A fizetésen kívül mi számít a legjobban egy munkahely kiválasztásakor? - Új felmérés készült a témában
HRA magyar munkaerőpiac előtt álló kihívások és jövőbeli tendenciák feltérképezésére készített átfogó tanulmányt az ország egyik legnagyobb HR-szolgáltatója, a WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A kutatás részletes elemzéseket, adatokon alapuló előrejelzéseket és stratégiai, illetve foglalkoztatáspolitikai javaslatokat fogalmaz meg, figyelembe véve a globális és hazai trendeket, a demográfiai változásokat, a gazdasági szükségszerűségeket és a digitalizáció jelentette komplex kihívásokat.
A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2025. május 15-én, a Néprajzi Múzeumban megrendezett konferencián mutatta be friss, A munkaerőpiac jövője – Kilátások és tendenciák a hazai munkaerőpiacon című tanulmányát. Az eseményen a hazai gazdasági élet meghatározó szereplői, valamint kormányzati döntéshozók, a szaktárca vezetői vettek részt.
Az elkészült kutatás célja a magyar és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása a munkaerőpiac pontos, átfogó elemzéséhez.
A tanulmány készítése során a szakértők kiemelt figyelmet fordítottak
- a demográfiai tendenciák munkaerő-kínálatra gyakorolt hatásaira,
- a szakképzettség aktuális kérdéseire,
- a munkaerő elvándorlásának („brain drain”) jelenségére,
- a rugalmas munkavégzési formák térnyerésére, valamint
- az inaktív társadalmi csoportok – mint a fiatalok, kisgyermekes anyák és megváltozott munkaképességű személyek – munkaerőpiaci integrációjának lehetséges módjaira.
Az átfogó tanulmány részét képezi egy 2000 fős reprezentatív lakossági kutatás is, amely a magyar munkavállalók véleményét vizsgálta a munkavállalással kapcsolatos értékpreferenciák, az otthoni munkavégzés, az ingázás és munkába járási szokások, valamint a képzéshez való hozzáállás tekintetében.
A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy az egyes pozíciók megítélésében egyre hangsúlyosabbá válnak az egyéni élethelyzetekhez és preferenciákhoz igazodó munkafeltételek.A válaszadók körében a munkahelyválasztás szempontjai között továbbra is a versenyképes fizetés áll 60 százalékkal az első helyen, azt követi a barátságos munkahelyi légkör és a munkahely és lakóhely közötti távolság, hiszen mindkettő válaszlehetőséget a kitöltők 34 százaléka választotta. A felmérésből az is kiderül, hogy a munkavállalók jelenlegi munkahelyükön leginkább a barátságos légkört (78 százalék), a lakóhelyhez való közelséget (77 százalék), valamint a stabilitást és biztonságot (72 százalék) értékelik.
Érdekesség, hogy a válaszadók kevesebb mint fele, 49 százaléka említette csak a versenyképes fizetést jelenlegi munkahelyével kapcsolatban.
A felmérés adatai szerint a munkavállalók jelentős része, 49 százalék ingázik a munkahelyére. A többségük, 80 százalék naponta kevesebb mint egy órát utazik, ugyanakkor pusztán a válaszadók 73 százaléka részesül valamilyen munkába járási támogatásban. Mindemellett a megkérdezettek 59 százaléka véli úgy, hogy a home office lehetősége hatékony megoldást jelenthet az ingázással kapcsolatos problémákra.
A magyar munkaerőpiac a permakrízis időszakában is ellenállónak bizonyult: még az energiaválság és a koronavírus-járvány idején sem tapasztaltunk számottevő növekedést a munkanélküliségi rátában
– emlékeztetett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratórium elnöke. Dr. Törcsi Péter hozzátette, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú a demográfiai folyamatok megértése, valamint elsődleges érdek, hogy az agyelszívás jelenségére és a képzett munkaerő megtartására hosszú távon fenntartható, egészséges egyensúlyi megoldások szülessenek.
Emellett a munkaerőpiac peremén lévő csoportok integrációja is kiemelt feladat.
A konferencia során a tanulmány eredményeit szabályalkotók, munkáltatók és HR szakértők vitatták meg, ami értékes és stabil alapot biztosíthat a hazai munkaerőpiac előtt álló komplex kihívások kezeléséhez – legyen szó az inaktív csoportok bevonásáról, a szakképzettség hiányának kezeléséről, a digitalizációhoz való alkalmazkodásról, vagy a fiatal és idős korúak munkaerőpiaci integrációjáról.
A tanulmánynak köszönhetően a szakemberek átfogó képet kaptak a munkaerőpiac jelenlegi helyzetéről, a várható jövőbeli tendenciákról és konkrét javaslatokat hallhattak a jövőbeli döntéshozás, törvényalkotás támogatására.
