem azzal a kötelezettségvállalással, hogy megvitatjuk a részleteket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy amiben megállapodtunk, az megvalósulhat.", nyilatkozta Mia Mottley, barbadosi miniszterelnök. Majd hozzáfűzte, hogy "Ha nem tudjuk úgy alakítani a szabályokat ebben a kritikus időben, akkor felelősek leszünk azért, ami potenciálisan az emberiség legrosszabb valósága lehet".
