Végre egy jó hír: aszály ide vagy oda, csökkenhetnek az élelmiszerárak

Az Erste elemzése szerint a nemzetközi folyamatok a magyarországi élelmiszerárak alakulására is hatással vannak. A következő hónapokban ezért legfeljebb mérsékelt drágulásra, illetve egyes termékkörökben csökkenő élelmiszerárakra lehet számítani. Az elmúlt évek rendkívüli élelmiszer-inflációja után új szakaszba lépett a hazai élelmiszerpiac. Nem csupán arról van szó, hogy lassult az áremelkedés üteme: egyre több termék ára ténylegesen is alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A KSH legfrissebb, júliusi adatai szerint az élelmiszerek fogyasztói ára 1,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak 4,4 százalékkal mérséklődtek. Éves összevetésben több fontos élelmiszer ára is lefelé tart: a vaj és vajkrém 14,1, a sertéshús 13,1, a sajt 9,5, a friss zöldség 9,2, a tej pedig 7 százalékkal került kevesebbe júliusban, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor nem minden termék követi a trendet: az étolaj ára például 3,8 százalékkal emelkedett.

Az első félévben a mezőgazdasági árak 10,6, az élelmiszeripar belföldi árai 0,3 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szintekhez képest. Az élelmiszerek fogyasztói árindexe ekkor 0,6 százalékos pluszban volt.

A jelenlegi folyamatokat elsősorban az magyarázza, hogy a globális élelmiszerpiacon sok termékből, így például a kalászos gabonafélék, szója, sertéshús vagy a tej esetében túlkínálat alakult ki. Ez nyomás alatt tartja a nemzetközi árakat, és ezen keresztül a magyar piacra is hat

– mondja Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője. A globális élelmiszerárak indexe egy százalék alatti növekedést mutat (lényegében stagnál), ami júliusban a gabonafélék, a cukor és a növényi olajok drágulásának, valamint a hús- és tejtermékek árcsökkenésének eredője.

Itthon a második félévben is csak néhány termék esetében várható érdemi áremelkedés. Ilyen a kukorica, amelynél történelmi mélypontra süllyed a termés, ráadásul a minőséggel is bajok lehetek. A kukorica éves átlagára valamivel meghaladhatja a tavalyit, de a kalászosok éves átlagára – korlátozott emelkedésre számítva – sem lesz magasabb a tavalyinál. Tekintve a volumen problémákat, sok növénytermesztőnél ez veszteséget jelent.

A sertésárak ugyan emelkedtek az elmúlt hetekben, ám olyan mértékű drágulásra kevés az esély, amely kihúzná a szektort a veszteséges zónából – erre legkorábban a jövő év elején lehet számítani. A tejárak még mindig a mélyponton vannak, de a világon már csak Európában nem emelkednek. Ez szeptemberben indulhat el, ám nem olyan mértékben, hogy összességében a kibocsátást ne lefelé húznák idén az agrárárak.

Magyarország agráriuma szorosan integrálódik a nemzetközi piacokba. Ezért egy gyengébb hazai termés nem jelent automatikusan magasabb bolti árakat. A magyar élelmiszerpiacon az import aránya mintegy 30 százalék, számos termék esetében így a nemzetközi árak sokkal erősebben befolyásolják a hazai árszintet, mint önmagában a magyarországi termés. A gabonaféléknél például a párizsi és chicagói árutőzsdék, a sertéshúsnál pedig a német árak is fontos támpontot jelentenek.

Ez egyben azt is megmagyarázza, hogy az idei aszály miért nem okoz feltétlenül azonnal élelmiszerár-robbanást. Ha ugyanis a nemzetközi piacon megfelelő mennyiségű áru áll rendelkezésre, a hazai terméskiesés egy részét importtal lehet pótolni. Fórián Zoltán szerint a globális kínálati helyzet és a nemzetközi árak rövidtávon erősebb hatást gyakorolnak a magyar élelmiszerárakra, mint a hazai termés alakulása.

Persze, az időjárás közbeszólhat

Mindez nem jelenti azt, hogy az időjárásnak ne lenne hatása az élelmiszerárakra, a kockázat azonban időben eltolódhat. A rendkívüli meleg és a csapadékhiány elsősorban a hazai mezőgazdaság alkalmazkodóképességének problémáira világít rá. Közép- és hosszabb távon ugyanis az ismétlődő aszályok már tartósan is visszafoghatják a terméshozamokat, és növelhetik a termelési költségeket.

Magyarország ebből a szempontból különösen kitett: a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik a vízgazdálkodás, az alkalmazkodóbb növénytermesztés és a termelési technológiák fejlesztése. A hazai élelmiszerárak stabilitását hosszabb távon nemcsak az határozza meg, hogy mennyi termés terem egy adott évben, hanem az is, hogy a magyar agrárium mennyire tud alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.

Az aszály tehát önmagában nem jelent automatikusan drágulást, hiszen Magyarország szorosan kapcsolódik a nemzetközi élelmiszerpiacokhoz. Rövidtávon a globális túlkínálat és az alacsonyabb nemzetközi árak meghatározóbbak lehetnek, mint a hazai terméskiesés hatása, ezért jelenleg inkább mérsékelt élelmiszerár-dinamikára számítunk. Hosszabb távon ugyanakkor a klímaváltozás és a termelési költségek emelkedése már komolyabb kihívást jelenthet a magyar agrárium számára

– tette hozzá a szakértő.