Visszavett a tempóból a munkaerőpiac – ez még csak a kezdet?

Az átlagos jelentkezőszámok továbbra is különösen magasnak számítanak a magyarországi munkaerőpiacon, azonban 2025 második negyedévében összességében 2,6 százalékkal csökkentek 2024 azonos időszakához képest. Vármegyei bontásban viszont jelentős különbségek figyelhetők meg. Az álláshirdetések száma ugyanebben a viszonylatban – a magyarországi álláspiaci trendbe illeszkedve – tizedével esett vissza - írja a Profession.hu.

Az álláshirdetések száma tehát közel tíz százalékkal csökkent 2025 második negyedévében – ez már önmagában is erős figyelmeztető jel. Az viszont, hogy minden vármegyében visszaesés történt, és még Budapest is 15 százalékos mínuszban van, már nem egyszerű piaci korrekció, egyre inkább tűnik trendnek. 

Az év eleji felmérésünkben még optimistán tekintettek erre az évre a cégek, de, a második negyedévben már az előzetes tervekhez képest lényegesen óvatosabb hozzáállás volt megfigyelhető a munkaerőtoborzás területén. A hazai gazdaság közel 3 éve tartó stagnálása egyértelműen visszaköszön a munkaerőpiaci statisztikákban is. Az üzleti bizalmi index a januári mélypontja után a második negyedévben ismét negatív irányba mozdult el, illetve a vállalkozások létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor is csökkenő trendet mutat, így nem véletlen, hogy visszaesést látunk a meghirdetett állások számában a munkaerőpiacon

– mutat rá Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. 

Nem véletlen, hogy egyre óvatosabb a cégek toborzási gyakorlata. Az optimista évindítás után mára sok vállalatnál újra előkerültek a költségcsökkentési forgatókönyvek. A gazdasági stagnálás, amely három éve húzódik, nemcsak a beruházásokat fogja vissza, de a létszámtervezést is befagyasztja. És itt most nem a megszokott nyári uborkaszezonról beszélünk.

A cégek nem mernek előre menekülni

A jelentkezők aktivitása még mindig viszonylag magas, de a területi és szektorális eltérések éles kontrasztokat rajzolnak. Baranyában és Jász-Nagykunban például látványosan csökkent a jelentkezési kedv – ugyanakkor Békésben vagy Bács-Kiskunban épp ellenkezőleg: erősödött a kereslet a munkalehetőségek iránt. Ez azonban csak a történet egyik fele.

Okkal merül fel a kérdés: miért nem párosul a megnövekedett jelentkezésszám a hirdetések bővülésével? A válasz egyszerű: nincs hozzá elég új pozíció. Különösen igaz ez a mérnöki szektorra, ahol miközben nő az érdeklődés, maga az álláskínálat visszaesik. A cégek nem mernek előre menekülni.

Ez már nem a régi világ. A munkaerőpiac korábban egyszerűbb képlet szerint működött: ha nőtt a kereslet, követte a kínálat is. Ma viszont inkább az óvatosság diktál. Az SSC-k, a jogi tanácsadás vagy épp a mezőgazdaság még tudott növekedni, de az IT, a pénzügy és a közigazgatás gyakorlatilag leállt. A programozó már nem sztárszakma – legalábbis hirdetésszám alapján biztosan nem.

A statisztikai háttér is megerősíti a tendenciát: a KSH szerint a foglalkoztatottak száma 70 ezer fővel csökkent, miközben a munkanélküliek aránya 4,3 százalékra emelkedett. Egyre több az olyan álláskereső, aki már több mint egy éve próbálkozik sikertelenül. A piac tehát nemcsak lassul, hanem szelektál is – könyörtelenül.A kép tehát árnyaltabb annál, mint amit egyetlen grafikon vagy statisztikai jelentés visszaad. Egyre többen keresnek munkát, de kevesebb a pozíció. Egyre több cég bizonytalan, de még nem húzza be teljesen a kéziféket. A munkaerőpiac egyfajta lassított mozgásban van – és a kérdés már nem az, hogy mi lesz ősszel, hanem az, hogy a trend megállítható-e.